Pesti Srácok

Debrecen nem a második, hanem a „másik főváros”

Debrecen nem a második, hanem a „másik főváros”

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere fiatalok számára tartott programbemutatót. Egy helyi civil szervezet felkérését elfogadva a város első embere bemutatta az ifjú cívisek számára, hogy az utóbbi öt éves ciklusban végbement fejlesztések mellett mik a városvezetés jövőbeni tervei. A BMW-beruházás mellett ugyanis Debrecen komoly fejlesztések előtt áll, amellyel a politikus szerint a város megerősítheti a „másik fővárosi” szerepét.

– jelentette ki Papp László a debreceni városfejlesztési stratégiára utalva. Még a második Orbán-kormány idején alpolgármesterként koordinálta a stratégia kidolgozását, majd polgármesterré történő megválasztását követően már a végrehajtásán dolgozhatott. Azt mondhatná a sokat látott választó, hogy ismeri ezeket a mondatokat, de ő az eredményekre kíváncsi. Nos, a városvezető – alátámasztva szavait – kiemelte, hogy csaknem 2 milliárd euró működőtőke áramlott a most záruló ciklusban a városba. A 2018-as évben a hazánkba érkező tőke egyharmada teljes egészében Debrecen városába érkezett. Másfélszeresére nőtt a debreceni szakképzésben tanuló diákok száma, és jelentősen gyarapodott az ország legnagyobb vidéki egyetemének hallgatói létszáma is. A felsorolást folytatva a városvezető kiemelte, hogy a város adóbevételei másfélszeresére nőttek a ciklus alatt, ami annak fényében megsüvegelendő, hogy az utóbbi években bejelentett nagy gyárak ehhez még egyáltalán nem járultak hozzá.

Az impozáns számokat még impozánsabb tervek bemutatása követte. Elkerülő gyűrűk, átfogó közlekedésfejlesztés, gigantikus természetvédelmi és vízgazdálkodási projektek, faültetési program és további gazdaságfejlesztés. Az optimizmusnak pedig megvan minden alapja a város első embere szerint, ugyanis a BMW-beruházás mellett Debrecen elnyerte a Financial Times A jövő legígéretesebb városa címet, illetve számos más rangos elismerésben részesült hazánk második legnagyobb települése.

PestiSracok facebook image

Papp László rámutatott, hogy kiemelt jelentőségű Debrecen esetében a repülőtér fejlesztése, amit a drasztikus utasszám-növekedés indokol. Emlékeztetett, hogy míg 2012-ben kevesebb, mint 50 ezer ember használta a debreceni légi kikötőt, addig az idei évben ugyanez a szám várhatóan 600 ezerre növekszik. A cél pedig, hogy a repülőtér képes legyen XXI. századi körülmények mellett kiszolgálni az évi 2 milliós utasforgalmat is. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy nem tűzhet ki a város maga elé kisebb célt, mint hogy a közigazgatásilag is jól leírható hárommilliós régió központja legyen. A konkurenciát jelentő Kassa és Nagyvárad azonban – ahogy a BMW-pályázat is mutatja – Debrecenhez képest ütemet vesztett. A városvezető szerint ez is egy verseny, amelyben nincs más választás, mintsem nyerni kell.

Itt érdemes felidézni Orbán Viktor kormányfőnek a nagyobbik kormánypárt tisztújító kongresszusán elhangzott gondolatait, ami szerint a Fidesz-KDNP a településeket építeni, fejleszteni szeretné, és nem csatatérként használni a pártpolitika véget nem érő adokkapokjaiban. Papp László szerint Debrecen az egyik legjobb példája ennek az építkezésnek. A miniszterelnök pedig beszédében emlékeztetett, hogy most vasárnap a lehetőség valamennyi település előtt nyitva áll, hogy ezt a békés gyarapodást válassza a békétlenség és megosztottság helyett.

Fotó: MTI, Papp László Facebook-oldala

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.