A szülőföldi magyar iskolák a magyar jövőt, a magyar közösségek fennmaradásának zálogát jelentik – jelentette ki Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a felvidéki Nagysallón azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették a szervezet új iskolabuszprogramjának elindítását csütörtökön.
A nagyrészt magyar szórványvidéken, illetve a nyelvhatáron lévő településeken idén szeptembertől beinduló iskolabuszprogram célja, hogy segítsék az alapiskolák biztonságos elérését a kisiskolások részére, és ezáltal megkönnyítsék az iskolaválasztást a felvidéki magyar szülők számára. A Rákóczi Szövetség programja 16 iskolabusszal indul Nagyszarva, Hetény, Nagysalló, Léva, Ipolyság, Ipolyvisk, Ipolynyék, Ipolybalog, Ipolyvarbó, Losonc, Rozsnyó, Szepsi, Kassa, Bodrogszerdahely és Nagykapos településeken. A szövetség elnöke a programbejelentő sajtótájékoztatón felidézte, hogy az idei tanévben az előző évhez képest már mintegy háromszáz kiselsőssel több gyermeket írattak be szüleik magyar iskolába a Felvidéken, ahol az előző fogyatkozás után a statisztikák azt mutatják, hogy 2010 óta nincs csökkenés a magyar iskolások számát és arányszámát tekintve sem.
Ez egy nagy siker a felvidéki magyaroknak és sikere a felvidéki magyar iskoláknak is
– jelentette ki Csáky Csongor, rámutatva: az iskola az egyén és a közösség létében is rendkívül fontos befolyásoló tényező, s a magyar iskolaválasztás megerősítését célzó támogatások arra szolgálnak, hogy hitet adjanak az itteni magyaroknak, hogy van jövő. A Rákóczi Szövetség elnöke rávilágított: a szórványvidéket választották a magyar iskola választásának megerősítésére, az adott településeket pedig az aktuális statisztikai adatok szerint választották ki, vagyis annak alapján, hogy hol mutatkozott a legnagyobb szükség. Csáky az MTI kérdésére elmondta: a program megvalósítását 350 millió forinttal támogatta a magyar kormány, ebből az összegből a tizenegy 9 személyes, illetve öt 24 személyes iskolabusz beszerzésén kívül azok üzemeltetését is fedezni tudják a jövő tanévben. Hozzátette: bíznak benne, hogy az iskolabuszprogram sikertörténet lesz, és a jövőben kibővülhet. Forró Krisztián, az egyesült felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke, aki ugyancsak részt vett a sajtótájékoztatón, az iskolabuszprogramról azt mondta: az óvodaépítési program után a mostani egy következő lépés, amely segíti a felvidéki magyar oktatásban-nevelésben részesülő gyermekeket, olyan eszköz, amely tovább növelheti a gyermeklétszámot a magyar oktatási intézményekben. A felvidéki magyar politikus a magyar iskolákba beíratott gyermekek számának alakulása kapcsán óriási segítségnek nevezte a magyar kormány széles körű és folytatódó segítségnyújtását, illetve a Rákóczi Szövetség tevékenységét. A felvidéki magyarság egy életerős közösség, és rajtunk múlik, hogy ez a jövőben is így legyen – szögezte le Forró Krisztián.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Ákossy
2022-01-27 at 17:08
Na ezek a szép dolgok. Aprómunka egy nagyon fontos terepen.
Orientál
2022-01-27 at 12:51
Igen mint a kereszténységük is a kultúránk szerves része.
Vladtepesch
2022-01-27 at 12:42
Kapitalista piacgazdaságban – kapitalista piacgazdaság van (kell/ene, hogy legyen).
Európában mindenhol kapitalista piacgazdaság van.
Mindegy milyen nemzethez tartozik valaki.
Mindegy milyen vallású.
Mindegy milyen nyelven beszél.
Teljesíteni kell.
A nemzetállamok “keresztbe verik” az egységes kapitalizmust.
Ha már vannak nemzetállamok, akkor jogos minden nemzetállam részéről az igény, hogy a területén mindenki beszélje az államnyelvet.
Ha már újra lett osztva főleg a mi térségünk, akkor a nem Magyarország területén élő magyarokkal szemben jogos elvárás, hogy tudjanak az adott ország államnyelvén – ez egyébként elemi érdekük.
De.
De az meg az ő joguk, hogy az anyanyelvüket korlátozás nélkül használják.
Tehát nem látom be, hogy miért kellene Körmagyarországon feladni bármely magyarnak az anyanyelvét?!?!?
Ha az Európai Unió tényleg uniót akarna, mondhatná azt, hogy legyen egy egységes nyelve is.
Itt önként kínálkozik az angol – habár most az angolok pont nem tagjai az uniónak.
De hát a lingua franca mára az angol lett világszerte.
És ebben az esetben a fentebb leírtak akár érvényüket is veszthetnék – hiszen ha valaki/mindenki az EU-ban a saját nyelve mellett beszél/né az angolt, akkor a nemzetiségi kérdés nyelvi oldala okafogyottá válhatna.
Mondanám, hogy lenne egy kitűnő mű-nyelv – nem az eszperantó!! – amit sokkal könnyebb lenne még az angolnál is – az angol esetében persze az alapfokról van szó -elsajátítani, és ez az INTERLINGUA.
De ezt a tudományos világon kívül nem ismerik.
Pedig kiváló lenne – egy nagyon leegyszerűsített latin – és meglepő módon angol anyanyelvű emberek dolgozták ki.
Szóval lenne jó megoldás – csak senki nem foglalkozik vele.
Így hát marad az értelmetlen harc az asszimilációért (az utódállamok vezetése részéről) és harc az asszimiláció ellen (az utódállamokhoz került magyar nemzeti kisebbségek részéről).