Debrecen nem a második, hanem a „másik főváros”
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere fiatalok számára tartott programbemutatót. Egy helyi civil szervezet felkérését elfogadva a város első embere bemutatta az ifjú cívisek számára, hogy az utóbbi öt éves ciklusban végbement fejlesztések mellett mik a városvezetés jövőbeni tervei. A BMW-beruházás mellett ugyanis Debrecen komoly fejlesztések előtt áll, amellyel a politikus szerint a város megerősítheti a „másik fővárosi” szerepét.
A kormány lehetőséget adott és mi éltünk vele
– jelentette ki Papp László a debreceni városfejlesztési stratégiára utalva. Még a második Orbán-kormány idején alpolgármesterként koordinálta a stratégia kidolgozását, majd polgármesterré történő megválasztását követően már a végrehajtásán dolgozhatott. Azt mondhatná a sokat látott választó, hogy ismeri ezeket a mondatokat, de ő az eredményekre kíváncsi. Nos, a városvezető – alátámasztva szavait – kiemelte, hogy csaknem 2 milliárd euró működőtőke áramlott a most záruló ciklusban a városba. A 2018-as évben a hazánkba érkező tőke egyharmada teljes egészében Debrecen városába érkezett. Másfélszeresére nőtt a debreceni szakképzésben tanuló diákok száma, és jelentősen gyarapodott az ország legnagyobb vidéki egyetemének hallgatói létszáma is. A felsorolást folytatva a városvezető kiemelte, hogy a város adóbevételei másfélszeresére nőttek a ciklus alatt, ami annak fényében megsüvegelendő, hogy az utóbbi években bejelentett nagy gyárak ehhez még egyáltalán nem járultak hozzá.
Az impozáns számokat még impozánsabb tervek bemutatása követte. Elkerülő gyűrűk, átfogó közlekedésfejlesztés, gigantikus természetvédelmi és vízgazdálkodási projektek, faültetési program és további gazdaságfejlesztés. Az optimizmusnak pedig megvan minden alapja a város első embere szerint, ugyanis a BMW-beruházás mellett Debrecen elnyerte a Financial Times A jövő legígéretesebb városa címet, illetve számos más rangos elismerésben részesült hazánk második legnagyobb települése.
Papp László rámutatott, hogy kiemelt jelentőségű Debrecen esetében a repülőtér fejlesztése, amit a drasztikus utasszám-növekedés indokol. Emlékeztetett, hogy míg 2012-ben kevesebb, mint 50 ezer ember használta a debreceni légi kikötőt, addig az idei évben ugyanez a szám várhatóan 600 ezerre növekszik. A cél pedig, hogy a repülőtér képes legyen XXI. századi körülmények mellett kiszolgálni az évi 2 milliós utasforgalmat is. Ezzel összefüggésben elmondta, hogy nem tűzhet ki a város maga elé kisebb célt, mint hogy a közigazgatásilag is jól leírható hárommilliós régió központja legyen. A konkurenciát jelentő Kassa és Nagyvárad azonban – ahogy a BMW-pályázat is mutatja – Debrecenhez képest ütemet vesztett. A városvezető szerint ez is egy verseny, amelyben nincs más választás, mintsem nyerni kell.
Itt érdemes felidézni Orbán Viktor kormányfőnek a nagyobbik kormánypárt tisztújító kongresszusán elhangzott gondolatait, ami szerint a Fidesz-KDNP a településeket építeni, fejleszteni szeretné, és nem csatatérként használni a pártpolitika véget nem érő adokkapokjaiban. Papp László szerint Debrecen az egyik legjobb példája ennek az építkezésnek. A miniszterelnök pedig beszédében emlékeztetett, hogy most vasárnap a lehetőség valamennyi település előtt nyitva áll, hogy ezt a békés gyarapodást válassza a békétlenség és megosztottság helyett.
Fotó: MTI, Papp László Facebook-oldala
