Pesti Srácok

vlagyimir putyin

Tárnok Balázs a PS-nek: Arra számítottunk, hogy az EU-s tagjelölti tárgyalások során majd javulni fog a nemzeti közösségek helyzete Ukrajnában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Ps TV 2023 február 10.
Bár Ukrajna csatlakozni akar az Európai Unióhoz, mégsem tartja tiszteletben a területén élő nemzeti kisebbségek jogait. Mind az ukrán oktatási törvény, mind az államnyelvi törvény súlyosan csorbítja a kárpátaljai magyarok jogait. A jogszabály a magyar nyelvet a magánbeszélgetések és a vallási szertartások szférájába száműzi, a magyar fiatalok pedig kizárólag az általános iskola ötödik osztályáig tanulhatnak anyanyelvükön. Ukrajna azonban rajtaveszthet ezen a hozzáállásán, ugyanis Magyarország megvétózhatja uniós csatlakozását, amennyiben nem változtat a jogfosztó gyakorlaton – állítja Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője. Bár az Európai Bizottság mind a Minority SafePack, mind pedig a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés sikere ellenére elszabotálta azt, hogy a jogalkotás terén foglalkozzon az Európai Unióban őshonos nemzeti kisebbségek helyzetének javításával, most a bíróságon pattog a labda, ha pedig ott kedvező döntés születik, akkor az uniós döntéshozók már nem kerülhetik meg a kérdést a továbbiakban – nyilatkozta a PS-nek a jogász. Ez elemi érdeke a határón túl élő magyar kisebbségeknek, különösen a háború árnyékában legkiszolgáltatottabb kárpátaljai magyarságnak. A magyar kormánynak partnereket kellene találni ahhoz, hogy még hatékonyabban tudja képviselni az ukrajnai kisebbségek ügyét a csatlakozási tárgyalásokkor. Itt elsősorban Bulgária és Románia lehetne partner – mondja a szakember. Részletek a videóban!

Békés Márton a PS-nek: Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye a létrejövő, új világrendben – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Ps TV 2023 február 2.
Világtörténelmi fordulóponthoz érkeztünk. Számos jel utal arra, hogy az USA által fémjelzett egypólusú világrend letűnőben van – állítja Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója. Bár az orosz–ukrán háború egy kísérlet arra a Biden-adminisztráció részéről, hogy fenntartsa az egypólusú világrendet, azt azonban már nem tudja megakadályozni, hogy több hatalmi erőtér jöjjön létre. Ilyen erőterek az euroatlanti térség mellett Eurázsia, illetve Dél-Amerika és Afrika is. Hosszú utat tettünk meg, amíg elérkeztünk ezen világtörténelmi fordulóponthoz. Az 1815 és 1917 közötti száz év az európai nagyhatalmak gyarmati hegemóniájáról szólt. Aztán 1917-ben felemelkedett az USA és a lenini Szovjetunió, így a második száz évet már a két szuperhatalom vetélkedése határozta meg. 1989–90-ben a Szovjetunió összeomlott, és 2016-ig úgy tűnt, hogy eljön az egypólusú világrend, Amerika százada. Ám Donald Trump elnöksége véget vetett a terjeszkedő, a liberális demokráciát háborúkon keresztül exportálni akaró amerikai törekvéseknek – magyarázza Békés Márton történész. A mélyállam, a mocsár azonban visszavágott az őt lecsapolni akaró Trumpnak, így most Bidenék megpróbálják visszaállítani az amerikai hegemóniát. A többi között erről szól az orosz–ukrán háború. Az azonban már tény, hogy létrejött egy orosz–kínai, egy afrikai és dél-amerikai pólus, vagyis új, többpólusú világrend van kialakulóban – mondja Békés Márton. Nagy kérdés, hogy hol van Magyarország helye az új világrendben. Az adásból ez is kiderül. Részletek a videóban!