orosz-ukrán háború
Az ukrán-magyar határon hozta világra gyermekét egy kismama
Izraeli diplomaták segítettek világra egy újszülöttet az ukrán-magyar határon, humanitárius akciójuk közben - számol be az örömteli eseményről közösségi oldalán az Izraeli Nagykövetség.
A magyarok négyötöde támogatja az ukrajnai menekültek befogadását, még az ellenzéki szavazók 78 százaléka is
A magyarok négyötöde (79 százalék) szerint be kell fogadni az Ukrajnából érkező menekülteket, mindenféle korlátozások nélkül – derül ki a Társadalomkutató felméréséből. A kutatás szerint a magyarok pártállástól, lakóhelytől és korcsoporttól függetlenül szolidárisak Ukrajna népével, minden vizsgált csoportban legalább kétharmados többsége van a menekültek támogatásának, tehát az ügyről való vélekedés hídként köti össze Magyarország társadalmi csoportjait.
Oroszországban úgy tűnik, hogy nincs különösebb elégedetlenség
Most nem a megosztottságnak van itt az ideje. Most a nemzeti egység ideje jött el, hogy felsorakozzunk az elnökünk mögé – nyilatkozta pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, reagálva azokra az oroszországi tüntetésekre és közéleti szereplőknek a kijelentéseire, akik Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellen szólaltak fel.
Én nem akarok JÓEMBER© lenni
Egy héttel az orosz-ukrán háború kitörése után kijelenthetjük, hogy Ukrajna lerohanása nem egészen úgy sült el, ahogyan azt Moszkvában eltervezték, gazdasági és főleg kommunikációs fronton pedig teljes arcvesztés lett Oroszország osztályrésze. Normális ember a történtek után nem szimpatizálhat nyilvánosan az oroszokkal és főleg Putyinnal, erre a háborúra ugyanis egész egyszerűen nincs mentség. Még ha talán sikerülne is megbuktatni a kijevi rezsimet és kiharcolni Ukrajna föderalizációját – esetleg a béketárgyalások eredményeképpen valamilyen kompromisszum révén kárpótolni az ukrajnai kisebbségeket az őket ért jogfosztásért –, Oroszország renoméjának már ettől függetlenül is nagyjából vége van. Szomorú ezt látni, azt pedig végképp, hogy a náci ideológia (tkp. az ukrán állampolitika) ezzel párhuzamosan hogyan dicsőül meg és lesz egészen vállalható világszerte. Kék-sárgába borul a világ, a helyi karigerik mindenhol kitűzik az ukrán zászlókat, elönt mindenkit a forradalmi szimpátia, Kijev újra tündököl a saját áldozatiságának nagyszerűségében, a CIA pedig csendben elélvez. És ha engem mindez undorral tölt el, akkor máris Putyin oldalán találom magam? Hogy is van ez?
Léna néni a háború ellen tüntetett Szentpéterváron, el is vitték a rendőrök – Avagy mi van a propaganda mögött? (videó)
Háborús tüntetések Oroszországban, ukrán győzelmek, katonai veszteség nélkül, összeomló orosz hadsereg és őrült Putyin – mit hihetünk el és egyáltalán mi a fene zajlik a szomszédunkban? A bizonytalanság egy fegyver, és sajnos úgy tűnik, nincs mivel védekeznünk ellene.
Az USA kijevi nagykövetsége háborús bűnnel vádolta az oroszokat, de Washingtonban rögtön elővették a cenzorceruzát
Érdekes öncenzúrába kezdett Washington. Az Egyesült Államok úgy tűnik, igyekszik csak regionálisan keménykedni Oroszországgal szemben, de azért a nagy nyilvánosság előtt még mindig óvatosan fogalmaz.
Varga Judit is csatlakozott a Katolikus Karitász csapatához
A bajban nem nagy szavakra, hanem valós segítségre van szükség. Magyarország pedig segít: a Katolikus Karitász csapata már a háború kezdete óta dolgozik a határon a menekültek ellátásán és a bajbajutottak megsegítésén. Hozzájuk csatlakozott Varga Judit is, aki személyesen vett részt a segélycsomagok elosztásában.
Putyin rossz, Orbán rosszabb, a kárpátaljai magyarok pedig nem érdekesek, avagy hová tűntek a Soros-szervezetek?
Mit tesznek a Soros-szervezetek a kárpátaljai magyarokért? Egy nagy semmit, kivétel a Helsinki Bizottság, amely a háborúra hivatkozva kéri az egy százalékos támogatást. Majd persze „emberjogi” közleményt gyárt, meleg étel helyett politizál. Szidja Putyint, gyalázza a magyar kormányt. Majd gonosz furfanggal „menekült státuszt” követel a magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyaroknak – mert szerintük „bajban lesznek”, ha csak szimplán magyarok... Ja, hogy nem muszlim bevándorlókról van szó? Akkor mindent értünk. De legalább most befoghatnák a szájukat! Ha már segíteni nem akarnak, legalább olyat ne mondjanak, ami árt a magyarságnak.
A nagyhatalmi játszmákban Európa lábon lőtte saját magát a szankciókkal – Nemcsak az orosz–ukrán háború miatt kellene aggódnunk (1. rész)
A világ napjainkban veszélyesebbnek tűnik, mint az 1980-as évek vége óta bármikor. A kelet-európai és a kelet-kínai-tengeri valódi érdekellentétek az elmúlt évtizedek első komoly nagyhatalmi konfliktusához vezettek, de a Közel-Keleten, Északkelet-Ázsiában és a Himalájában is tovább parázslik a válság.A világon zajló háborúkról szóló híradásokból csak töredékét tudjuk meg mindannak a borzalomnak, amit évek, akár évtizedek óta napi szinten megélnek az ott élő emberek, azok a civilek, akikről a nagyhatalmak „járulékos veszteségként” beszélnek, ha egy-egy támadásban nők és gyermekek is meghalnak.
Ajánljuk még
Az ukránok már lábbal is tiporhatják Magyarország szuverenitását
Azt már tudjuk, hogy az ukránoknak saját maguk és szuverenitásuk a legfontossabb, ugyanakkor a hírek szerint, ha a helyzet, mármint az ukrán érdek úgy kívánja más állam területe akár lábbal is tiporható, szószerint.
A strasbourgi bíróság szerint szabadon tombolhat az ellenzék a magyar parlamentben
A szaftos botrányok és tekintélyes büntetések Brüsszeltől sem idegenek.
Hova lettek a drónok és a raffiakötő állványok, amiket apáink még észleltek?
Vizsgálat, fogadkozások, erős kijelentések, továbbá nagy szavak egy sajtótájékoztatón. Hátravannak még a konferenciák, illetve a zavarodott próféta beszámolója arról, hogy Zebedeus jön a szolgájával, és azt fogják majd rebesgetni, hogy eltűntek a drónok.
Reméljük, senki nem akar igazából több hatalmat adni Ursulának!
Az erős európai országok nem akarnak több hatalmat adni az Európai Bizottságnak. Ők a saját céljaikra akarják használni a brüsszeli bürokráciát, nem akarnak új, a jelenleginél is erősebb brüsszeli hatalmi központot.
