vörösiszap-per
A tragédia nem így következett volna be, ha nincsenek a mulasztások - Így érvelt a bíró a vörösiszap-perben (PS-videó!)
Bár a vörösiszap-katasztrófát a kazetta nem megfelelő alapozása, valamint talajtörés idézte elő, a katasztrófa mértékéhez jelentősen hozzájárult, hogy a vádlottak, azaz a Mal Zrt. vezetői és felelős beosztású alkalmazottai megsértették az egységes környezetvédelmi engedélyben foglaltakat: hiányos monitoringrendszert működtettek, gyakorlatilag vízzel túltöltötték a kazettát, amelynek a katasztrófa napján a lúgossága is többszöröse volt a megengedettnek, a hatóságoknak hamis adatokat adtak meg, és a katasztrófa bekövetkezte után is félretájékoztattak. Bakonyi Zoltán vezérigazgató még órákkal a gátszakadás után is azt mondta, hogy a vörösiszap nem veszélyes, legfeljebb irritáló, szappanos vízzel le kell mosni, károsodást nem okoz - így érvelt dr. Németh Miklós tanácsvezető bíró, aki a vörösiszap-per megismételt elsőfokú eljárásában a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki. A büntetőpert azért kellett megismételni, mert a Veszprémi Törvényszék ítéletét, melyben az összes vádlottat bűncselekmény hiányában felmentették, felülbírálatra alkalmatlannak minősítette és hatályon kívül helyezte a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla. Vörösiszap-per: Letöltendő fogházbüntetésre ítélték a Mal Zrt. két vezetőjét
Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. vezérigazgatóját 2 év 6 hónap, Deák József műszaki igazgatót 2 év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Győri Törvényszék az úgynevezett vörösiszap-per megismétlet eljárásában. Az ajkai timföldgyár két korábbi vezetőjét gondatlanságból elkövetett közveszélyokozásban, közveszélyokozásban, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésében találták bűnösnek. A 2010 októberében bekövetkezett, tíz emberéletet követelő ipari katasztrófa után indult büntetőpernek 15 vádlottja van. A Mal Zrt. alsóbb szintű vezetői, alkalmazottai közül hat főt felfüggesztett szabadságvesztésre, egy főt pénzbüntetésre ítéltek. Egy vádlottat részesítettek megrovásban, öt vádlottat pedig felmentettek. Ez már a megismételt eljárás, az első per elsőfokú ítéletében a Veszprémi Törvényszék bírói tanácsa mindenkit felmentett, méghozzá bűncselekmény hiányában. Másodfokon azonban a Győri Ítélőtábla kimondta, hogy annyi eljárási hibát követtek el, hogy az ítélet felülbírálatra alkalmatlan, ezért azt hatályon kívül helyezték. Mivel a Veszprémi Törvényszéknek nem volt olyan bírája, akit ne zártak volna ki az új eljárás felfolytatásából, az ügy Győrbe került. 
