vezető
Harc az unió jövőjéért – Ki is a fasiszta valójában?
Miközben a magyar kormányt folyamatosan az európai értékek és a jogállamiság lábbal tiprásával vádolják az Európai Unió legfelső fórumain – most épp az EU-elnökséget júliusban átvevő Finnország teszi ezt –, addig Európa vezetői nagyvonalúan szemet hunynak a kárpátaljai és az erdélyi magyarság jogait durván csorbító intézkedések felett. Bezzeg Nyugat-Európa vezető államai az első világháború végén nem néztek félre, amikor a román, szerb vagy szlovák nemzeti érdekekről volt szó. A trianoni békediktátummal teljesítették a saját nemzetállamra vágyó népek óhajait, mert az egybeesett a nagyhatalmi érdekeikkel. Most viszont az Orbán-kormányt, amely kiáll nemzeti érdekeiért és a kisebbségeiért, az unió befolyásos, liberális politikusai nacionalistának, hovatovább fasisztának nevezik. Teszik mindezt azért, mert jelenleg az unió befolyásos államainak és politikusainak más az érdeke. Arra viszont nem számítottak, hogy Magyarország nem hagyja magát: ezúttal már nem eleve legyőzöttként, felemelt kézzel várja sorsa alakulását. Abból, hogy a magyar kormány beleállt a harcba, az Európai Bizottság elnöki székéért folytatott versenyből nemrég kiesett Frans Timmermans és Manfred Weber volt csúcsjelölt urak kaptak ízelítőt. Forró vizet a fogyasztóra!
Tudom, hogy mindenkit a globális felmelegedés és a társadalmi igazságtalanságok érdekelnek, de a konditeremben a mosdóban kikötötték a hideg vizet. Csak meleg, majdnem forró víz van, ami értelemszerűen ivásra alkalmatlan, a teakészítéshez meg nem elég magas a hőmérséklete. Mint a zuhanyhíradó értesített róla, a jelenség oka nem valamiféle meghibásodás, hanem szimplán az emberi nyerészkedési vágy. Ugyanis a testedzésben kitikkadt közönség nem átallott rájárni a hidegvizes csapokra, utántölteni a környezetszennyező flakonjait, ahelyett, hogy a konditerem kínálatában megtalálható, nem is enyhén túlárazott félliteres „ásványvizeket” vásárolta volna.