vezető
Az akkumulátorgyártás az új NOlimpia és dihidrogén-monoxid
Az akkumulátorgyárak nem pusztítják el sem a jövőt, sem a mélyben megbújt vízkészleteinket, tulajdonképpen nem terhelik jobban a környezetet, mint bármelyik másik, vegyi anyagokkal dolgozó üzem (normális ügymenetben semennyire). Mégis elsöprő hisztéria- és médiakampány indult ellenük, csupa olyan állítással, amihez hasonlóval eddig csak a dihidrogén-monoxid (DHMO) betiltásáért indított médiablöff során találkoztunk. Nem véletlenül. Egy érveken és tényeken alapuló vitát körülbelül öt másodperc alatt veszítenének el a hazai akkumulátorgyártás heves ellenzői, ezért inkább bunyóznak és üvöltenek, mint egy fába szorult Puzsér Róbert. Ha a másik nem jut szóhoz, akkor lehet bármit mondani, nincs cáfolat. Nálunk Brüsszel az ellenzék
Az unió átvette az ellenzék helyét, és valljuk meg, meglepően hatékony, ugyanakkor brutálisan kártékony. Rombolja a jogállamiságot és sérti a demokráciát. A kormánynak ugyanis egy olyan, szavazófülkéket figyelmen kívül hagyó, semmifajta felhatalmazással nem bíró ellensúllyal kell most farkasszemet néznie, amilyenre az elmúlt tizenkét évben nem volt példa. Fokozódik az uniós bürokrácia nyomása, és jól láthatóan a Fidesz is kompromisszumokra kényszerül. A határ még nem világos, nem tudjuk, hogy ki meddig megy el, de egy biztos: mi, magyarok nem szeretjük, ha beleszólnak a dolgainkba. Sem kormányon, sem ellenzékben nem tűrjük meg az idegen urakat. „Mert nem lehet feledni, nem soha, amíg magyar lesz és emlékezet...” – Belegázol a történelmünkbe az UEFA kétszínű, kettős mércés döntése, amely ellen okos lázadás kell!
Megdöbbentő állásfoglalást tett közzé néhány nappal ezelőtt az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). A jövőre nézve megtiltotta azt, hogy bármilyen, a történelmi Magyarországra emlékeztető, vagy azt ábrázoló jelképet tűzzenek zászlóikra és a különböző drapériákra a válogatott szurkolói. A döntést azzal indokolták, hogy ennek politikai vetülete van, márpedig politikai állásfoglalásnak nincs helye a stadionokban. A döntés nem csupán felháborító, de támadható is, ugyanis a döntéshozók történelmi ismereteinek teljes hiányát mutatja, ráadásul – mint oly’ sok más esetben, úgy itt is – erőteljesen kikandikál a szélsőségesen liberális eszmeiségre jellemző vérlázító kettős mérce.