történelem
Miért nem ért véget a történelem?
1991-ben az az illuzórikus gondolata támadt a Nyugatnak, hogy a liberális demokráciák megnyerték a hidegháborút, amely gondolatot voluntarista értelmiségiek egész hada is erősítette az észak-atlanti civilizáció társadalmaiban, politikai, gazdasági, kulturális elitjeiben is. Némelyek egészen odáig mentek, hogy véget ért a történelem. Pedig valójában csak Közép-Európában változtak meg radikálisan a befolyási övezetek határai; a Szovjetunió tűnt el a térképről, nem Oroszország.
Ma történelemből érettségiznek a diákok
Ma a történelem írásbelikkel folytatódnak az érettségi vizsgák, amelyeket az első két napon alkalmazott szigorú járványügyi intézkedések betartása mellett rendeznek országszerte. Szerdán történelemből középszinten 66 ezer, emelt szinten mintegy 8 ezer diák érettségizik.
Bírná ezt kitartással Indiana Jones? – Egy fémkeresős csatatérkutatás tanulságai (VIDEÓ)
Amennyit használt Indiana Jones a régészet, mint szakma megítélésének, ugyanannyit ártott, hiszen azt sugallja: ha kellőképp bátor és szerencsés valaki, mesés kincsekre bukkanhat. A régész szakma, a fémkeresős szakma azonban valójában nem ilyen, sokkal inkább sziszifuszi munka, amely azonban megkerülhetetlen – derült ki azon a fémkeresős csatatérkutatási alkalmon Mohács mellett, amelyen stábunk is meggyőződhetett arról, hogy ez a munka türelmet, kitartást és alázatot követel. Videónkban többek között arra keressük a választ, hogy a mohácsi csata megértéséhez miért is fontos az ütközet után maradt fémmaradék feltárása, de az is kiderül: a Kárpát-medence egyik leggazdagabb vidéke nemcsak a csata emlékeit, hanem a korábbi ősök életének nyomait is őrzi...
Tilos lehet az állami fenntartású iskolákban azt tanítani, hogy az Egyesült Államok rabszolgaságra épült
Tom Cotton republikánus szenátor törvényjavaslatot nyújtott be az amerikai törvényhozásnak, melynek értelmében kikerülne a szövetségi (állami fenntartású) iskolák tananyagából az úgynevezett "1619 Project" tananyag. Ez a témakör korábban a liberális média és gondolkodók hatására került több iskola tananyagába, lényege pedig az, hogy az Egyesült Államok kialakulásának alternatív történetével ismerteti meg a diákokat, és nem a függetlenségi nyilatkozat aláírását tekinti az ország alapításának, hanem a rabszolgatartó gyarmatok organikus fejlődési ívéből kiindulva vázolja fel az USA keletkezését. A törvényjavaslat értelmében azonban csak az európai történelemkönyvekből ismert, függetlenségi háborútól származtatott eredettörténetet taníthatnák az állami iskolákban, írja a Breitbart.
Rombolás, anarchia, térdeplés - Ez lett mára a felvilágosult Nyugatból
Sokszor hallhatjuk a liberálisok, „felvilágosult” embertársaink szájából a haladó Nyugat éltetését, a „nyugaton minden szép és minden jobb” mantrákat, amelyeket előszeretettel hoznak fel a magyar jobboldali, nemzeti értékeket képviselő kormánnyal szemben is. Azt azonban nagyon sokan elfelejtik, hogy az általuk felmagasztalt országok miként szerezték vagyonukat, hogyan csapolták le, és csapolják le a mai napig a gyarmataikat. Az újkori gyarmatosítás, illetve a második világháború utáni neokolonializmus jócskán hozzájárult a nyugati ember életszínvonalához. Az elmúlt hetekben azonban sorra tapasztalhattuk, ahogyan a nyugati országokban történelmi személyek szobrait rongálják, döntik le, felülírnák a történelmet, eltörölnék a sötét múlt borzalmait. A kérdés csupán az, hogy mi maradna akkor a nagy Nyugatból, ha eltörölnék a gyarmatosítás hatásait, és „jóvátételt” fizetnének a rabszolgatartásért? El lehet-e törölni a múltat? A kérdés persze költői.
Történelemérettségi – kikerültek a nem hivatalos megoldások
Délben ért véget a középszintű történelemérettségi, az Eduline oktatási portál pedig egy történelemtanár segítségével kitöltötte azt és be is mutatják a megoldásokat.
Történelemből érettségiznek szerdán a diákok
Az érettségik első két napján alkalmazott szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatódnak ma reggel kilenc órától a vizsgák, a diákok közép- és emelt szinten történelemből írásbeliznek országszerte.
Stratégiai fontosságú afrikai városaik miatt a spanyolok is szárazföldi határaikon küzdenek a migrációval
Spanyol sajtóértesülések szerint hétfőn ismét megrohamozták Melilla városát a fekete-afrikai bevándorlók. A város körül húzódó, több méter magas határkerítést rendszeresen megpróbálják áttörni a migránsok, akik Marokkó felől próbálnak meg bejutni az uniós állam Afrikában található területére. Nem is tudta, hogy Spanyolországnak vannak Afrikában területei? Megmutatjuk, hogyan és miként alakult így "történelmileg", és mi a szerepe például a britek birodalmi politikájának ebben!
