pozsonyi csata

"Nekünk nem kell naggyá lennünk, mert azok vagyunk" – Miért is örülne a nemzeti oldal május 9-nek?

Vezércikk május 9.

Ma van a győzelem napja, a posztszovjet világ (mínusz Ukrajna) ünnepel. De kell-e nekünk magyaroknak ünnepelnünk ezen a napon, és miért esett abba a hibába a magyar jobboldal, hogy egy része kényszeresen utánozni akarja az oroszokat. Akkor is, mikor Moszkvában a mi legyőzésünkről emlékeznek meg? Mire kellene emlékeznünk nekünk, ha nem majmolni akarunk, hanem példát venni?

Évtizedekig nem volt ellenszere Európának a magyarokra – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2023 december 25.

Mondjatok két nagy győzelmet a kalandozások idejéből! Két nagy vereség biztos könnyebben menne. Pedig arról a korszakról beszélünk, amikor öt nagy csatában vertünk tönkre német és itáliai seregeket, majd a nyugat-európaiak évtizedekig csatát is alig-alig mertek vállalni az adót szedni érkező, ellenkezés esetén pedig a városaikat felperzselő magyar csapatok ellen. A hadtörténetünk egyik legfényesebb időszaka ez a hat-hét évtized, amikor a magyar seregek állandó félelemben tartották Nyugat-Európát és Bizáncot. Miközben szomjazzuk a történelmi sikereket, a meglévőket is kiverte a magyarság fejéből a „merjünk kicsik lenni” szemléletű marxista történetírás, amely csak a merseburgi és az augsburgi kudarcot véste bele jó erősen a tankönyvekbe, sőt mindkettőt súlyos vereségként ültette el a köztudatba. Ennél azonban sokkal több minden történt a Magyar Nagyfejedelemség ragyogó hadjáratai során. Milyen hadászati és logisztikai tudást csillogtattak elődeink és milyen katonai erőt képviseltek, mennyire stabil országból indultak el szinte minden évben Nyugat-Európát megsarcolni, és miért félrevezető egyáltalán a „kalandozások” kifejezés is? Az újabb kutatások, valamint a régóta ismert források életszerűbb újragondolása révén megfogalmazódott válaszokat Szabados György, a Magyarságkutató Intézet történésze adta meg.

Dráma helyett hatékonyság kell – 1116 éves a pozsonyi csata

Vezércikk 2023 július 5.

Sokáig nem is tudott róla a közvélemény, ami nyilván a magyar történelem sikereit, eredményeit mindig kisebbíteni igyekvő marxista történettudomány sara. Aztán amikor kiderült a csata híre a nyilvánosság számára, akkor átbillent a mérleg a másik oldalra, és nagy legendaépítés kezdődött körülötte. Ez utóbbiban nem nehéz észrevenni az elmúlt ötszáz év katonai vereségeit ellensúlyozandó pótcselekvést, illetve azt, hogy a vereségek közepette megszoktuk a drámai körítést, mert úgy könnyebb elviselni a kudarcokat. A győzelmekhez viszont nincs szükség ilyesmire.

Irtassanak ki a magyarok! - Így hangzott a IV. (Gyermek) Lajos hadiparancsa a pozsonyi csata előtt! (Frissítve! A film megnézhető!)

KAKovács Attila Magyar ugar 2020 december 22.

Végre, végre, végre! Háromszor is csak ezt mondhatjuk a Magyarságkutató Intézet által, kormányzati támogatással készült animációs film kapcsán, amely a magyar történelem egyik legnagyobb súlyú csatáját, a 907-ben lezajlott pozsonyi csatát mutatja be. Végre film készült erről a hatalmas magyar győzelmemről, végre szó esik ennek valódi jelentőségéről és végre hiteles őstörténeti- és származáselméleti környezetbe lett elhelyezve nemcsak a csata, de maga a honfoglalás is. Többszörös kalapemelés az alkotóknak!

Magyart irtani jöttek, szétverve mentek – Elhallgatott történelmi győzelmünk, a pozsonyi csata története

FDFerkó Dániel Magyar ugar 2020 július 4.

Még mindig nagy adóssága a hivatalos magyar történetírásnak és a magyar közéletnek, hogy múltunk sorsfordító, pozitív eseményeit nem kezeli kiemelten, nem megy át a közgondolkodásba, hogy milyen jelentős is volt az adott tett. Szomorú tény, hogy a 907. július 4-e és július 7-e között lezajlott pozsonyi csata esetében gyakorlatilag elhallgatásról beszélhetünk, miközben ez az ütközet alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy 2020-ban mi, magyarok a hazánkban, itt, a Kárpát-medencében háborítatlanul élhetünk.