munkásőrség
Éledező neokommunizmus: vörös csillagos hagyományőrzőktől a külföldről ideteleportált viperás antifákig (1. rész)
Bár naivan azt hittük, hogy a rendszerváltással Lenint, Sztálint, a marxista ideológiákat s velük a gyilkos szélsőbaloldali eszméket sikerült a történelem szemétdombjára vetni, s ezzel magunk mögött hagyni, tévedtünk. Az átmentett kommunista ivadékok igyekeznek magukat újjászervezni, ha önerőből nem sikerül, hát külföldi segítséggel, vagy talán külföldi irányítással is. A politikai baloldalt egy táborba gyűjtő Gyurcsány, s mellette a külföldi kapcsolatokat építő Apró unoka a konszolidáltabb, politikai kirakatban eladhatóbb ideológiai örökös. De mögöttük szerveződnek, egyelőre ugyan kisebb táborokban azok a szélsőbaloldali, marxista csoportok is, akik az anarchia, lázítás és erőszak eszközével gyengítenék meg az állami rendet és a kétharmados többséggel bíró jobboldali kormányt, felismerve, hogy demokratikus eszközökkel a józan népakaratot a levitézlett baloldal, bárhogy alakul át, nem fogja legyőzni.
„Fő-sztálinistának denunciáltak, ám az idő igazolta döntéseinket” – ÁVH-s tisztből lett alapító munkásőr Ipper Pál, aki utóbbira 1981-ben is büszke volt
Megdöbbentő, hogy milyen emberek alakították a kádári propagandát, majd lettek a Mester Ákosok, Bolgár Györgyök és Juszt Lászlók mesterei. Ipper Pálról a rendszerváltoztatás idején már suttogták, hogy az ÁVH tisztje volt, de azt kevesen tudták, hogy az egyházüldözés egyik igen aktív fogaskereke volt. Sötét, koncepciós ügyek résztvevője. Az ÁVH-tól a Rádióhoz került, de ott sem lett mondjuk „reformkommunista” [a Sztálin halálát követő belső divathullámnak megfelelve], az ötvenhatos forradalom és szabadságharc után a Munkásőrség alapító tagja lett. Majd járta a vidéki szerkesztőséget. „Neki kellett beindítani a vidéki rádióstúdiókat. 1956 decemberétől 57 nyaráig járta az országot. Székesfehérváron, Szombathelyen, Győrben, Nyíregyházán és Pécsett dolgozott a kétfrontos harc szellemében, kidolgozta a helyi rádiók műsorpolitikájának szilárd elvi alapjait” – írták róla a Munkásőrség 1981-es cikkében. A megtorlás idején alapított párthadsereget csak amerikai kiküldetése idején hagyta ott.
Orbán Viktorékról is „jelenthetett” Rózsa-Flores Eduardo a Munkásőrségnek – Feladata volt megfigyelni az ellenzéki csoportokat
Rózsa-Flores Eduardo bolíviai-magyar katona, színész, író, költő és publicista volt, de ennél jóval rejtélyesebb a története. A 2009-ben Bolíviában agyonlőtt Rózsa-Flores szélsőbaloldali indulásáról korábban is írtunk már, ahogyan arról is, hogyan lett a terrorista Carlos tolmácsa. Most Kiss Dávid történész, a Munkásőrség történetének kutatója lepett meg minket egy vendégírással, amelyben Rózsa-Flores szerepét vizsgálja. A megdöbbentő: Rózsa-Florest tulajdonképpen „beépítette” a Munkásőrség a rendszerváltoztatás ellenzéki csoportjai közé, például 1988. március 15-ről is „jelentett”. Ezekért meg is kapta a Kiváló Munkásőr elismerést. Egy ismert életút ismeretlen szakasza.
A Kossuth-díjas munkásőr, aki ötvenhatban integetve üdvözölte a szovjet tankokat – Trencsényi-Waldapfel Imre, a megtorlás katonája
Tudták, hogy Trencsényi-Waldapfel Imre a Munkásőrség alapítója volt? A Kossuth-díj mellett erről is ismertnek kellene lennie. Nagy munkásőr volt a Budapesten, egészen pontosan Angyalföldön ma is ünnepelt Farkas Aladár is. A róla szóló kiállítást tavaly nyitották meg – a kommunista szobrász mások mellett harcostársát, Trencsényi-Waldapfelt is megmintázta. De miért is tudunk ilyen keveset a munkásőrökről? Erről is beszélgettünk a téma szakértőjével, Kiss Dávid történésszel a Pesti TV Hálózat című adásában.
Kádár mosolya és a sör-virslis rettegés – Egy antikommunista nem ünnepelheti május elsejét
Május elsejéről mindig 1957 jut az eszembe. Ezért számomra május elseje nem igazi ünnep. Örökre bemocskolták a bolsevikok, a kommunisták és legvégül Kádár. Azt a virslit a meggyilkolt szabadságharcosok testéből készítették. Az a sör a forradalmárok vére volt. Köszönöm, 2022-ben már megtehetem, hogy nem kérek belőle. Vezércikk.
Önkényuralmi jelkép használata miatt emeltek vádat egy férfi ellen Heves megyében
Tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vádat egy Heves megyében élő férfi ellen az Egri Járási Ügyészség - közölte a megyei főügyész szerdán az MTI-vel. Szalóki Zoltán tájékoztatása szerint a harminckét éves vádlott egy hagyományőrzőnek titulált kisebb közösség országos parancsnokának tekinti magát. Vallomása alapján tizenöt évesen, korengedménnyel lépett be egy, a rendszerváltoztatás után alakult pártba, ahol több egykori munkásőrrel is kapcsolatba került. Közösen elhatározták, hogy szabadidejükben ápolni fogják a korábban feloszlatott Munkásőrség hagyományait.
Miért változtatott nevet Vámos Miklós? Mit írt Haraszti Miklós a disszidensekről? – Íme, a Munkásőrség kedvenc bandája, a menő Gerilla!
Mi az? Kik azok? Rajongott értük a Munkásőrség szerzője, a diktatúra egyik megtorló főkáderétől, Tömpe Istvántól pedig díjat kaptak? Segítünk még. Egyik legkedveltebb számukat a Tiszába benzint öntő „disszidensekről” írták. Tagja volt a bandának Rajk László egykori titkárának a fia, az akkor még Vámos Tiborként szereplő Vámos Miklós. A szövegíró és háttérember pedig az a Haraszti Miklós volt, aki akkor KISZ-es költőként és munkásmozgalmi „dalkutatóként” próbálta megváltani a világot. A válasz: a Gerilla! A Kádár-rezsim egyik legbizarrabb együttese, amelyet egy egész szakma gyűlölt, s amelyet mindenhol futattak. Amíg kipukkant. Vámos sem lehetett túl büszke erre az antréra, mert még ebben az időben „Vámos Miklósra” változtatta az írói nevét és innentől szakmányban megjelenő művei már így jelentek meg.
A keresztre feszített lelkész – Az elhallgatott gyömrői gyilkosságok háttere (Szívszorító műsor a PestiTV-n)
Levágták a nemi szervét, majd keresztre feszítették azt az ártatlan lelkészt, akinek az volt az egyetlen bűne, hogy Istent szolgálta. Ez a förtelmes bűnt is az a vörös karszalagos brigád követte el, amely 1945 után Gyömrő és környékét terrorizálta. Ők álltak a hírhedt, de évtizedekre felejtésre ítélt gyömrői gyilkosságok mögött. A bűnözők persze amnesztiát nyertek (kétszer is), a rendszerváltozás után sem lehetett szó igazságtételről. Erről és a többi kommunista erőszakszervezetről (R-gárda, Munkásőrség, ÁVH) beszélgettünk Máthé Áron történésszel a PestiTV-n. A műsorban szívszorító részleteket látunk a néhai hozzátartozók emlékeiről.
Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel.Ajánljuk még