szenátus
A Zeneakadémia szenátusa a függetlenségét félti, miközben az intézményen belül simán szembe megy a közösségi akarattal
A mondás is úgy tartja: vádold azzal az ellenfeled, amit te teszel. A Zeneakadémián pont ez történik, ugyanis a szenátus és a rektor is kiakadt azon, hogy az új intézményvezető személyéről Csák János kulturális és innovációs miniszter szeretne dönteni, ezért a szenátust arra kérte, hogy fogadja be az összes pályázatot és rangsorolják azokat, majd a felterjesztés után a miniszter választ közülük. Szerintük viszont ez a Zeneakadémia belső demokráciáját csorbítja, miközben kiderült, hogy ők azok, akik antidemokratikusak, hiszen annak idején hiába szavazott meg a többség kétharmad–egyharmad arányban egy másik személyt a népzenei tanszék élére, a vesztest tették meg vezetőnek. Elutasította a román szenátus a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló törvény-kezdeményezéseket
Elutasította a román szenátus kedden a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómia statútumának tervezetét, amelyet tizenhat évvel ezelőtt terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője. A 2004 júniusában benyújtott tervezeteket a képviselőházban még abban az évben leszavazták, de a végső döntés meghozatalára hivatott szenátusban azóta sem tűzték napirendre. A keddi szenátusi szavazáson mindkét tervezetet 121:9 arányban vetették el, azokat csak az RMDSZ támogatta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szerint, a kormánypárt feltehetően azért fújta le a port a rég elfektetett tervezetekről, hogy Klaus Iohannis államfőnek az Erdélyt fenyegető magyar veszéllyel kapcsolatos doktrínáját igazolja. Az RMDSZ szerint, hiba lenne nem észrevenni, hogy a kormányon lévő Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) nem az volt a célja a tizenhat éve a fiókokban heverő törvény-kezdeményezések sürgősségi napirendre tűzésével, hogy megvitassa, hanem hogy elutasíthassa az autonómia tervezeteket. Világok csapnak össze ma az amerikai félidős választáson
Elérkezett a félidős választás (midterm election) napja az Egyesült Államokban. A tét nem kevesebb, mint az, hogy Donald Trump folytathatja-e a Trump-doktrína megvalósítását, vagy ezentúl a kongresszus meg fogja akadályozni az intézkedéseit, és politikai patthelyzet alakul ki. Hogy kék (demokrata), vagy vörös (republikánus) hullám lesz-e, szinte megjósolhatatlan. Akárcsak 2016-ban, most is a demokratákat tartották eleinte esélyesebbnek, de az elmúlt időszak politikai összecsapásai miatt mindenki óvatosan közelíti meg a kérdést. A tények azonban makacs dolgok: 1860 óta mindössze három alkalommal, 1934-ben, 1998-ban és 2002-ben fordult elő, hogy az elnök pártja nem veszített a félidős választásokon, de az is igaz, hogy Trump elnöksége alatt semmi nem úgy működik, ahogy általában szokott. Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről. Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.