pride
A reménytelenség bosszúja II. - Homoszexuálisként is választható a normalitás
A liberális ideológia közbeszéd-romboló következménye, hogy még a jobboldalon sem lehet megbeszélni a valóság tényeit úgy, hogy sokan ne kezdjék el követelni, akár alpárian személyeskedve is, a liberális dogmák és tabuk betartását.
A reménytelenség bosszúja
Nem jó homoszexuálisnak lenni. Nem jó szexuális érdekességnek lenni. Nem jó azzal együtt élni, hogy az ember nem élhet teljes életet, nem lehet saját gyereke, miközben ez a lehetőség az emberek 99 százaléka számára adott. Nem jó kamaszkorban rádöbbenni, hogy valami nagyon nem jól van legbelül.
Nagy Ervin: Harc a melegjogokért? Ugyan már!
Az egyik leghangosabb szélsőséges-liberális kezdeményezés a szexuális orientáció szabadságjogainak megfogalmazása. Miért lenne ez kérdés? – merülhet fel az olvasó fejében, jogosan. Miért kellene azt, ami a hálószobában történik és nem bűncselekmény, szabadságjogként kiterjeszteni? Miféle oka lenne erre bárkinek? A válasz pofonegyszerű: a homoszexuálisok már nem csupán az egyén autonómiájának szabad és „békés élvezetét” kívánják megélni, hanem túllépve mindezen, házasodni és gyermeket vállalni is szeretnének. Ehhez pedig a hagyományos családmodell lebontására alkalmas szabadságjogok kellenek. Bár rejt némi biológiai ellentmondást mindez, de társadalmi körülmények között az elvi lehetőség létezik, mint ahogy ostobának lenni is bárki jogában áll. Persze, csak ha hagyjuk!
Pride-hónap: Halállal, veréssel, átkokkal fenyegetik a Facebookon Novák Katalin államtitkárt
Tombolnak az indulatok Novák Katalin családügyi államtitkár néhány nappal ezelőtt Kaposváron tett kijelentései miatt. A politikus egy egyházi rendezvényen beszélt arról, hogy a család értékét meg kell védeni és ki kell mondani a nyilvánvalót, akkor is, ha azt egy maroknyi kisebbség homofóbiának nevezi. Először a közösségi médiában kezdték támadni, erőszakkal fenyegetni az államtitkárt. Most pedig Bősz Anett liberális képviselő tett rá egy lapáttal és bírálja kirekesztéssel, gyűlöletkeltéssel a kormány családpolitikáját, amelynek középpontjában egy férfi és nő áll.
Polgári Szilvia: Szeress, különben…
A lopakodó meleglobbiról egyre gyakrabban hallunk, ám mielőtt továbblépnénk érdemes eltöprengeni, e jelző vajon napjainkban is megállja-e a helyét? Manapság valóban lopakodik a homoszexuális propaganda, vagy inkább kérlelhetetlenül rúgja ránk az ajtót? Még mindig a másság elfogadásának hőn óhajtott vágyáról volna szó, a többségi tolerancia hétköznapi érvényesülésének megszerzéséről, vagy tűzzel-vassal-erőszakkal kikövetelt szeretetről? Szeress minket, különben megbánod, ugyanis azonnal fölcímkézünk és bezsúfolunk a homofóbok bigott kasztjába! Nem lehetséges, hogy egyes lobbicsoportok, s a rájuk akaszkodó liberális politikusok mára jócskán túltolták a szivárvány egyre több árnyalatában pompázó buzibiciklit, elterelve ezzel a figyelmet valami sokkal, de sokkal veszélyesebb kérdésről?
Nagy Ervin: Más-parádé és a melegjogok
A görbe tükröt ezúttal nem állítjuk a világ elé, mert nincs értelme, hisz ő maga lett girbegurba. Tágabb értelemben vett közösségünk, az áldott és átkozott nyugati típusú társadalom válik szép lassan torzóvá, mássá. Mi tesszük, vagy engedjük azzá tenni. Ki-ki döntse el ezt! A családellenes Pride-ról lesz most röviden szó, melynél nagyobb métely nincs, mi mérgezné a normalitásba vetett hitünket.
A nemedet megválaszthatod, de a toleranciádat nem
Nincs nagyobb öröm a haladó éttermiségiek és propagandisták számára, mint amikor látszólag legitim módon leostobázhatják azokat, akik tőlük különbözően látják a világot. Ezt az elméleti muníciót rendre a szintén elméletekben utazó haladó tudomány szokta szolgáltatni számukra – erre tartja a baloldal a társadalomtudósait. Ezek a társadalomtudósok ezúttal kivételesen nem brit tudósok voltak, hanem Ausztráliából győzködik arról a népet, hogy a normalitáshoz való ragaszkodás, a helyes megkülönböztetése a helytelentől maga a kínos butaság, az együgyűség, a primitívség, az ösztönlénység. Mégsem nemes hát a vadember?
A Polbeatben vallotta be Lukácsi Katalin, hogy nem a kormányváltás volt a cél (videó!)
Az ellenzéki pártok mellett kampányoltam, de nem a kormányváltás volt a cél - vallotta be a PestiSrácok Polbeat című élő adásában Lukácsi Katalin aktivista, a választások utáni tüntetések egyik vezérszónoka. Szerinte jelen pillanatban a Fidesz jelenti a nemzeti oldalt, mert kiáll a családok, a kisebbségek és a történelmi múlt mellett. Lukácsi Katalin arról is beszélt, hogy keresztényként is részt lehet venni a Pride-on, a melegfelvonuláson, mert Jézus is leült a bűnösök asztalához.
