siklósi norbert
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Mindent elvittek, ami mozdítható volt, bűntetőeljárásról nem tudunk
Az elmúlt hetekben bepillantást nyerhettek egy, a nyolcvanas évek végén köttetett üzletbe, amelyben a demoralizálódó állambiztonság és az úgynevezett „spontán” privatizátorok közösen igyekeztek saját haszonra fordítani a széthulló szocializmus még megmaradt javait. Jelen történetben az állam még megpróbált a törvény szigorával fellépni, és egy felemásra sikeredett eljárásban legalább néhányan a bíróság elé kerültek, de az elúszott vagyonnak bottal üthették csak nyomát. Az Interedition-történet végkifejlete következik.
Borvendég Zsuzsa sorozata: A prágai tavasz
1968-ról legtöbbünknek a prágai bevonulás jut először eszébe. Kádár kérdés és kétség nélkül teljesítette a szovjet parancsot és irányította a magyar katonákat a szomszédaink ellen, miközben a magyarok többsége összeszorult gyomorral figyelte a híreket, hiszen nem sokkal korábban mi is átéltük, ahogy szabadságunkat sárba tiporták a kíméletlen lánctalpak. Arról azonban kevesen tudnak, hogy Magyarország nem pusztán katonai segítséget nyújtott ekkor a megszállóknak, hanem politikai háttérmunkában is sokat tett azért, hogy a szovjet típusú rendszer szilárd maradjon Csehszlovákiában.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Egy könyvkiadót a diktatúra pénzén is el lehet lopni
Siklósi Norbert tehát, összefogva a Belügyminisztérium III/I. Csoportfőnökségével (hírszerzés), 1988-ban elhatározta, hogy megvásárolja az Újváry Sándor-féle Griff Kiadót. A vevő részben a Pallas Kiadóvállalat tulajdonában álló Interedition Idegennyelvű Folyóirat Kiadó Leányvállalat volt, részben pedig egy magánember. Az Interedition hátteréről és az akcióban közreműködő hírszerző tiszt kapcsolatrendszeréről már olvashattak. Lássuk, ki volt a titokzatos magánember!
Borvendég Zsuzsa a PS-nek: Ami a '90-es években maffiaháborúban csúcsosodott ki, az a Kádár-rendszerben kezdődött (Videó)
A kábítószer-kereskedelem, a fegyverkereskedelem virágzott a szocialista Magyarországon, csak akkor mindez különböző KGB-s fedőszervezetek égisze alatt zajlott – mondta el a PestiSrácok.hu online történelmi adásában Borvendég Zsuzsanna történész. A szervezett bűnözés lényegében a különböző újságíró-szervezetek, külkereskedelmi cégek kötelékében zajlott a kommunista hírszerzés támogatásával. Természetesen a csempészárukból vagy a jól sikerült maffiaüzletek hasznából az elhárítás tisztjei is busás hasznot húztak. Ki gondolta volna, hogy a videokazetták vagy a Magyarországon még alig divatban lévő farmerek például olyan csempészáruk voltak, amelyek eladásából ügynökök is részesültek. Részletek a PestiSrácok.hu legújabb online történelmi adásában!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A diktatúra hírszerzése tulajdonképpen a rendszerváltás előtt már sikeresen „privatizálta” magát
A múlt héten megismerhették a Pallas Kiadóvállalat egyik cégének, az Interedition Idegennyelvű Folyóirat Kiadó Leányvállalat hátterét, a tulajdonosi jogokat gyakorló személyek titkosszolgálati iratokból rekonstruálható kapcsolatrendszerét. Siklósi Norbert, a pártállam médiacárja az Intereditiont a rendszerváltoztatás küszöbén pénzügyi csalásokhoz és privatizációs trükkökhöz használta fel. Lássuk, hogyan!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Szocialista külkereskedelem, titkosszolgálatok, privatizáció, szépségverseny, szextelefon-szolgáltatás és gyilkosság
Siklósi Norbert, a Kádár-rendszer médiacárja mögött ott állt a szovjet és a hazai titkosszolgálat, a prágai székhellyel működő Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ) fedőnevű KGB-s maffia és persze a magyarországi pártelit. Kiterjedt kapcsolatrendszere volt a sajtóvilágon és a titkosszolgálatokon túl bűnözői körökben is, amelyet a rendszerváltoztatás felé közeledve felhasznált arra, hogy politikai és kapcsolati tőkéjét átkonvertálja rablóprivatizációs előnnyé.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az „érzékenyítés”
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) már 1946-ban, az alakuló ülésen tagja lett a szovjet titkosszolgálatok által irányított Nemzetközi Újságíró Szervezetnek (NÚSZ). A nyílt és uszító propagandát közvetítő, a kommunisták aktuális ellenségképét megjelenítő és ellenük hergelő pártközeli újságírók minden képzeletet alulmúló működéséről bőven olvashattak már Mező Gábor cikkeiben (például Vásárhelyi Miklós kapcsán). 1956 után ezt az alpári és erkölcsi tartást nélkülöző stílust kifinomultabb és ezáltal hatékonyabb módszerek váltották fel. Ahogy a hamis gulyás langymeleg léje eltöltötte a pocakokat, úgy fertőzte a tiszta gondolkodást a szakmai köntösbe csomagolt, igényes és színvonalas hangnemben megjelenített manipuláció.
„Hangosan nevetek, amikor azt olvasom, hogyan utasította vissza Bolgár György a beszervezést” – Origós nagyinterjú Mező Gáborral a hálózati sakkfigurákról
A nyolcvanas évektől ismertté vált újságírókról, tévésekről és rádiósokról csak elvétve találunk állambiztonsági anyagot. Ezt nem tarthatjuk véletlennek – mondta portálunk főmunkatársa, a PestiTV műsorvezetője, Mező Gábor abban a nagyinterjúban, amit az Origónak adott. Mező az átmentett médiahálózatról beszélt most megjelent könyvének kapcsán, a beszélgetésben szóba kerültek olyan hírhedt véleményvezérek, mint Bolgár György, Juszt László, Forró Tamás vagy éppen Vitray Tamás. Van, akiről tudjuk, hogy a belügy vagy a katonai szolgálat embere volt, másról csak sejtjük, de nem ez a lényeg. A politikai bekötöttség és a hálózati kapcsolatok.
Bacsó Péter, Pelikán és az utolsó médiacár – A New York-palotát végül nem tudták megszerezni
Mindenre rá akarta tenni a kezét az a posztkommunista hálózat, amely a rendszerváltoztatás során szinte a teljes magyar médiát részben megtartotta, részben megszerezte, részben megteremtette. Az egyik kulcsszereplő a komoly szovjet kapcsolataival kérkedő Siklósi Norbert volt, aki mai tudásunk szerint egyenesen a KGB-hoz volt bekötve. Siklósit csak médiacárként tisztelték és szerették azok, akiket felemelt. A kilencvenes években adott interjújában csak azt fájlalta, hogy a nagyhatalmú üzletemberrel, Demján Sándorral nem szerezték meg az egykori Állami Lapkiadót, a Pallast, amivel talán a New York-palota is az ő érdekeltségükbe került volna. Helyette Bacsó Péter filmrendezővel saját céget alapított, amivel először a hirdetési piacra akartak betörni, aztán "fillérekért" megszerezték, majd tönkretették az Esti Hírlap című lapot. Jellemző a hálózati összefonódásra, hogy az Esti Hírlap utolsó főszerkesztője a korábban a Reform elindításában tüsténkedő egykori állambiztonsági ember, Tőke Péter, azaz "Hidas" titkos munkatárs volt. Mert minden szál összeért.Ajánljuk még