wittner mária
"Senkiknek, nem fogom eladni magam!" - Egy éve hunyt el Wittner Mária
Milyen jellemzően ismerős Wittner Mária mondata. Húsz éve mondta nekem, az Ötvenhat arcai interjú kötetemben 2003-ban. Ilyen volt ő, az ötvenhatos forradalmár, a soha meg nem alkuvó, a halálra ítélt, az életfogytos, a hazafi, az antikommunista, az édesanya, az istenhívő, a bátor, az országgyűlési képviselő, az elveit meg nem tagadó, a moralista, az 52A559-es számú fogoly, aki jónéhány szabadságharcossal együtt a legtovább ült a börtönben. Tizenhárom év után 1970-ben szabadult a kalocsai női börtönből. „Én csak azt mondhatom, amit láttam” – Exkluzív interjú a Corvin köz hősével
Csütörtökön ünnepelte nyolcvanharmadik születésnapját Varga János, a „Jancsiszobor” megihletője, az 1956-os szabadságharc hőse. Tizenhat évesen szüleihez tartott haza, amikor elragadta a forradalmi tömeg; ott volt a Rádiószékház ostrománál, látta az égő Nemzeti Múzeumot, a Kossuth téri sortüzet, és sebesülten is az utolsókig védelmezte a Corvin közt. A forradalom leverése után hajszálnyira volt a halálos ítélettől, börtönbe került, majd évtizedekre elfelejtették, akár csak társait. Ma csak az bántja, ha valaki hazugságokkal akarja kihasználni '56 emlékét. Aki hőst választ, az értékrendet választ – Interjú Baczoni Dorottyával a XX. Század Intézet videópályázatáról
Az én hősöm címmel hirdetett pályázatot középiskolások számára a XX. Század Intézet – a diákok olyan személyről szóló videóval pályázhatnak, akire hősként tekintenek a XX. századból. A legfeljebb háromperces videókban szinte megkötés nélkül szerepelhet magyar vagy külföldi, nő vagy férfi, közismert vagy csak szűk körben számon tartott feltaláló, művész, történelmi személyiség, vagy bármilyen más okból fontos személy, csak annyi az elvárás, hogy a tevékenységének legyen közéleti jelentősége. Baczoni Dorottyát, a XX. Század Intézet igazgatóját kérdeztük a Wittner Mária emlékének ajánlott pályázatról. Kalandos életű '56-os forradalmár, hazafi – Cey-Bert Róbert író az Öregnél
Cey-Bert Róbert író, '56-os szabadságharcos ellen liberális hiénák lejárató cikksorozatot indítottak. Megkérdőjelezték, hogy Pongrátz Gergely mellett harcolt a Corvin közben, ahogy azt is, hogy emigrálása után Genfben doktorált szociológiából, gasztronómiából, és azzal kapcsolatban is kétségeiket hangoztatták, hogy a Gasztronómiai Világtanács főtitkára lett volna. És azt valótlanként ábrázolták, hogy részt vett volna a Burmában élő karenni nép szabadságért folytatott küzdelmeiben, emellett azt is megpróbálták cáfolni, hogy barátságot ápolt Mindszenty József bíboros hercegprímással. Szélhámos lenne Cey-Bert Róbert, ahogyan a többi között Eörsi László is pedzegette? Békés Márton a Bem téren: 1956 hősei halhatatlanok és jelen vannak mindörökké (Videó és fotógaléria!)
Halhatatlanok napja címmel szervezett megemlékezést a PestiSrácok.hu november 4-én. Szerkesztőségünk 2017 óta immár hagyományos módon tiszteleg a pesti srácok, a szabadságharcos hősök előtt, akik bátran szembeszálltak és még napokig – helyenként november közepéig – tartották állásaikat a brutális túlerővel, a magyar szabadság eltaposására érkező kétszázezer szovjet katonával szemben. Az idei megemlékezésen ezúttal is az 56-os hagyományőrző „pesti srácok” díszlövésével ünnepeltük a hősöket. A rendezvényen Huth Gergely, a PestiSrácok.hu főszerkesztője mondott nyitóbeszédét követően Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatójának előadását vastapssal jutalmazta a közönség. A rendezvényen jelen volt Varga János Corvin közi szabadságharcos is, akit jóbarátjával, a néhai Wittner Máriával együtt ítélt el a vérbíróság, A megemlékezésen Cey-Bert Róbert író, Üllői úti forradalmár, Stefka István, a PestiSrácok.hu tiszteletbeli főszerkesztője és Vajda Miklós, a Karc FM Paláver hallgató klubjának doyenje is értékes gondolatokkal gazdagította a rendezvényt, melyen Wittner Mária versét portálunk főmunkatársa, Jurák Kata szavalta el, a jelenlévők Fekete Bori énekes előadásában is gyönyörködhettek.