oktatás
Egyre több magyar egyetem van a világ élvonalában
Míg négy éve 7, két éve 9, ma már 11 magyar egyetem van a világ élvonalában. Az előrelépés hátterében a magyar felsőoktatás megújítása áll, amelynek célja az egyetemek összekapcsolása a gazdasággal és a térség szereplőivel. Ennek eredményeként egy versenyképesebb, rugalmasabb, kiszámíthatóbb és a magyar kulturális értékeket megerősítő, autonóm egyetemi modell alakult ki.
Az Alkotmánybíróság elkaszálta az oktatásról szóló népszavazási kezdeményezést
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sajnálattal vette tudomásul, hogy az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette az oktatási népszavazási kezdeményezést – írta az érdekvédelmi szervezet a közleményében. Fontos megjegyezni, hogy ez azért történt, mert az alaptörvény-ellenes volt. A PSZ azon is kiakadt, hogy az AB a döntést túl gyorsan hozta meg. Ha van sapka, az a baj...
Alsós diákoknak tervezett bemutató órát tart a Labrisz – Országszerte képzik a tanárokat is az LMBTQ-anyagok iskolai terjesztésére
Fittyet hánynak a magyar jogszabályokra, törvényi tiltásra a Soros-hálózat által finanszírozott LMBTQ-lobbiszervezetek, és mindent bevetve dolgoznak azon, hogy általános iskolák alsó tagozatában oktassák a nézeteiket, többek közt arról, hogy "az általános nemi szerepek felcserélődhetnek és kibővülhetnek", álljanak ki a szabadságuk mellett. A Meseország Mindenkié és annak munkafüzete a tananyag, de több felkészítő segédanyagot is készítettek már a pedagógusoknak, akiket éppen egy Európai Bizottság által támogatott kétéves projekt keretében képeznek országszerte. A Pride kísérőrendezvényei között a Labrisz Leszbikus Egyesület három olyan rendezvényt is szervez, amelyen arra ösztönöznek, hogy meséken keresztül hogyan lehet becsempészni az LMBTQ témát az oktatási intézményekbe. Pedagógusoknak, pedagógus hallgatóknak még egy alsós diákoknak tervezett bemutató órát is megtartanak, melynek témája két fiú szerelmét bemutató történet lesz. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a Klebersberg Központhoz fordult.
Ezért bukott meg a tanártüntetés
Elkezdődött a nyári szünet, a Kossuth tér azonban így is üres maradt kedden, miközben az Országgyűlés megszavazta a pedagóguséletpálya-modellt szabályozó jogszabályt. A státusztörvénynek is nevezett új rendelkezés ellen a tanárok szeptembertől egészen június közepéig rendszeresen vitték diákjaikat utcára, helyenként igen komoly eredménnyel. A legutolsó, számukra – elvileg – legfontosabb tüntetés azonban két nagyobb turistacsoportnyi embert mozgatott meg. Júliusban, a korai nyári fesztiválok és a szünet kezdetén. Nehéz nem azt kiolvasni mindebből, hogy a sztrájk és a tüntetés inkább csak az iskolaidőben volt fontos a diákoknak – és egyes tanároknak –, most pedig az elnyomott diákok inkább a fesztiválozást, a tanárok pedig a jól megérdemelt szabadságot választják a demonstráció helyett. De vajon miért van ez? A válasz erre is az ellenzék.
Jövőre már nem mobilozhatnak a tanórákon a diákok Hollandiában
Jövő év elejétől a hollandiai diákoknak tilos lesz bevinniük a mobiltelefonokat, a táblagépeket és az okosórákat az osztálytermekbe – jelentette be a holland oktatási miniszter kedden.
Menczer Tamás: állami támogatásból megújul Biatorbágyon a német nemzetiségi általános iskola
Két és fél milliárd forint állami támogatásból megújul a biatorbágyi Ritsmann Pál Német Nemzetiségi Általános Iskola – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön, az iskolabővítés alapkőletételi ünnepségén.
Donáth Anna szerint ők küzdenek az uniós pénzekért, csak arra nem válaszol, hogy ebből hogyan jutna a tanároknak (Videó)
Donáth Anna nem válaszolt kérdéseinkre, a sajtószabadság nevében. Eddig semmi újdonság. Azonban a baloldal képmutatása ismét szintet lépett, hiszen a Momentum NEM elnöke szerint ők hozzák el az új oktatási rendszert, miközben Brüsszelben azokat a forrásokat gáncsolják, amelyből a tanárok béremelése megvalósulhatna. És bár Donáthék szavakban a tanárok bérfejlesztése mellett állnak ki, valóban az uniós direktívák kiszolgálóiként tevékenykednek hazánkban.
Aláírásgyűjtést kezd a Momentum az oktatás érdekében
Donáth Anna a Széll Kálmán téren felállított aláírásgyűjtő pultok előtt elmondta, korábbi kezdeményezésük támogatását kérik a társadalom minden tagjától, vagyis hogy az Európai Bizottság kösse az uniós források kifizetését a tanárok és diákok három követelésének teljesítéséhez.
Ajánljuk még
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
