vezető
Vörös és fehér: A terrort elkezdeni nem kellett volna – Honi felderítés
Még ma is inkább ideológiai, semmint történészi vita zajlik az az eseménysor körül, amelyet a bolsevik propaganda és a marxista történetírás fehérterrorként híresztelt el, míg a jobboldal különítményes megtorlásnak nevezi. A társadalmi előzmény és indok nélkül 1919-ben az országra rázúduló kommunista diktatúra óriási döbbenetet okozott. Az önmagát büszkén vörösterrornak nevező államhatalmi erőszakhullám komoly indulatokat és bosszúvágyat gerjesztett, amelyek lábra kaptak a kommunisták bukása után. A restaurált Magyar Királyság köztörvényes bűncselekményekként kezelve és nem elfogulatlanul, de mégiscsak szabályos jogi úton igyekezett elégtételt venni a történtekért, míg fegyveres különítményesek a saját szakállukra kezdtek önbíráskodni. Prónay Pál, Héjjas Iván és a többiek kommunista bűnözők sokaságát kapták el és ölték meg, de közben túlkapások egész sorát is elkövették, ártatlanokat is meggyilkoltak. Mindezt azonban egy olyan korban, amikor nemcsak a bosszú mozgatta az államhatalmat és a különítményeseket egyaránt, hanem a kommunizmus visszatérésétől való aggodalom is. A korszak társadalmi viszonyait és a korabeli nézőpontokat Nánay Mihály történész, a Rubicon Intézet főmunkatársa hozza közelebb. Rogán Antal: A minimum feladat volt, hogy a guruló dollárok útját feltárjuk (Videó)
Ha valaki külföldről be akar avatkozni a magyar választásokba, nincs olyan ország, amelyik ne derítené fel, hogy ez hogyan történt – emelte ki a gazdasági bizottság keddi ülésén Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Meg szerettük volna kérdezni a párbeszédes Tordai Bencét arról, mi a véleménye, hogy a NAV munkatársai büntetőeljárás keretében, adományládákba gyűjtött mikroadományokkal összefüggésben kutattak és foglaltak le bizonyítékokat egy budapesti ügyvédi irodában, de a politikus látványosan kitért kérdéseink elől. Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke stábunknak kiemelte: az Állami Számvevőszék vizsgálatából kiderült, hogy körülbelül 1 milliárd 300 millió forintot kiutalt a Mindenki Magyarországa Mozgalom egy osztrák cégcsoportnak. Dobrev Klárából előbújt a kommunista: szerinte el kellene kobozni a földeket és újraosztani őket
„A föld azé, aki megműveli, és vissza fogjuk venni azoktól, akik azt csak ellopták a magyaroktól” – mondta Dobrev Klára a DK nyíregyházi rendezvényén, ahol Gyurcsány Ferenc feleségéből nyilvánvalóan kibújt a valódi énje, az igazi kommunista. Dobrev a rendezvényen arról beszélt, hogy a XIX. század vége, a XX. század eleje szinte a magyar mezőgazdaság virágkora volt, mert Magyarország volt Európa éléskamrája, de természetesen nem említette meg az 1945 utáni kommunista államosítást, a parasztság tönkretételét, a földek elvételét. 
