varga zs. andrás

Tűzfalcsoport: elődjén keresztül gyakorolnak nyomást az új főbíróra?

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020 november 2.

2011. december 13-án titkos szavazással megválasztotta az Országgyűlés Darák Pétert a Kúria, Handó Tündét pedig az Országos Bírói Hivatal elnökévé. A szavazás eredménye jól mutatja, hogy a kormánypártok jelöltjei az ellenzéki oldal egyöntetű támogatását finoman szólva nem élvezték – a Kúria elnökét 275 igen, 83 nem és 4 érvénytelen vokssal választották meg. Ez idő tájt a Fidesz-KDNP frakciószövetség 263 képviselővel rendelkezett a parlamentben, így az eredményekből jól látható, hogy Darákot hét ellenzéki szavazat segíthette, amely kapcsán tudni kell, hogy az MSZP 59, a Jobbik 47, a szakadás előtti LMP pedig 16 mandátummal rendelkezett – idézte fel a Tűzfalcsoport. Ehhez képest a balliberális sajtó a megválasztásának pillanatától a tenyerén hordozta a legfőbb bírói fórum távozó vezetőjét. Darák felmagasztalásának valódi célja egyértelműen az új főbíró ellehetetlenítése. Darákkal szemben Varga Zsolt András nemzetközi hírű jogász, aki vélhetőleg nem fog visszarettenni azoktól a változtatásoktól, amit Daráknak kilenc éves működése alatt meg kellett volna tennie – olvasható a Tűzfalcsoport legfrissebb bejegyzésében.

Varga Zsolt Andrást választotta a Kúria elnökének az Országgyűlés

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020 október 19.

Megválasztotta az Országgyűlés Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének hétfőn. Varga Zsolt Andrást 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson. Posztját 2021. január 2-tól tölti be. Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, ehhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Az Országos Bírói Tanács nem támogatja Varga Zsolt András kinevezését a Kúria élére

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020 október 9.

Nem támogatja az Országos Bírói Tanács (OBT), hogy Varga Zsolt András legyen a Kúria elnöke. Az OBT tagjai pénteken meghallgatták a jelöltet és kérdéseket intéztek hozzá, és bár elismerték Varga Zsolt András tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként szerzett tapasztalatát, a poszt betöltéséhez szükséges további releváns tapasztalatokkal a testület szerint nem rendelkezik.

Varga Zsolt András lehet a Kúria új elnöke

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020 október 8.

Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége a testület csütörtöki ülésén támogatta Varga Zsolt András megválasztását a Kúria elnöki posztjára.

Varga Zsolt Andrást jelöli Áder János a Kúria elnökének

PPestiSrácok.hu Forró drót 2020 október 5.

Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének Áder János államfő. Az erről szóló dokumentum hétfőn jelent meg az Országgyűlés honlapján. Varga Zsolt András a jelölést elfogadta. Bírói szolgálati jogviszonya a jelöléskor szünetel, de vállalta, hogy elnökké választását megelőzően változtat ezen a helyzeten.

Varga Zs. Andrást választották a Velencei Bizottság alkotmánybírósági albizottságának alelnökévé

PPestiSrácok.hu Forró drót 2019 december 7.

Varga Zs. András alkotmánybírót választották szombaton a Velencei Bizottság alkotmánybírósági albizottságának (Sub-commission for Constitutional Justice) alelnökévé – írja a Magyar Nemzet.

"Nehéz az EU-ra nem birodalomként tekinteni" – Az EU jövöjéről tartott konferenciát az Alapjogokért Központ

Dezse Balázs Világugar 2019 június 20.

Birodalom-e az EU? Ez volt az egyik alapkérdése az Alapjogokért Központ által szervezett konferenciának, amely "Az Európai Unió jövője: EP-választás után – szerződésmódosítás előtt?" címet kapta. Az eseményen Gulyás Gergely is előadást tartott: a miniszter kifejtette, hogy az EP-választáson azok a politikai erők érték el a legjobb eredményt, amelyeket a leghevesebben támadtak az elmúlt években. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt, hogy az EU a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, így szerződéses reformokra van szükség. Varga Zs. András, egyetemi tanár, alkotmánybíró arra a kérdésre próbált választ találni, hogy mik is pontosan egy birodalom ismertetőjegyei, és ezek jellemzőek-e az Európai Unióra. A szakértő véleménye szerint az EU nagy, heterogén; az EU nemzetei közül vannak olyanok, amelyek az érdeküket midenáron érvényesítik, így nehéz rá nem birodalomként tekinteni.