szálasi ferenc
Szélsőségesek bíróság előtt a Horthy-rendszerben – Honi felderítés (Videó)
Józan értékítéletű ember ma már nem retteg a Horthy-fasizmustól, mégis sokan vannak idehaza és a szomszédos népek körében is, akik megteszik, ezért nem lehet elégszer cáfolni. Az viszont ritkán kerül szóba, hogy miként állt a Horthy-rendszer a valóban szélsőséges, társadalom- és államrend-felforgató törekvésekhez. Hiszen valóban léteztek akkor még számottevő erejű fasiszták, a kommunista mozgalom pedig akkor is egyre intenzívebben próbálta megdönteni a törvényes rendet. A kettő között különbséget tett, hogy a kommunisták akkor már túl voltak a bemutatkozáson: 1919-ben az egész ország megláthatta, miféle alakok ezek. A fasiszták viszont még csak bontogatták a szárnyaikat, és egyelőre senki sem sejthette, mivé fajul majd 1944-ben a tevékenységük. Az ügyészségen és a bíróságon viszont egyiküknek se volt pardon, ha túlzásba vitték a mozgalmi szervezkedést. A szélsőségesekkel szembeni hozzáállásról, ellenük indított perekről és a párhuzamosan leültetett Rákosiról és Szálasiról Drócsa Izabella jogtörténész árult el részleteket. Mihályi Balázs a PS-nek: Nem igaz, hogy a kitörés miatt több magyar katona halt meg, mint ha megadták volna magukat a szovjeteknek – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az 1945. február 11-i budapesti Kitörés a második világháború egyik legvéresebb eseménye volt. Több katona halt meg a budai Várból történő kitörés során, mint a normandiai partraszálláskor. A hozzávetőlegesen 16 ezer katona – akik között németek és magyarok voltak – közül mindössze 780-an érték el a nyugati állásokat, ebből 80 fő volt magyar nemzetiségű – állítja Budapest ostromának egyik legszakavatottabb kutatója, Mihályi Balázs. Az ostromkutató szerint a budai hegyekben számos, ma még fel nem tárt tömegsír lehet, amelyek az elesett katonák csontjait rejtik. Mihályi Balázs szerint elkerülhetetlen következmény, hogy az emlékezetpolitika rátelepült az 1945-ös Kitörésre, azonban a történettudománynak fontos reagálnia és a köztudatba beégett tévhitekre. Nem igaz például, hogy a budai Várból kitörő magyar katonák szívét meghódították volna a nyilas eszmék, többségük nem foglalkozott aktuálpolitikával, egyszerűen túl akartak élni, illetve harcoltak a bajtársaikért, az egységükért. Aki pedig esetleg megkockáztatta volna, hogy átáll a szovjetek oldalára, azt biztosan lelövik a németek. Egy másik tévhit, hogy jobban jártak volna a katonák, ha a Kitörés helyett megadják magukat a Vörös Hadseregnek. Ezzel szemben a statisztikák azt mutatják: jóval többen tűntek el, vagy haltak meg a szovjet hadifogságban – állítja az ostromkutató. A Kitörés 78. évfordulóján készült beszélgetés részletei a videóban! Hogyan lehet szeretni a Sátánt? – Ügynökjelentések Szálasi Ferenc özvegyéről
„Apró Antal egy proli” – mondta ki az igazságot Lutz Gizella egy ügynöki jelentés szerint. Kevés embernek mond valamit az asszony neve, pedig Szálasi Ferenc felesége volt, a nyilasvezér özvegyeként előbb tizenkét évet raboskodott a kommunisták börtönében és Kistarcsán, majd szabadulása után is megfigyelték. A legtöbbet az az orvos jelentett róla, aki a bizalmába férkőzött, de még érdekesebb, hogy Szálasi egykori helyettese, Jancsuskó Gábor is besúgta. Szálasiné egy jómódú üzletember lánya volt, Szálasival a végjátékban, 1945-ben házasodtak össze, akkor, amikor Hitler és Eva Braun. Ez mindent elárul kapcsolatukról és jellemükről. Lutz Gizella talán nem sejtette, hogy ettől a bélyegtől sohasem szabadulhat. Ő is a kommunista diktatúra áldozata volt, de férje történelmi bűnei miatt nehéz lenne sajnálni, megszánni őt. Tóth Eszter Zsófia történész írása a PS-nek. Karácsony nem náci, csak annyi esze van, mint Szálasinak
Ha valaki ránéz arra a már korábban is nagy karriert befutott mémre, amit a budapesti Fidesz is megosztott, nem az jut eszébe, hogy Karácsony náci/fasiszta/nyilas, már ha egy csöpp kis ész is van a fejében. Hanem az, hogy a kép vicces, és azért vicces, mert a képe eredeti szereplőjének egy másik lényeges tulajdonságára reflektál, vagyis a szellemi képességeire. Vagyis tökéletesen rávilágít a teszetosza főpolgármester következménynélküliségben reménykedő személyiségére, akinek az elmúlt hónapokban csak a Facebook-huszárkodásokra, gyűlöletkeltésre és arra volt ideje, hogy megszívassa a budapesti autósokat azzal, hogy néhány vödör sárga festékkel ellehetetleníti a közlekedést a Nagykörúton pár bringás kedvéért. A mém miatti hiszti egy dologra tökéletesen rávilágít, a köztünk élő balliberális kettős mércére: amit nekik szabad, az másoknak szigorúan tilos. Azok vannak most leginkább felháborodva, akik százszámra ontják magukból az Orbánt Hitlerhez, Mussolinihez és egy szimpla nácihoz hasonlító képeket az állítólag sajtóetikailag is csúcson lévő propagandamédiumaikban. 
