tűzijáték
Jakab Péter tűzijátékot ígér szeptemberre a rezsiárak miatt
A Jobbik volt elnöke ma sem bírt magával, ahelyett, hogy végre elmenne nyaralni mamuszos barátnőjével és kiheverné, hogy leszerepelt a párt vezetőjeként, azzal riogatja a követőit, hogy nem augusztus 20-án, hanem szeptemberben lesz a tűzijáték, mégpedig a rezsiárak miatt. Jakab Péter feltehetően nem köztünk él és nem tapasztalta eddig meg az évek során, hogy bár a fűtési szezon valóban szeptember 15-én indul, ám évek óta tombol a vénasszonyok nyara ekkor még, ezért nem valószínű, hogy füstölő kéményekkel fog országszerte találkozni, sokkal inkább atlétás fiatalokkal a belvárosban. Ám, ha mégis füstölő kéményeket látna, lélegezzen fel nyugodtan, ugyanis Magyarországon 144 köbméterig még mindig ugyanazon az áron melegszünk, ha gázzal fűtünk, afelett pedig még mindig kevesebbet kell érte fizetnünk, mint máshol Európában. Viszont, ha valaki a hivatali panelt családi fészekre cseréli - ahogyan ezt Jakab tette - felmerülhet benne, hogy bizony, jobban kell figyelni, ha nem akarja átlépni a rezsicsökkentett értéket. Itt van, hogyan formázták meg a Duna fölötti keresztet augusztus 20-án
A Szent István-nap hagyományos ünnepi attrakciója minden eddiginél nagyobb élményt adott az országnak, lélegzetelállító tűzijátékot láthattak az érdeklődők. Több mint 700 ezren követték élőben a mintegy 4,3 kilométer hosszan, a Margit híd és a Petőfi híd között elterülő eseményt, teljesen megteltek a rakpartok. A félórás show volt Európa legnagyobb fény- és tűzijátéka, a nézők nagy tapssal fogadták a hangulati elemeket. Az augusztus 20-ai tűzijáték megvalósításához 300 kilövési pontot, 40 ezer pirotechnikai effektet, 14 uszályt, 65 pontont, több mint 1000 intelligens lámpát, 400 robotlámpát, 56 projektort és 200 kilométernyi elektromos vezetéket használtak – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az államalapítás ünnepe a bal- és a jobboldalon
Augusztus 20., hazánk „születésnapja”, országunk I. (Szent) István által keresztény alapokon történő megalapításának ünnepe. Megfontolt és előrelátó, apja tanácsait követő szent királyunk határozott döntései, illetve a keresztény tanítás erkölcsi útmutatása nélkül ma nem létezne föld, amit úgy hívunk: Magyarország. Mondanunk sem kell, hogy egy ilyen esemény méltó ünneplést érdemel, pláne ebben a helyzetben, amikor a koronavírus-járvány miatt a tavalyi rendezvényt is „be kellett pótolni”. A mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy megadja a lehetőséget a nemzetnek arra, hogy annak tagjai együtt ünnepelhessék az államalapítást. Az Orbán-kormány maximálisan eleget tett ezen feladatának, számos városszerte élvezhető programon túl az ország, ha nem egész Európa történetének legzseniálisabb tűzijáték-parádéját valósította meg.