vlagyimir putyin
A politikát felkészületlenül érte Prigozsin puccskísérlete, ezért az elemzők magukra maradtak és jó munkát végeztek
Egy ideális világban a biztonságpolitikai elemzés nem a politika folytatása lenne más eszközökkel (copyright: Robert C. Castel), csak hát nem egy ideális világban élünk. De volt egy jó hétvégénk, amikor a jó idő és a hálás társadalom bőkezűsége miatt messze földön nyaraló politikusok nem rendeltek szakvéleményt, az elemzők pedig végre a hivatásuknak élhettek.
Putyin először szólalt meg a Wagner-lázadás óta
Vlagyimir Putyin először szólalt meg az orosz állami tévén azóta, hogy péntek este a Wagner csapatai felkelést kíséreltek meg az orosz védelmi minisztérium és az állam ellen. Putyin megerősítette, hogy elkötelezett a „különleges katonai hadművelet” folytatása mellett, és ez a legfontosabb prioritása.
Mégis mi a fészkes fene történt tegnap Oroszországban?
Június 24-én lezajlott a világtörténelem eddigi talán legfurcsább puccskísérlete Oroszországban. A nyugati médiában a lázadó Wagner-csoport pár órára szabadságharcos lett terroristából, hogy aztán Lukasenka telefonja után ismét gonosz orosz vérivó bűnözők legyenek. A vágyvezérelt tudósítások bejelentették, hogy Putyin hatalma megbukott, és a zsoldosok megszállják Moszkvát. Aztán eljött az este és visszaállt a status quo. Na de mégis, mi a fészkes fene történt, milyen következményei lehetnek a szombati eseményeknek a háború folytatására nézve?
Wagner-lázadás – Feloldották az útlezárásokat Oroszországban
Feloldották a korábban elrendelt útlezárásokat az oroszországi főútvonalakon – közölte vasárnap hajnalban a TASZSZ hírügynökség az orosz Szövetségi Közúti Hivatalra hivatkozva.
Lukasenka egyeztetett Prigozsinnal, visszafordultak a Wagner-konvojok
A Wagner zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin péntek este azt közölte: meg kell állítaniuk az orosz védelmi minisztériumot, ezért fegyverrel vonulnak ellenük. Prigozsin szokott nagyokat mondani, de most úgy tűnik, konkrét történések is követik a fenyegetőzéseit. A hírek szokás szerint zavarosak: állítólag fegyveres összetűzések is zajlanak a Wagner és az orosz belügyi alakulatok között, viszont csak regionális szinten robbantották ki ezeket. Putyint állítólag tájékoztatták még az este a történésekről, de reggelig még nem szólalt meg. Ha valóban zajlik is egy hatalomátvételi kísérlet, akkor szinte bizonyosan állnak valakik Prigozsin mögött. A Putyint eddig támogató hatalmi csoportosulások álláspontja persze egyelőre nem ismert, még jelei sincsenek annak, hogy ki ki mögé áll, illetve ki marad semleges, és várja meg, hogy ki győz végül. Az eseményekből persze nem következik, hogy az orosz hadsereg a fronton összeomlik, de a puccskísérlet időzítését lehet úgy is értelmezni, hogy az ukrán ellentámadást akarják vele megtámogatni. Prigozsin meg mintha olyasmiket mondott volna, hogy meg kellene egyezni a NATO-val, annak nincsenek oroszellenes szándékai. De ebből megint nem következik, hogy az események mögött nem egy olyan elitcsoport áll, amely sokkal határozottabban akarja katonai értelemben menedzselni a háborút. Mindenesetre most sokkal nagyobb bajban van a világ, mint tegnap reggel: egy oroszországi káosz menedzseléséhez egyszerűen nincsenek meg a Nyugatnak az eszközei. Közben Putyin is kiadott egy közleményt, amiben úgy fogalmazott: a bűnösök kemény büntetésre számíthatnak. Közben Rosztovban elszabadultak az indulatok: a lakosság egy része a Wagnert, a másik a katonai vezetést támogatja, a zsoldosok álltak a felháborodott tömeg közé, hogy elkerüljék az összecsapást. Az első lövések azonban nem a városban dördültek el; az orosz hadsereg légicsapással semmisítette meg a zsoldoscsoport egyik konvoját. A kora esti órákban kiszivárgott hírek szerint a fehérorosz elnök közbenjárását követően a Wagner megállította menetoszlopait; a hírt később maga Prigozsin is megerősítette.
Sojgu szerint naponta egy ezrednyi katona szerződik az orosz hadsereghez
Naponta egy ezrednyi katona szerződik szolgálatra az orosz fegyveres erőkhöz, július végére pedig feláll egy tartalékos hadsereg, amely több mint 3700 egységnyi haditechnikát kap – jelentette ki Szergej Sojgu védelmi miniszter az orosz biztonsági tanács állandó tagjainak csütörtöki tanácskozásán.
Putyin: a frontvonalon szélcsend van az ukrán veszteségek miatt
A frontvonalon most "egyfajta szélcsend" figyelhető meg, mivel az ukrán hadsereg komoly veszteségeket szenvedett el mind a személyi állományában, mind a hadfelszerelésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök egy interjúban, amely mind a Rosszija 24 hírcsatornán, mind a Kreml honlapján megjelent.
Putyin döntött: szolgálatba állítják a rettegett „Sátán 2” rakétákat
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Oroszország beveti új generációs Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétáit, amelyek 10 vagy annál több nukleáris robbanófej hordozására képesek – olvasható a Sky News cikkében. Az orosz elnök a katonai akadémiák újdonsült végzősei előtt tartott beszédében hangsúlyozta Oroszország szárazföldről, tengerről és levegőből indítható nukleáris erőinek fontosságát – számol be a Mandiner.hu.
Mi kérdezünk – Ukrajna egyelőre nem kap meghívást a NATO-ba, mit kaphat helyette? (Videó)
A Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése 411 milliárd dollárba fog kerülni, ami az ország bruttó hazai termékének háromszorosa. A BlackRock és a JP Morgan segítségével egy újjáépítési bank felállításán dolgozik az ukrán kormány. Az így képzett alap több százmilliárd dollárnyi magánbefektetéssel együtt irányítana állami pénzeket Ukrajna újjáépítési projektjeibe. A fegyverszállítások után Ukrajna újjáépítése lesz a legnagyobb üzlet. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pekingi látogatása során arról beszélt, hogy Kína megújította ígéretét, miszerint nem küld fegyvereket Oroszországnak az ukrajnai harcokhoz. Az amerikai tárcavezető viszont aggodalmának adott hangot a kínai magáncégek tevékenysége miatt, amelyek szerinte olyan technológiát biztosíthatnak, amelyet Oroszország felhasználhat az ukrajnai háborúban. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pedig bejelentette, hogy a katonai szövetség vezetői nem fognak meghívást intézni Ukrajnához a szövetséghez való csatlakozásra a júliusi vilniusi csúcstalálkozón. Mit kaphat helyette Ukrajna? Érdemes-e békemissziót küldeni jelen helyzetben az oroszokhoz? Kirobbanhat egy Kína-Tajvan, Szerbia-Koszovó háború a közeljövőben? Ezekről a témákról beszélgettünk Kis-Benedek József biztonságpolitikai elemzővel a Mi kérdezünk műsorában. Részletek a videóban.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
