mi svábok mindig jó magyarok voltunk
A "sváb-stáb" Geresdlakon forgatott, újabb dokumentumfilm készül a magyar-német együttélés évszázadairól (PS-interjú!)
Magyarország többpárti egyetértéssel, a sajtóban folytatott hecckampány fanfárjaitól kísérve, nagyrészt saját elhatározásból űzte el negyedmillió saját polgárát hetvennyolc évvel ezelőtt. A németek embertelen kitelepítése után „svábul még lélegezni sem volt szabad”, a kollektív bűnösség jegyében végrehajtott akciókról sokáig beszélni sem lehetett, és még most is hamis mítoszok lengik körül a koalíciós évek marhavagonos tömegdeportálásait. Vagyonrablás, Kelet-Európa újraszabása és a mostaninál tízszer súlyosabb menekültválság: 1946. január 19-én indult el az első sváb vonat. A Pesti Srácok gyártásában készült dokumentumfilm, a Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk számos szakmai elismerést hozott az alkotóknak, akik arra vállalkoztak, hogy a teljes magyar-német együttélés több mint 1100 évét dolgozzák fel, a közös történelem sarkalatos pontjaira koncentrálva. A film utóéletének köszönhetően jött létre az az értékmentő YouTube-csatorna, mely a Sváb archívum nevet viseli. És bármennyire nem könnyű valóban civil kezdeményezésként, önerőből finanszírozni a munkát, a közelmúltban koprodukcióba kezdtek: a Budavári Német Önkormányzat segítségével Geresdlakon jártak, hogy a német értékek nyomába eredjenek. A Sváb archívum alapítójával, László Gáborral beszélgettünk. Értékmentő dokumentumfilmes YouTube-csatorna indult a magyarországi németek elhurcolásának emlékére - László Gábor rendezővel beszélgettünk
Magyarország többpárti egyetértéssel, a sajtóban folytatott hecckampány fanfárjaitól kísérve, nagyrészt saját elhatározásból űzte el negyedmillió saját polgárát hetvennyolc évvel ezelőtt. A németek embertelen kitelepítése után „svábul még lélegezni sem volt szabad”, a kollektív bűnösség jegyében végrehajtott akciókról sokáig beszélni sem lehetett, és még most is hamis mítoszok lengik körül a koalíciós évek marhavagonos tömegdeportálásait. Vagyonrablás, Kelet-Európa újraszabása és a mostaninál tízszer súlyosabb menekültválság: 1946. január 19-én indult el az első sváb vonat. Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja. A Pesti Srácok gyártásában készült dokumentumfilm, a Mi svábok, mindig jó magyarok voltunk számos szakmai elismerést hozott az alkotóknak, akik arra vállalkoztak, hogy a teljes magyar-német együttélés több mint 1100 évét dolgozzák fel, a közös történelem sarkalatos pontjaira koncentrálva. Nem akartak idealizált képet festeni, a közös történelmet a filmben inkább egy házassághoz hasonlítják, ami működik, vannak benne szép emlékek és olyanok is, amit az ember igyekszik elfelejteni. A film utóéletének köszönhetően jött létre az az értékmentő YouTube-csatorna, ami kéthetente frissül új tartalommal és a Sváb archvium nevet viseli. Az emléknap kapcsán a film alkotójával, László Gáborral beszélgettünk. Menczer Tamás a PS-nek: A svábság rám mindig számíthat!
Budaörsről indultak el 1946-ban az első elűzetési vonatok, amelyekkel a svábokat erőszakkal hurcolták el addigi lakóhelyükről, így különös a jelentősége annak, hogy ott mutatták be László Petra és férje közös alkotását, a Mi, svábok mindig jó magyarok voltunk című filmet. A hazai német nemzetiség támogatása 2020-ban megközelítette az öt és fél milliárd forintot, és ez nyolc és félszerese annak a támogatásnak, amit 2010-ben. Ez a segítség pedig szívből jön – minderről Menczer Tamás beszélt Budaörsön, ahol kolléganőnk, László Petra és férjének közösen készített díjnyertes alkotását mutatták be. Az eseményen Menczer Tamás államtitkár úgy fogalmazott: hiába hurcolták el a kitelepítéskor Magyarországról a svábokat, bebizonyosodott, hogy "a gyökereket nem lehet elszakítani". Szavai szerint a svábok, a német nemzetiségű emberek mindig is őrizték tradícióikat, nyelvüket, nemzetiségüket, miközben erősítették Magyarországot. Az államtitkár úgy véli, talán ez lehet a magyarázat arra, amit ebben a filmben is bemutattak az alkotók: azoknak az embereknek, akiket elhurcoltak, mindig itt volt az otthonuk, hiába hurcolták el erőszakkal, mégis ide tartozónak érezték magukat. Véleménye szerint fontos bemutatni az ilyen jellegű alkotásokat, mert fontos emlékezni arra, hogy milyen borzalmakat kellett elszenvednie a hazánkban élő sváb közösségnek. Az Ügy: Lehet, hogy eddig túlságosan elnézőek voltunk?
Az Ügy legutóbbi adásában ezúttal nem csupán politikai vizekre evezünk, hanem történelmi távlatból vizsgáljuk meg a sváb kitelepítés okait és következményeit egy hiánypótló alkotás segítségével, amelyet kolléganőnk és férje készített. A Lakiteleki Filmszemlén második helyezést ért el, emellett Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter különdíját is elnyerte László Petra és férje, László Gábor közös alkotása, a Mi svábok mindig jó magyarok voltunk című film, amelynek produkciós feladatait a PestiSrácok.hu kiadója, a Gerilla Press Kft. látta el. A filmmel abszolút hiánypótló mű született a magyar–német együttélés több mint ezeregyszáz évéről. A jubiláló filmes seregszemlére összesen százhetvennyolc pályázatot nyújtottak be, ezek közül a zsűri harmincnégy filmet válogatott be a döntőbe, közülük ítélték a második legjobbnak a PestiSrácok.hu és a László házaspár munkáját. Az Ügyben Márki-Zay Péter életútjának újabb érdekességére is felhívjuk nézőink figyelmét – tartsanak velünk, érdemes! 
