vezető
Gyurcsány elszabadult: Orbán Viktort hibbant zsarnoknak nevezte, támogatóit pedig gyáva árulóknak
Gyurcsány Ferenc ismét Orbán Viktorra gondolva indította a napját. Hétfői posztjában ismét a miniszterelnököt vette célkeresztbe, bejegyzésében pedig azt írta róla, hogy "vagy meghibbant", vagy "zsarnok lett", vagy "fogalma sincs, miről beszél", és mindenképpen el kell távolítani hivatalából. (Aki pedig ezt nem ismeri fel, az ugyanúgy "hibbant, zsarnok", mint az általa szerencsétlennek nevezett miniszterelnök.) Dobrevné férjurának egyébként az szúrt szemet, hogy Orbán Viktor nem csupán erre a ciklusra, hanem további évtizedekre tervezi politikai szerepvállalását.
Kemény kérdésekről tárgyal Orbán Viktor Scholz kancellárral ma Berlinben
A mai Orbán–Scholz-találkozó az első hivatalos megbeszélés a magyar miniszterelnök és a német kancellár között. Európa-politikai, bilaterális, gazdaságpolitikai és nemzetközi témák lesznek napirenden, a középpontban az Oroszország Ukrajna elleni támadó háborújára adott reakció és az ezzel összefüggő legújabb fejlemények állnak majd.
Felgyújtották a tiszakécskei templomot – Az ateisták valószínűleg most is örülnek a hírnek...
Pénteken felcsaptak a lángok a tiszakécskei katolikus templomban, de mire kiérkeztek a helyi tűzoltók, már eloltották a tüzet a helyszínen tartózkodó emberek. A templom plébánosa a történek után úgy fogalmazott: "Fájdalmas felismerés, hogy egyeseknek Isten háza sem szent, és akár ilyen aljasságra is képesek rászánni magukat. Tettükért egykor még felelni fognak!"
Puzsér Róbert a Fair Right-ban: A baloldal levizsgázott jogállamiságból, de már súlyosan megbűnhődött érte
Létezik független sajtó? Miben mérik a függetlenséget? Lehet-e egy újságíró független, miközben a közönsége elvár egy bizonyos minőségű tartalmat? Mit jelent az öncenzúra? Ezekre a kérdésekre talán sosem kapunk egyértelmű választ. Szerencsére Magyarország egyik legellentmondásosabb publicistájának, Puzsér Róbertnek erről is van egy határozott véleménye, amit meg is osztott velünk a tőle megszokott stílusban. Eredetileg a média függetlensége lett volna a beszélgetés tárgya, de menet közben valami félresiklott...
Tök jó a Biden, csak éppen a küszöbén vagyunk a világvégének
A Különvélemény e heti adásában a konzultáció a fő téma. Robi és Adorján arról beszélgettek, hogy miután Macron is kikérné a polgárok véleményét a háborús szankciókról és intézkedésekről, a liberális mainstream máris Orbán Viktortól kezdett el rettegni.
Borvendég Zsuzsa sorozata: A magyar külkereskedők és titkosszolgálatok már a hetvenes években bizonyították, semmit sem érnek a szankciók
A technológiai transzferben, pontosabban az embargós termékek behozatalában az egyik legfontosabb vállalat az Elektromodul volt. A nyolcvanas évek közepéig alig hívta fel magára a nyugati hatóságok figyelmét, sokáig el lehetett rejteni szerepét az amerikai ellenőrök vizslató tekintete elől. A cég teljes neve Magyar Elektrotechnikai Alkatrészkereskedelmi Vállalat, röviden: EMO.
Elrebeghetünk egy hálaéneket Fortuna Istenasszonynak, egyenes út vezethet a 2024-es foci EB-re!
Az összes nagyágyút elkerültük, így az utóbbi évek egyik legjobb csoportjába került a magyar labdarúgó-válogatott a Frankfurtban lezajlott sorsoláson, amelyen a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőcsoportjait sorsolták ki. Válogatottunk az első kalapból várta az eseményt, és Szerbia, Montenegró, Bulgária, valamint Litvánia ellen lesz lehetősége arra, hogy kvalifikáljon és ezzel zsinórban harmadszor is résztvevője legyen az Eb-nek.
Gyurcsányék garázdaság miatt elítélt árnyékminisztere most a rezsicsökkentést támadta
Gyurcsányék árnyékkormánya nem tartogatott meglepetéseket, nem is számítottunk rá, hogy fennakadhatunk valamin a névsort látva. Miért is lepődnénk meg azon, hogy olyasvalakit neveztek ki az árnyékoktatás és árnyékkultúra felelősévé, akit korábban garázdaságért ítéltek el. Miért is csodálkoznánk, hogy az említett "politikus" szégyennek nevezi a határon túli magyarok támogatását, azon pedig végképp nincs fennakadni valónk, hogy hazugságnak nevezi a rezsicsökkentést. Nincs itt semmi látnivaló: ezek ugyanazok.
Niedermüller közölte: ő is harcolni fog a szabad oktatásért – Tényi szerint nincs is olyan fogalom a magyar jogrendszerben, hogy "polgári engedetlenség"
Szabad országot és szabad egyetemet oktatást akar Niedermüller Péter, aki videoüzenetében arról is beszélt, hogy "a tanárok aljas módon történő kirúgása kicsinyes bosszú a Fidesz részéről", amit szégyenteljesnek nevezett. Közben Tényi István a notóriusan "polgári engedetlenségben" részt vett kölcseys pedagógusok miatt a BRFK-hoz fordult, véleménye szerint ugyanis vizsgálni lehet a közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúját, indoklásában pedig visszataszítónak nevezte, hogy mindezt háborús vészhelyzetben, a gyerekek kárára teszik a tanárok.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
