Pesti Srácok

Debrecen nem a második, hanem a „másik főváros”

Debrecen nem a második, hanem a „másik főváros”

Papp László, Debrecen fideszes polgármestere fiatalok számára tartott programbemutatót. Egy helyi civil szervezet felkérését elfogadva a város első embere bemutatta az ifjú cívisek számára, hogy az utóbbi öt éves ciklusban végbement fejlesztések mellett mik a városvezetés jövőbeni tervei. A BMW-beruházás mellett ugyanis Debrecen komoly fejlesztések előtt áll, amellyel a politikus szerint a város megerősítheti a „másik fővárosi” szerepét.

– jelentette ki Papp László a debreceni városfejlesztési stratégiára utalva. Még a második Orbán-kormány idején alpolgármesterként koordinálta a stratégia kidolgozását, majd polgármesterré történő megválasztását követően már a végrehajtásán dolgozhatott. Azt mondhatná a sokat látott választó, hogy ismeri ezeket a mondatokat, de ő az eredményekre kíváncsi. Nos, a városvezető – alátámasztva szavait – kiemelte, hogy csaknem 2 milliárd euró működőtőke áramlott a most záruló ciklusban a városba. A 2018-as évben a hazánkba érkező tőke egyharmada teljes egészében Debrecen városába érkezett. Másfélszeresére nőtt a debreceni szakképzésben tanuló diákok száma, és jelentősen gyarapodott az ország legnagyobb vidéki egyetemének hallgatói létszáma is. A felsorolást folytatva a városvezető kiemelte, hogy a város adóbevételei másfélszeresére nőttek a ciklus alatt, ami annak fényében megsüvegelendő, hogy az utóbbi években bejelentett nagy gyárak ehhez még egyáltalán nem járultak hozzá.

Az impozáns számokat még impozánsabb tervek bemutatása követte. Elkerülő gyűrűk, átfogó közlekedésfejlesztés, gigantikus természetvédelmi és vízgazdálkodási projektek, faültetési program és további gazdaságfejlesztés. Az optimizmusnak pedig megvan minden alapja a város első embere szerint, ugyanis a BMW-beruházás mellett Debrecen elnyerte a Financial Times A jövő legígéretesebb városa címet, illetve számos más rangos elismerésben részesült hazánk második legnagyobb települése.

PestiSracok facebook image

Papp László rámutatott, hogy kiemelt jelentőségű Debrecen esetében a repülőtér fejlesztése, amit a drasztikus utasszám-növekedés indokol. Emlékeztetett, hogy míg 2012-ben kevesebb, mint 50 ezer ember használta a debreceni légi kikötőt, addig az idei évben ugyanez a szám várhatóan 600 ezerre növekszik. A cél pedig, hogy a repülőtér képes legyen XXI. századi körülmények mellett kiszolgálni az évi 2 milliós utasforgalmat is. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy nem tűzhet ki a város maga elé kisebb célt, mint hogy a közigazgatásilag is jól leírható hárommilliós régió központja legyen. A konkurenciát jelentő Kassa és Nagyvárad azonban – ahogy a BMW-pályázat is mutatja – Debrecenhez képest ütemet vesztett. A városvezető szerint ez is egy verseny, amelyben nincs más választás, mintsem nyerni kell.

Itt érdemes felidézni Orbán Viktor kormányfőnek a nagyobbik kormánypárt tisztújító kongresszusán elhangzott gondolatait, ami szerint a Fidesz-KDNP a településeket építeni, fejleszteni szeretné, és nem csatatérként használni a pártpolitika véget nem érő adokkapokjaiban. Papp László szerint Debrecen az egyik legjobb példája ennek az építkezésnek. A miniszterelnök pedig beszédében emlékeztetett, hogy most vasárnap a lehetőség valamennyi település előtt nyitva áll, hogy ezt a békés gyarapodást válassza a békétlenség és megosztottság helyett.

Fotó: MTI, Papp László Facebook-oldala

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.