vezető
Ki mit talál, övé
Felgyorsultak az események mind Oroszországban, mind Ukrajnában. Érdemes szépen végignézni, mert tényleg rengeteg minden változott az utóbbi napokban, és mik következnek mindezekből. Tény, hogy február 24-e óta semmi sem olyan, mint amilyen eddig volt, de megint fordulóponthoz érkeztünk. De hogy jutottunk el idáig?
Az ukrán hadsereg jelentése szerint valami baj van a Starlinkkel
Akadozni kezdett az ukránok számára biztosított Starlink műholdas összeköttetés. Az oroszok egyből be is jelentették, hogy új csodafegyverüknek köszönhető a rendszer problémája, amit egyáltalán nem zárhatunk ki. Érdekes azonban az időzítés, hiszen az összeköttetésben keletkezett hibák nem sokkal azután jelentkeztek, hogy a Stralinket üzemeltető Elon Musk békejavaslatot tett a feleknek, amin az ukránok nagyon megsértődtek és élesen támadni kezdték a milliárdost.
Amint nem a republikánus államokban vannak, máris problémásak lettek a bevándorlók
Mégsem Isten ajándékai és csillogószemű atomtudósok a bevándorlók Washington számára, amint demokrata államokba kerülnek. Történt ugyanis, hogy a határmenti republikánus vezetők által tovább küldött migránsok miatt New York polgármestere szükségállapotot rendelt el. Furcsa módon addig, amíg a bevándorlókat Texasban tervezték letelepíteni, az összes hasonló lépést kirekesztőnek és rasszistának ítélték.
Délvidék csodái (4. rész) – Ahol egészen Óbecséig most is „magyar világ” van, rajzanak a tiszavirágok és még a tűzoltólaktanya is műemlék – A Tisza-mente
Trianonban elcsatolt területeink közül talán a legkevésbé ismert és felfedezett a Délvidék. Erdély mindent visz, Tündérországként él a szívünkben, Felvidék a Tátra bérceivel és a köztük rejtőző tengerszemekkel csábít és a háború előtt Kárpátalja is közkedvelt célpont volt, Vereckével, Munkács várával és más látnivalóival. Mellettük szinte mostohagyerekként létezik a Délvidék, pedig csodálatosabbnál csodálatosabb látnivalókat rejt, színmagyar falvaival, hangulatos városaival és a „legmagyarabb folyó” gyönyörű alsó szakaszával. Sorozatunkban Délvidék csodáiból mutatunk fel néhányat, nem titkoltan abból a célból is, hogy olvasóinknak is kedvet csináljunk azokat felfedezni.
Hatalmas hacacáréval ünnepelte a Csecsen Köztársaság vezetője Putyin születésnapját (VIDEÓ)
A kazah kollégájától tököt és dinnyét, Lukasenkótól egy traktort, Kadirovtól pedig húszezer szakállmakál harcost kapott Putyin a 70. születésnapjára.
Polipként telepedtek rá a tanártüntetésre az ötlettelen baloldali politikusok (Karanténvlog)
A Karanténvlog csokorba szedte azokat a levitézlett baloldali politikusokat, akik folyamatosan hőbörögnek, teli torokból ordítoznak, tüntikéket szerveznek, amelyek abszolút érdektelenségbe fulladnak, hiszen ezek a megmozdulások általában néhány száz hasonszőrű elégedetlenkedőt vonzanak csupán. Néhány háborodott azonban igyekszik hidakat foglalni, balhézni és provokálni, saját magukat járatva le az akcióikkal. Ezek a politikusok most taktikát váltottak, így az előre beharangozott tanártüntetésre telepedtek rá úgy, mintha ők szervezték volna, mintha jó szívvel várták volna őket. Ezzel természetesen azoknak tettek rosszat, akik valóban el akarták mondani a véleményüket. A Karantén megpróbálta különválasztani a tanárok jogos követeléseit attól, amit a szélsőbaloldali PDSZ igyekszik kisajátítani, akik akkor nem tüntettek, amikor 2002 után a szocialista kormányok a tanárok járandóságának kifizetését az önkormányzatokra hárították, akiknek hitelt kellett felvenni emiatt. A DK-sok, MSZP-sek és barátaik 2010 előtt kellett volna, hogy nagy szájjal kiálljanak a tanárok mellett, amikor megalázták őket. A kérdés azonban kényes, hiszen egyértelmű, hogy rendezni kell a helyzetet, ennek viszont fontos előfeltétele diákokat agymosással terrorizáló baloldali provokátorok és régi pártos figurák kiszűrése. Az biztos, hogy a DK-s Barkóczi, a szocialista Komjáthi és a mindenhonnan kiebrudalt Jakab Péter jobb, ha befogja a száját. Szóba kerül még a Karanténban Fegyőr is, aki azzal a primitív agyszüleménnyel állt elő, hogy ha a kormány nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, akkor abból egyenesen következik, hogy korruptak. Igaz, az Európai Ügyészséghez nem kötelező csatlakozni, sok tagállam nem is tette meg, de Fegyőrt ezt nem érdekli, neki az a fontos, hogy külföldről mit mondanak. Végül a kukásautóba beülő Mártha Imre bohózata is bekerült e heti szórásunkba, tartsatok most is velünk, megéri!
Hardcore Hobbista – A három szépségfolt, ami miatt Amerika már nem a világ csendőre
Az USA mindig csak akkor avatkozott be, amikor az érdekei úgy kívánták, ilyen esetekben viszont mindig. Amerika ugyan háborúkkal tartotta fenn a befolyását és nagyhatalmi státuszát, de ezt sokáig Európától távol tette, és ezzel az elmúlt évtizedekben soha korábban nem tapasztalt békét, nyugalmat, fejlődést hoztak a nyugati világba. Mindez egy pillanat alatt megváltozott Ukrajnában. Emellett Kína felemelkedett, a nem nyugati világ pedig nagy ívben tesz a nyugati morálra, szankciók helyett békésen kereskednek Oroszországgal és Kínával. Az USA az ukrán proxyháborúval az utolsó szalmaszálba kapaszkodik, az új Selyemúttal Kína az amerikai haditengerészeti fölényt is kikerülné a szárazföldön.
NoÁr úgy alázta meg a pedagógusokat vászontáskájával, ahogy azt egyetlen kormány sem tudta volna
Tetszik, vagy sem, van úgy, hogy egy Alinsky-tanítványnak is kigyullad szemében a dollárjel. Nagy tanulság ez, amit nem érdemes szó nélkül hagyni – független attól, hogy mit gondolunk a pedagógusok helyzetéről! Bárki is találta ki azt a körbe rajzolt felkiáltójelet, amit a reménykedő tanárok és a lelkes diákok magukra festettek, ezt áruba bocsátani nagyobb bűn, mint amit egy kormány valaha is elkövethetett a pedagógustársadalommal szemben. NoÁr – miközben a tanárokat a kormány ellen hergelte – kiszúrta a piaci rést, majd az éj leple alatt titokban legyártott egy tucat gagyi kapucnis pulcsit és ócska vászontáskát, most meg lókupecként árulja a neten. Jó drágán, ha rosszmájúak akarunk lenni, akkor nem a pedagógusokat tekintve célcsoportnak. Akiben egy fikarcnyi jóérzés is van, aki egy picit is szimpatizál a tanárokkal, az most jogosan mondja: noÁr takarodj, és vidd az összes szirsz.rod!
Megvan a megoldás a pénzhiánnyal küzdő fővárosban: Karácsony perrel fenyegeti azokat, akik kérdezni mernek tőle (Videó)
Nagyon idegesek Karácsonyék: miután Mártha Imre vállalhatatlan stílusban osztotta ki az általa vezetett FKF dolgozóit, a főpolgármester sem tudta higgadtan kezelni a szeméthelyzetet. Karácsony Gergely ugyanis arra az újságírói kérdésre, hogy miből fizetik majd ki a hulladékszállításban dolgozóknak szánt prémiumot, úgy reagált, hogy beperelik az általa NER-közelinek tartott sajtóorgánumokat, és "rengeteg pénzt fognak nyerni". Arról, hogy mit gondol a saját 2024 utáni sorsáról, a főpolgármester nem volt hajlandó nyilatkozni, ezért megkérdeztük a Karácsony mögül kihátráló DK árnyékkormányából kimaradt Niedermüller Pétert is a témában, aki közölte: saját belátása szerint irreleváns a véleménye.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
