Nagyszombati interjút közölt két napja a 24.hu a rendszerváltás harmincadik évfordulójának alkalmából, többen is megszólalnak az évforduló ürügyén, sorozatukban pedig most Palotás János következett, az egykori Vállalkozók Pártjának piszkos körmű elnöke. Palotás 1990-ben függetlenként, az MDF támogatásával került az Országgyűlésbe, ám 1992-ben a párt elhatárolódott tőle és kizárta a frakcióból. Palotás életpályáját hosszú lenne most megfesteni, az azonban bizonyos, hogy a milliárdos vállalkozó kacskaringós utat járt be. A Nagy József által készített interjúban aztán az önfényező múltidézés mellett elképesztő diktatúrázásba kezdett, végül Orbán Viktort kisebbségi komplexussal terhelt hatalommániásnak és köpönyegforgatónak nevezte; tisztességét és értelmi képességeit is kétségbe vonta. Érdekes módon azonban az őt állítólag tönkretevők szocialisták nem kaptak túl sokat a kemény szavakból, sőt, az is kiderült, hogy “Surányi Gyurival”, a szélsőbalos “Majtényi Lacival”, Bárándy Péterrel együtt tart képzéseket. Ki is akkor valójában a köpönyegforgató?
Pedig olyan szépen indult az interjú, hiszen Palotás körbevezette az interjú készítőjét a saját maga által tervezett és berendezett otthonában, szóba kerültek a szerény ember találkozásai George Bush-sal, sőt, egy rendkívül ízléses, saját magáról készült“remek fotóból” olajvászonra átültetett festményt is megmutatott Nagy Józsefnek, mely a büki golfklubjában készült még a kilencvenes években. Az már nagyon gyorsan kiderült a beszélgetésből, hogy a rendszerváltozás zavaros időszakában egyedül Palotás János értett mindenhez (is), azonban a maradi honatyák hátráltatták, sőt megakasztották azt a munkát, amelyet ő el tudott volna végezni, ha egyedül marad a Tisztelt Házban.
Nem így lett, így az MDF frakciójában ülő, Vállalkozók Pártjának elnökeként politizáló Palotás gyorsan összetűzésbe került az MDF-fel, meg is orroltak rá a pártban, majd 1992-ben ki is zárták a frakcióból. A sérelmeket sorolva Palotás megemlítette a Parlamentben elmondott beszédét is, melyet kizárását követően mondott az Országgyűlésben.
Palotás János az 1990-es évek korai szakaszának egyik fontos figurája volt, leginkább csokornyakkendőben lehetett látni, a vállalkozói társadalmat kívánta képviselni. Az egyéniben Budapesten mandátumot szerzett közgazdász végzettségű képviselő 1992 márciusában a Magyar Demokrata Fórum frakciójából kizárták, melyet követően a függetlenek közé ült, majd 1992 őszén megalapította a Köztársaság Pártot, melynek elnöke lett. Palotás az 1994-es választásokon már nem került az Országgyűlésbe, pártja csupán 2.53 százalékot kapott, ezt követően visszatért a vállalkozás világába. A pártot 1996-ig vezette, közben 1994 és 1999 között a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke volt. Jelenleg egy gazdasági tanácsadással foglalkozó céget irányít.
A tiszta kéz és a Pharmatrade-ügy
A magát sikeres üzletembernek és “tudománnyal foglalkozó személynek” tituláló Palotás elmondta azt is a beszélgetés során, hogy éveken át fej-fej mellett voltak Göncz Árpáddal a népszerűségi listán és persze a Medián közvélemény-kutató ura, Hann Endre azt is elárulta neki, hogy messze népszerűbb volt, mint Antall József és Orbán Viktor. Valahol mégis hiba került a gépezetbe, hiszen 1994-ben az általa alapított Köztársaság Párttal csak 2.53 százalékot ért el, ekkor hullott ki a Parlamentből a milliárdos vállalkozó.
Az interjúban szóba került természetesen a privatizáció is, mely a volt politikus szerint meglepő módon tisztességtelen volt, kivéve akkor, amikor ő is privatizált és potom 824 millió forintért vette meg a Pharmatrade Kft.-t hitelre, amely végül állítása szerint nem volt igazán jó üzlet, végelszámolás alá került pár évvel később. A PestiSrácok.hu érintőlegesen már foglalkozott ezzel az üggyel, hiszen Palotás a vételárból csak 10 milliót fizetett készpénzzel, a többit E-hitelből és Postabank-kölcsönből fedezte. Ekkor Palotás a Postabanknál még felügyelőbizottsági tag volt. Később 1,2 milliárd forintért adta el cége irodaházát a Postabanknak. Palotást később okirat-hamisítással és adócsalással vádolták, de felmentették a vádak alól. És most jön a jellemzően magyarországi csattanó: a perben kulcsszerepet játszott egy Erdős Tamás nevű ügyész, aki előbb visszavont egy vádpontot, végig teljesen indiszponáltan viselkedett, majd meg sem fellebbezte (!) az ítéletet. Ez már az ügyészségnek is sok volt, eljárást indítottak ellene, de ő inkább nem várta meg. Az eset után otthagyta az ügyészséget, és inkább ügyvéd lett. Tanulságos eset a tiszta körmű vállalkozó viselt dolgait illetően.
Ezt követően Palotás elmondta az interjúban, hogy a Horn-kormány alatt ő volt a bűnbak, akin el akarták verni a port, de ő persze patyolattiszta volt, ezért végül nem tudták elmeszelni:
És kitalálták a „közterheket elsumákoló vállalkozó” figuráját, akit felelőssé lehetett tenni az általános sikertelenségért. Az APEH-nél pedig volt olyan vezető, aki a saját karriervágya érdekében ki akarta elégíteni ezt az elvárást, és jól jött neki egy névtelen bejelentés, hogy az én üzleti sikerem nem lehet törvényes. Az sem számított, ha ezért egy ismert embert kell beáldoznia, vagy éppen ártatlanul börtönbe küldenie. Minden cégemet, alapítványomat tönkretettek, és sovány vigasz, hogy a büntetőperemben három év után felmentettek, és közel tíz év hadakozás után az adóperemet is megnyertem.
A független vállalkozó és a kemény balos haverok
Ezek után igen furcsa, hogy mégis a Horn-kormány és a baloldal embereivel mozog egy platformon, a 90-es évek elején az MDF-hez húzó, magát függetlennek tekintő Palotás aprópénznek számító 400 ezer forint per 10 alkalomért tart képzéseket illusztris társaságban, de állítása szerint, nem a pénzért csinálja, ahogy egyébként vezető tanácsadóként sem a pénz miatt kér el óránként 150 ezer forintot:
Előadónk volt Herczog László, volt munkaügyi miniszter HR-témában, Majtényi Laci az alkotmányról, Surányi Gyuri pénzügyről, Bárándy Péter az üzleti élet és a büntetőjog kapcsolatáról, valamint Minarik György volt APEH-elnök az adóváltozásokról, Tóth Zoli a választójog gazdasági hatásairól, Tonk Emil a motivációról, Baka András a nemzetközi jog hatásairól.
Itt azért már kezdett leesni a tantusz, hogy miért kellett húsvét előtt pont a “független” vállalkozóval interjút készíteni. Herczog László a Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere volt, Majtényi László, Hornék adatvédelmi biztosa a hetvenes években maoista tüntetéseken vett részt, szélsőbaloldali nézetei és ÁVH-s gyökerei közismertek, Surányi György, a Bokros-csomag alatt MNB-elnök volt. De itt van nekünk Tóth Zoltán, aki 1989-ben az MSZMP-kormányzat választási szakértője volt, később a Horn- és Medgyessy-kormányok idején is szerepelt vállalt, 2018-ban pedig a DK képviselő-jelöltje volt, Bárándy Péter pedig a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere volt. Ez a kedves kis névsor némi baloldali elhajlást azért feltételez, de az interjú lényegi része most következik, melyért érdemes volt leülni beszélgetni a “független” vállalkozóval.
Orbán, a diktátor és a gyűlölt ellenség
A régi emlékek, golfklubok, privatizáció, a világmegváltás és a tökéletesség zefírje ugyanis elszállt, hogy helyet adjon a vadkeleti dübörgéssel érkező orbánista viharnak, hiszen Palotás az ország jövőjét illetően egyszerűen kirobban:
Csak mosolygok, amikor azt hallom, hogy egyes fideszeseket Miszter Húsz Százaléknak, másokat Miszter Negyven Százaléknak hívnak. Sajnos azon már túl vagyunk! Minimum kétharmad tűnik el kézen-közön, de azon se lepődnék meg, ha valaki háromnegyedet mutatna ki.
A tájékozott vállalkozó csak azt felejtette el, hogy Miszter Negyven Százalék éppen a képzésen együtt okoskodó haverjainak köréből kerül ki, az a Kránitz Krisztián, akit a kispesti MSZP-sek rejtegetnek és védenek, Lackner Csaba barátja, de sebaj, a java még hátra van, hiszen végre terítéken Orbán Viktor:
Az égvilágon semmiben nem szeretnék hasonlítani hozzá. Egyetlen porcikánk sem egyezik meg. Se a tudásom, se a tehetségem, se a szorgalmam, és főként a tisztességem nem hasonlítható össze az övével. Nem tudom eldönteni, hogy diktatúraként fogjam fel azt, amit mára megszervezett Magyarországon, vagy inkább tartsam egy bűnszervezet általi hatalomgyakorlásnak a demokráciában. Én már a kilencvenes években is azt írtam róla, hogy kisebbségi komplexussal terhelt hatalommánia jellemzi őt.
Ez a sértett, gyűlölködő és gyalázkodó hangnem ki is tart az interjú végéig, aki elolvassa, tökéletesen tisztába kerülhet azzal, hogy egy tisztességes és független, milliárdos vállalkozó vajon miért nem futotta be az általa áhított politikai karriert és miért van ma diktatúra Magyarországon, ahol ilyen köpködéseket és gyalázkodást intézhet valaki egy interjú során, amely természetesen megjelenik, és az a fránya fekete autó mégsem viszi el Palotást.
Fotók: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS