Civilnek álcázott Soros-kommandó akciózik Budakalászon

Az önkormányzati választásokon való részvétel lehet az ellenzék utolsó esélye a túlélésre, a kétségbeesett próbálkozásokat látva pedig egyre erőteljesebben érezhető: nekik valóban “a lét a tét”. A rutinosabb kormánypárti szavazónak azonban nem lett szaporább a pulzusa akkor sem, amikor olyan hírekkel találkozott, melyek szerint az ellenzéki összefogásnak hála októberben közös erővel ledöntik az Orbán Viktor által épített diktatúrát. A roncskoalícióként aposztrofált “fideszellenes fan clubban” a már levitézlett pártok képviselői mellett újabb szereplők is feltűntek. Tudják, ők azok, akik olyan szupercuki fogalmakat mantráznak – leginkább egyébként önmagukra aggatva –, mint “lokálpatrióta”, “környezetvédő” vagy éppen “politikamentes”. Nos, ez utóbbi annyira igaz, hogy például Budakalászon az egyik ilyen civil szervezet aktivistája – nyilván véletlenül – bár DK-s szimpatizáns, mégis az MSZP szavazatszámlálójaként feltűnősködött, míg egy másik helyi csoportosulás több tagja – valószínűleg szintén a véletlenek összjátékának köszönhetően – a Soros-szervezetek képzésein tanulta ki a civilkedés csínját-binját. (És itt még véletlenül sem a szemétszedés technikájára gondolunk, vagy a nemlétező magyar esőerdők megmentésére.) A Budakalászon feltűnősködő “civilek” jó iskolapéldái lehetnének azon országos jelenségnek, mellyel az önkormányzati választásokhoz közeledve több településen is találkozhattunk, az ottani csoportosulás azonban mégiscsak kitűnik a sorból: ők ugyanis nemcsak a helyi önkormányzattal vívják képzeletbeli csatáikat, hanem saját magukkal is, sőt, képzeletbeli ellenségeikkel sem bánnak kesztyűs kézzel. Egy átlagember számára egyébként nem túl egyszerű feladat megérteni azt a sajátságos “civil” logikát, mely szerint mindegy, miért, de valamiért, valakit hibáztatni kell, és ha az érdekük úgy kívánja, akkor bizony szélkakast megszégyenítő gyorsasággal tudnak ideológiai irányt váltani, mert az jó. Pikáns helyzetjelentés a Lupa-tó környékéről.

A budakalászi civilekről többször is lehetett hallani az elmúlt időszakban, még a Forbes magazinban is olvashattunk róluk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a világszerte ismert lapban nem kifejezetten róluk akartak írni, azonban a Gerendai Károllyal készült interjúban mégiscsak felmerült róluk néhány gondolat. Az ismert üzletembert a Lupa Beachről is faggatta a Forbes újságírója, aki egy váratlan fordulattal kifakadt a budakalászi civil szervezetekre, és azt is elpanaszolta, hogy mennyire elege van a feljelentgetésekből, a folyamatos támadásokból, melyeket alaptalan vádakra építve még a balliberális médiában is megszellőztetnek.

A feljelentések sem kellemesek, de a probléma akkor kezdett el kezelhetetlen mértéket ölteni, amikor elkezdték azt a hazugságot terjeszteni, hogy az engedély nélküli parkolónkkal elszennyezzük az ivóvízkutakat, hiszen erre már az országos média is felkapta a fejét, a helyiek pedig érthetően megijedtek.

Gerendai a Forbes magazinnak azt is elmondta, hogy minden létező helyen feljelentették őket, ráadásul úgy, hogy minden szakhatóság elismerte: valójában nem veszélyeztetik az ivóvízbázist.

Aktuálisan most épp az a legnagyobb problémánk, hogy magyar jogrendszer szerint a környezetvédelmi eljárásokba érintett ügyfélként bekapcsolódhatnak a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, ami sajnos kettős élű fegyver. Én is el tudok képzelni olyan helyzetet, ahol hasznos egy ilyen jogi eszköz, de a mi esetünkben, miután az eljáró kormányhivatal befogadta ügyfélnek az egyik környezetvédő szervezetet, most az történt, hogy a hatóság ugyan kiadta a jóváhagyó engedélyt, de a szervezet megfellebbezte azt. (…) Eredetileg a feljelentések egy helyi civil szervezet, a Zöld vagy Zaj? nevében születtek, aztán mostanában már egy újonnan alakult, 2011 nevű civil kezdeményezés neve is megjelent. Ők, ha igazak a hírek, már politikai ambíciókat is táplálnak és saját polgármesterjelöltet akarnak majd állítani Budakalászon.

Hozzáteszi: azt persze nem feltételezi ilyenkor senki, hogy “esetleg azért támad téged, mert politikai ambíciói vannak és szerepelni akar”.

Még nekem is csak most kezdett el összeállni a kép, amikor azt hallottam, hogy saját polgármesterjelöltet terveznek indítani a választásokon.

Na de nézzük, hogyan is keveredik a Lupa-tó üzemeltetése és a budakalászi civilek egy lapra. A tó kicsi része a Budakalászi Önkormányzaté volt, amelyet Gerendaiék pályázat útján vettek meg egyedüli ajánlattevőként, azon az áron, amit az értékbecslés alapján az önkormányzat meghatározott. A terület több, mint háromnegyede és a vízhasználati jog az Óbuda Zrt.-é volt, a két rész együtt egy és másfél milliárd közötti vételárat tett ki. Ezt viszont már úgy tálalták a “civilek”, hogy a Sziget Fesztivál volt tulajdonosa meglehetősen olcsón jutott hozzá a Lupa-tó harmadához, ahol egymilliárd forintos beruházást tervez. De az ellenzéki oldalról is érkeztek a támadások: Pál Béla, a helyi képviselő-testület jobbikos tagja a Simicska-féle Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy Gerendai Károly rendkívül alacsony áron vásárolta meg a Lupa-tó harmadát a budakalászi önkormányzattól. Arról azonban hallgatott, mint a Népszabiba tekert tükörponty, hogy Gerendai Károlyék a vásárlással csak a vízfelületet szerezték meg, a part melletti parkolóért továbbra is bérleti díjat fizetnek.

A PestiSrácok.hu által kikért közérdekű adatokból azonban kitűnik, hogy ebben a szerződésben 5+5 éves bérlés szerepel.

A mintegy 100 hektáros bányatónak egyébként addig nem volt kiépített partja, azt szabadstrandként használták, a strandolók után keletkezett szemét elszállítása évente 4-5 millió forintjába került a budakalászi önkormányzatnak. Tehát az önkormányzat valójában költséghatékony döntést hozott, amely ráadásul a Lupa-tó rendbetételét is magába foglalta, sőt, nemcsak a helyiek számára, de országos szinten is nívós strand kiépítéséhez járult hozzá. Ez azonban mégsem tetszett mindenkinek, vagyis a lakosok egy bizonyos csoportjának, akik a Facebookon tiltakoztak az eladás ellen: álláspontjuk szerint “nem szabad kiárusítani a település vagyonát”.

Környezetvédelem saját érdekből

A CivilKalász nevű Facebook-csoport először csak kevesellte a 118 millió forintot, aztán pedig az ivóvizet kezdték félteni, de nagyon. Ezt viszont már nem is ők, hanem a szintén közeli település civiljei, a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület harsogta. (A szentendrei bagázsról többször írtunk már a PS-en.) Képviselőjük, Hernádi Krisztina Nóra még azt is tudni vélte, hogy nem készült környezetvédelmi hatástanulmány, a parkolóban pedig hiába aszfaltoztak, azt nem vizsgálták a hatóságok, hogy ez felfogja-e a gépolajat. Érdekes, hogy a vízbázis épségéért nem aggódtak évtizedekig, holott arra lett volna elegendő okuk. A környékbeliek ugyanis autóval jártak fürdeni a bányatóra, és a szántóföldön, tilosban parkoltak; akadt, aki még az autómosást is ott végezte. Akkor nem, viszont most – amikor rendezett körülményeket akartak a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően, nem kevés pénzből megvalósítani – komoly aggályok merültek fel a civilek részéről. Ezzel persze le is lassult a kivitelezés, bár végül megakadályozni nem tudták. A Gerendai által említett civil szervezetek közül a legnormálisabb tárgyalásra a Budakalászért Védegylet volt képes, akik legalább megfelelő hangnemben próbáltak egyezkedni velük. Az említett szervezet egyébként a legrégebbi civil szerveződés Budakalászon, az egykori LMP-s, liberális ideológiai irányra épülő egyesület polgármester-jelöltje pedig Kukorelly Endre volt 2014-ben. A Lupa-tavi ellenkezők táborának egyik fő hangadója viszont az a Zöld vagy Zaj elnevezésű civilszervezet volt, amely annyira politikamentes és polgárközpontú, hogy folyamatosan támadja a 83 százalékos többséggel megválasztott fideszes polgármestert.  Egyik fő célkitűzésük a teljes városvezetés lejáratása lehet, legalábbis az eddigi tevékenységük alapján. A Zöld vagy Zaj persze egy környezetvédelminek beállított “civil szerveződés”, és természetesen Facebook-oldalt is működtetnek; bejegyzéseikben, a feltöltött videókban viszont egyáltalán nem a környezetvédelem, hanem a városvezetés meghazudtolása a fő irány. Egyik kedvelt témájukat óriásplakátra is feltették: „Kockázatos útépítés és zsúfolt „lakóparkok” helyett felelős városvezetést!” szlogennel. A szervezet előszeretettel támad mindent, ami egyébként megkönnyítené a helyiek életét, így a budakalászi elkerülő utat is, amellyel igazából csak annyi lehet a baj, hogy a tervezett elkerülő úttól néhány utcányira lakik egyikük. Kérdés, hogy a budakalászi főút mellett élők érdeke vajon mennyire van egyensúlyban azzal, hogy ne épüljön meg a közlekedést könnyítő út és vigyék ki a forgalmat a településen kívülre csak azért, mert a helyiek által semmilyen felhatalmazással nem rendelkező Zöld vagy Zaj (továbbiakban ZvZ) azt akarja.

Civilek a pályán: közmeghallgatást tart egy facebookos csoport

A ZvZ természetesen nem egyedül harcol a “zöldérdek” égisze alatt a település vezetői pozíciójáért. Talán nem meglepő, hogy együttműködnek a CivilKalász sorosista liberális szervezettel, mely ugyancsak egy facebookos csoportosulás, valamiért mégis többet gondolnak magukról. A 2016 októberében alakult CivilKalász még közmeghallgatást (!) is tartott, a facebookos csoport tagjai pedig még külön bemutatkozást is tartottak, mint ahogyan egy politikai pártban tennék. A Szép-Magyar Ágnes, Haragos Ágota, Hollósi-Györgyei Nóra nevével fémjelzett csoportosulás a keményvonalas liberális oldalt erősítik, pártkötődésük szerint a Budakalászért Védegylethez sorolhatóak, mely egyetlen képviselővel (Hantos István) az önkormányzatban is jelen van. Hantos István újabban a helyi építési szabályzat módosítását támadja, teszi mindezt úgy, hogy két évig hallgatott a témában a testületi és a településfejlesztési bizottsági üléseken is.

A HÉSZ szerint külterületen eddig 6000 négyzetméteres mezőgazdasági célú terület három százalékát lehetett beépíteni, az építmény magasságát pedig 7,5 méterben szabályozták. Ennek értelmében tehát három szintet, azaz 540 négyzetmétert lehetett építeni. Ezt most enyhítették: a változás szerint 5000 négyzetméteres területen már lehet építkezni, az építmény magassága viszont csak 4,5 méter lehet. Általános iskolai matematikai művelettel hamar eljutunk tehát az eredményig: az eddigi 0,9 helyett most 0,5 százalék a beépíthetőség. Ezen paraméterek mellett további előírás, hogy szilárd út, villany és ivóvíz kell ahhoz, hogy építhessenek rá.

A helyi civileknek és a Védegyletnek szilárd meggyőződése, hogy Budakalászon villaparkok fognak létesülni, méghozzá az önkormányzat hathatós együttműködésével, ezért is módosították a szabályzatot. Az persze mellékes, hogy villaparkok eddig is létesülhettek volna, így az önkormányzat rendelkezését támadni konkrétan harakiri részükről. (Itt halkan jegyeznénk meg, hogy az osztás matematikai művelet, negyedik osztályos tananyag, egyébként pedig arányt fejez ki, érdemes alkalmazni.) Hantos István úgy tűnik, hogy nem igazán érti, miről is van szó, talán ezért is hallgatott az döntést előkészítő szakaszban, majd kezdte támadni azután, hogy megszavazták a módosítást.

Soros-szervezetek képezték őket: hálózatépítés, meleglobbi, menekültek megsegítése

A Védegyletesek nem mellékesen a Soros Alapítvány, a Hálózat a Demokráciáért program által támogatott Civil Kollégium Alapítvány jóvoltából közösségszervezői képzésen is részt vehettek, bár lehet, hogy matematikai alapismeretek gyakorlásával is foglalkozhattak volna többet a fentebb leírtak alapján. A Védegylet egyik hangadója pedig az a Madarász Csaba, aki a Helsinki Bizottságnál betöltött munkaköre miatt nem lehetett hivatalos tag, csupán aktív támogatóként, előadóként vesz részt a munkában. (Már amennyiben munkának lehet nevezni azt az áskálódást, amit végez: bejelenti a jarokelok.hu-nál és a hulladekvadasz.hu-nál Budakalászt, a jelzett portálok levelet küldenek az Önkormányzatnak.) Másik képviselőjük, Haragos Ágota – nyilván a környezettudatosság jegyében – házuk felújításánál nemes egyszerűséggel az utcára tette ki sarokkádjukat, hogy onnét szállítsa el, aki akarja, mert neki már nem kell. Vele egyébként az egyik melegportál is készített interjút, ebben pedig a melegek megértésének fontossága mellett arról beszél, hogy a gyerekeit elvitte a tranzitzónába csak azért, hogy ott szendvicset osztogassanak a menekültek számára, az elfogadás jegyében. Ezek után persze már nem is meglepő az, hogy a Soros-blog, az Átlátszó felületén kereste meg a Polgármesteri Hivatalt több Civil Kalász-aktivista: Varga Dóra, Szép-Magyar Ágnes, Petri Szabolcs, Madarász Csaba és Vágó Gábor is. Pikáns adalék, hogy a 2011 Egyesület egyetlen női képviselőjelölt tagja, Czinke Zsuzsanna (eredetileg DK-s szimpatizáns) az EP-választásokon az MSZP delegáltjaként volt szavazatszámláló, most pedig, alig néhány hónap elteltével civilként indul az önkormányzati választásokon. A civil szervezetekhez való vonzalmát egyébként közösségi oldalán is népszerűsíti, az egyik hazai Soros-szervezet, a NIOK akcióit is előszeretettel posztolja.

A NIOK nagyon “civil”. Civil legyen a talpán, aki ebből kimarad!

Úgy tűnik azonban, hiába a Soros-kotta, a budakalászi polgárok mégsem vevők a “civil szervezetek” hangulatkeltő akcióira: a ZvZ-nek a Facebookon csupán 240 kedvelője, míg a Márki-Zay-féle mozgalomra hajazó 2011 Egyesületnek mindössze 315 követője akad, pedig még óriásplakáton is hirdették magukat.

Vezető kép: 2011 Egyesület Facebook-oldala