mi kérdezünk
Mi kérdezünk – Király Tamás a Google-cenzúráról: Ezek a techcégek erősebbek, mint az egyes országok
Indoklás nélkül egy hétre felfüggesztette a Hit Rádió csatornáját a YouTube. Az eljárás portálunk számára sem ismeretlen: tapasztalataink szerint a balliberális cenzúra a végsőkig elmegy majd. A Mi kérdezünk vendége Király Tamás volt, akivel arról beszélgettünk, hogy a nemzetállami szabályozásnak van-e esélye felülkerekedni a kibersztálinizmuson, és hogy létezik-e még szólásszabadság.
Fekete Bori a Mi kérdezünkben: a magyar népzenének és népdaloknak újra méltó helyet kell találni az oktatásban és a médiában
Több mint kétszázezer magyar népdalunk van, és ez a sajátos zenei kultúra, ami oly sokáig a parasztemberek mindennapjairól szólt, kezd kikopni a médiából és az oktatásból is. Fekete Bori Junior Príma-díjas énekes többek között erről is beszélt a Mi kérdezünkben. Valamint megtudhatjuk legújabb munkájának részleteit, ami kifejezetten izgalmasnak ígérkezik, ugyanis magyarszováti népdalokat fog feldolgozni. Tartsatok velünk, érdemes!
Kocsis Máté a Mi kérdezünkben: A magyar határkerítést is iszlamista terrorszervezetek támadják!
A Nemzetbiztonsági Bizottság olyan jelentést kapott, amelyből kiderül, hogy komoly összefonódás van a határunkat támadó fegyveresek és a terrorszervezetek között – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című műsorában, közvetlenül a déli határkerítésnél Rétvári Bencével, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárával közösen tartott tegnapi szemle előtt. Felvetésünkre, hogy azonosíthatóak-e a Hamász és az ISIS emberei az illegális migrációt szervező és a határőreinket megtámadó bandák soraiban, a politikus azt felelte: valóban erről van szó, de részleteket csak akkor árulhat el, ha a bizottság elfogadja a kezdeményezését és feloldja a titkosítás alól a szolgálatok jelentését. Erre már a jövő héten sor kerülhet. Az interjúban Huth Gergely kérdéseire a hazai és a nemzetközi baloldal a terroristák melletti kiállásáról, a fővárosi önkormányzat ünnepi színpadán elhangzott gyűlöletkeltésről. Gyurcsányék '56-os tudathasadásáról, és arról is szó esett, hogy egyre nyilvánvalóbb ártatlansága ellenére valóban börtönbe kell-e vonulnia a Hunnia-per három, kegyelemben nem részesített vádlottjának?
A világ jelentős részében ezt a Nyugat nevű dolgot kezdik zárójelbe tenni, mert unják – A Mi kérdezünk vendége Thuróczy Richárd youtuber
"A világ egy nagy része már nagyon unja az angolszász dominanciát" – emelte ki a Mi kérdezünk adásában Thuróczy Richárd rádiós műsorvezető. A youtuber a műsorban kifejtette, hogy az amerikai cégek simán kijátsszák Oroszországban a szankciókat. Szerinte az USA-nak igazán nem is fontos Ukrajna. Thuróczy Richárd beszélt az orosz mentalitásról is: szerinte Oroszországban még úgy gondolkodnak az emberek, mint nagyjából húsz évvel ezelőtt a vidéki magyarok, vagy mint a székelyek.
Mi kérdezünk – Kiss Rajmund a PS-nek: Ha én hasonló dolgokat mondtam volna, mint Pressman, Szijjártó Péter azonnal visszarendelt volna
Tűzszünetre van szükség, újra meg kell teremteni a politikai békefolyamat folytatásának feltételeit - hangzott el ez a mondat nagyon helyesen az EU külügyi főképviselőjének a szájából. Azonban míg Izrael kapcsán lehet ilyesmikről beszélni, Ukrajna kapcsán szinte fel sem merül az uniós vezetőkben az azonnali tűzszünet lehetősége. Amerikában hetek óta vitáznak a politikusok azon, hogy Ukrajna milyen fegyvereket, pénzügyi támogatást kapjon, Izrael olyan gyors és sokrétű segítséget kap, melyről Kijev még csak álmodni sem mer. Ez a döntéshozói dinamika nem véletlen, és az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatása nem kizárólag Izraelről szól: Amerika most éppen Iránnal, sőt Kínával szemben is erőt demonstrál. A kettős mérce, fontos gazdasági partnere a nyugat-európai országoknak Kína, mégis rendszeresen kritizálják, amikor csak tehetik. Putyin háborús bűnös, de mégis ipari mennyiségben vásárolt uránt Oroszországtól az USA. David Pressman pedig ismét meredek gondolatokat fogalmazott meg Magyarország kapcsán, bár nem ez lenne a dolga továbbra sem a nagykövet úrnak. Meddig bírja támogatni Ukrajnát és Izraelt az USA? Érdemes jóban lenni Kínával? Vissza kéne hívja az Egyesült Államok Pressmant? Ezekről a témákról beszélgettünk Kiss Rajmunddal, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjével. Részletek a videóban.
Mi kérdezünk – Kovács István 44 éve az egyetlen magyar szabadfogású birkózó világbajnok
Elrejtettünk egy kis magyar népmesét mindjárt a címben. Az ugyanis igaz is, meg nem is. Akárcsak abban a mesénkben, amikor a királynak vinni is kell ajándékot, meg nem is. Kovács István valóban az egyetlen magyar szabadfogású világbajnok, de ez igazából csak az idei esztendőig volt igaz. Ugyanis néhány héttel ezelőtt Belgrádban Iszmail Muszukajev világbajnok lett szabadfogású birkózásban, magyar színekben. Ebből az alkalomból is kérdeztük meg a Honvéd és a Csepel egykori kiválóságát, aki egyedi név a szakmában az 1979-ben megszerzett világbajnoki címének köszönhetően. A hetvennegyedik életévében lévő sportember és egykori sportvezető őszintén beszélt arról is, hogyan ismerkedett meg a birkózással, mit köszönhet Hegedűs Csabának és kiderül, miért nem lett 1980-ban olimpiai bajnok, „csak” bronzérmes. De az igazi üzenete ennek a beszélgetésnek Kovács István vágya, miszerint nagyon szeretné, ha Iszmail Muszukajev itthon, Magyarországon oktatná a fiatalokat a szabadfogású birkózásra.
"A lengyel államfő vélhetően mindent meg fog tenni azért, hogy odaszúrjon Tuskéknak" - A Mi kérdezünk vendége volt Stepper Péter kutató
Nem titok, hogy Donald Tusk Orbán Viktor régi nagy ellenfele az európai porondon, ugyanis előbbi pont azokkal az európai technokratákkal ápol jó viszonyt, akikkel számos csatája volt a magyar kormánynak - emelte ki a Mi kérdezünk című műsorunkban Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő szerint sokkal kevésbé lesz konfrontatív a Tusk-kormány Brüsszellel, mint volt a Jog és Igazságosság vezette kabinet. Az elemző úgy látja: még egyelőre homályos, hogy mit jelent Magyarországnak egy Tusk vezette lengyel kormány. Kiemelte ugyanakkor, hogy hiába örül a magyar ellenzék, a leendő lengyel kormány nem velük fog tárgyalni, hanem a magyar kormánnyal. A szakértő kifejtette a választások kapcsán, hogy a két nagy párt teljesítménye várható volt, a nagy meglepetést a kis pártok okozták. "Komoly engedményeket kell tenni Tusknak, ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy az ország lakosságának a fele továbbra is jobboldali, erősen katolikus, konzervatív beállítottságú, akik a Jog és Igazságosságra szavaztak" - hangsúlyozta Stepper Péter. Az elemző ugyanakkor nem hiszi, hogy a leendő kormány például a migrációs politikájukat drasztikusan megváltoztatná. Hozzátette, hogy az államfő vélhetően mindent meg fog tenni azért, hogy odaszúrjon a Tuskéknak.
"Lengyelországban sokan hisznek abban, hogy a szmolenszki tragédiában Donald Tusknak is szerepe volt" – A Mi kérdezünk vendége Mitrovits Miklós
Jarosław Kaczyński és Donald Tusk között komoly személyi ellentét van, főleg a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenség óta – hangsúlyozta a Mi kérdezünk adásában Mitrovits Miklós, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, akit a vasárnapi lengyelországi választások kapcsán kérdeztünk. A műsorban a kutató kiemelte: nagy bázisa van Lengyelországban azoknak, akik hisznek abban, hogy a tragédia összeesküvés volt, amelyben Donald Tusknak is van szerepe. Mitrovits Miklós úgy látja, hogy minden eddiginél nagyobb részvételre lehet számítani a mostani parlamenti választáson. Szavai szerint mind a jobb-, mind a baloldal úgy állítja be, hogy ez a voksolás egyértelműen az ország jövőjéről szól. Arról is beszélt, hogy nyár óta, amikor beindult a kampány, főleg a biztonság és a hadseregfejlesztés uralta a közbeszédet. A történész hozzátette: Moszkvától Brüsszelig mindenki nagyon figyeli ezt a választást.
Mi kérdezünk – Horváth József: Európa az utolsó utáni figyelmeztetést kapta az izraeli konfliktus által, hogy elkerülje az iszlám terrorizmus pusztítását
Háborúból háborúba sodródik a világ, az orosz–ukrán konfliktust követően egy bestiális kegyetlenséggel zajló izraeli–palesztin háború bontakozott ki az elmúlt napokban, amikor a Gázai övezetből elképesztő mértékű rakétaeső zúdult Izraelre, majd meglepetésszerű támadást indított a Hamász, amely során több ezer harcos lépte át az eddig biztonságosnak ítélt határt. Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója volt a PestiSrácok.hu Mi kérdezünk című műsorának vendége, aki a két háborús gócpontról, és a nyugat-európai ébredés utolsó utáni pillanatának lehetőségéről is beszélt. Horváth elmondta, hogy mindenképpen kérdéseket vet fel a palesztin támadás hatékonysága, a Moszad és a CIA hatalmas baklövése, akik a jelek szerint nem vették észre a Hamász készülődését. A biztonságpolitikai tanácsadó hozzátette, hogy Izrael léte attól függ, hogy gyengének mutatja-e magát, vagy minden erejével visszacsap az arab terroristáknak, amely azonban számos civil áldozatot követelhet, és újból ellenségessé teheti a viszonyt több olyan arab országgal, akikkel a zsidó állam már rendezte a viszonyt. A beszélgetés során a keresztényeket is elpusztítással fenyegető iszlamista szélsőségesek európai városokban történő ünneplése is külön fejezetet kapott, hiszen félelmetes látni azt, hogy Nyugat-Európa eltűri ezt a viselkedést a saját otthonában, és nem gondol arra, hogy a következő áldozat már saját maga lesz. Végül Horváth József az orosz–ukrán háború aktuális állásáról is elmondta véleményét. A biztonságpolitikai tanácsadó leszögezte, hogy az oroszok vélhetően több tartalékkal rendelkeznek mind lőszerutánpótlás, mind személyi háttér tekintetében, míg az ukránok egyre jobban kimerülnek, ez pedig eldöntheti a háborút. Nézzétek meg az érdekes beszélgetést!Ajánljuk még
Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében.
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.
