Az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria és az Ügyészség 2018-as működésére vonatkozó beszámolóit hallgatja meg mai ülésén az Országgyűlés. Portálunk a fejleményekről élőben számol be.
Elsőként a Kúria elnökeként Dr. Darák Péter kapott szót. Az elnök kifejezte, hogy a jogegységért felelős Kúria a jogállam egyik alapja, amely a hagyományaira építve biztosítja a XXI. századi ítélkezést. Darák elmondta, hogy új polgári jogi kódex lépett hatályba, amely azonban nem érte váratlanul a testületet, mert a Kúria támogatta az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs munkáját. Szólt a médiában nagy port kavart közigazgatási bíróságok felállításáról is, amelyekről nyilatkozva úgy fogalmazott: azok illeszkednek a magyar ítélkezés történeti hagyományaiba. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Kúria jogértelmezési tevékenysége során kiemelt figyelmet szentelt a osztatlan közös tulajdonra, a bérleti szerződésekre, egyes közjegyzői és civil szervezeti működésére vonatkozó passzusokra. Darák Péter beszámolt a Kúria Önkormányzati Tanácsának működéséről is. Erről szólva kijelentette, hogy a testület működése folyamatos, a grémium elé kerülő ügyek érdemi elbírálásban részesülnek és az eddigiekben több fontos értelmezési kérdésben foglaltak állást.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke felszólalásában elmondta, hogy a Kúria elnökének beszámolóját a testület egyhangúlag fogadta el. Vejkey Imre emlékeztetett, hogy a Kúria a 2018. évi célkiűzéseit maradéktalanul teljesítette. A kormánypárti és ellenzéki frakciók vezérszónokai egységesen köszönték meg Darák Péter és a Kúria munkáját, szakmai kritikáikra pedig az elnök írásos választ ígért.
Dr. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke beszámolójában kitért az adott évi ügyszám alakulására. Eszerint 2018-ban több, mint 1,2 millió ügy érkezett be és nagyságrendileg ugyanekkora léptékű peres ügy zárult le. Fontos körülmény, hogy a bíróságok működésével összefüggésben mintegy negyedével csökkent az ügyhátralék. Az elnök rámutatott, hogy a fővárosi és a környéki táblák a legleterheltebbek, hiszen az országos ügyszám mintegy 40 százaléka ide érkezik be. Senyei rámutatott, hogy az elektronikus igazgatás és kapcsolattartás fejlődése és fejlesztése tovább folytatódott, amely az aktuális vírushelyzet tekintetében különösen felértékelődött.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke felszólalásában elmondta, hogy az OBH elnökének beszámolóját a testület elfogadta. Az ellenzéki képviselők az ellenzéki médiából jól ismert toposzokkal igyekeztek támadni az OBH munkáját. Ezekre reagálva az igazságügyi bizottság elnökeként Vejkey Imre mondta ki, hogy a tények alapján az OBH alkotmányos kötelezettségeit teljesítette, a felmerült kérdésekre pedig megnyugtató válaszokat kaptak.
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész bemutatta a Legfőbb Ügyészség 2018. évi működését. Ennek során rámutatott, hogy az év értékelés szempontjából is kész részre bontható, tekintettel a megváltozott szabályozási környezetre. Polt szerint az ügyészség a változásokkal járó feladatok sikerrel teljesítette. A legfőbb ügyész kiemelte, hogy a korrupciós ügyek száma kiugrást mutatott a 2018-as esztendőben. Ennek okaként az ügyészség szervezeti megerősödését látja Polt Péter, tekintettel arra a körülményre, hogy növekedett a felderítési hatékonyság. A legfőbb ügyész rámutatott, hogy a szervezet váderedményessége rekordmagas értéket, 98,1 százalékot ért el.
Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának elnöke felszólalásában elmondta, hogy a Legfőbb Ügyészség beszámolóját a testület elfogadta. Az ellenzéki képviselők nem az ügyészség kompetenciájába tartozó, illetve nem a napirendhez kapcsolódó felszólalásokkal, sokszor fenyegető hangvétellel beszéltek Polt Péterhez. A legfőbb ügyész a politikai vádakat elhárította, a szakmai kifogásokat pedig tételesen cáfolta válaszában.
Vezető kép: MTI/Soós Lajos
Facebook
Twitter
YouTube
RSS