Elképesztően jól teljesít a magyar gazdaság: a tavalyi esztendő utolsó negyedévében 4,8 százalékos GDP-növekedést mértek, amivel európai harmadikok lettünk. Természetesen tudjuk, hogy a statisztika csak a számok bűvészete, de akkor is jó látni, hogy ilyen jól hasítunk. Különösen, ha fölidézzük: 2009-ben 6,6 százalékkal csökkent, tehát zsugorodott a magyar gazdaság a szocialisták és a Gyurcsány–Bajnai-kormányok „szakértelmének” (is) köszönhetően. Eközben a Magyar Idők az építőipar szárnyalásáról közölt két nagyobb összeállítást.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán a köztelevízió M1-es csatornáján elégedetten beszélt a friss növekedési adatokról, amire minden oka meg is lehetett. Eszerint tavaly a negyedik negyedévben 4,8 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az előző év azonos időszakához képest. Az egész tavalyi évet számítva pedig a GDP 4,0 százalékkal emelkedett a nyers, és 4,2 százalékkal a kiigazított adatok szerint. 2017-ben a magyar gazdaság magasabb növekedési pályára állt, ami többek között a kormány és a szociális partnerek által 2016-ban aláírt járulékcsökkentéssel egybekötött bérmegállapodásnak is köszönhető. Varga Mihály 2017 nagy eredményeként emelte ki, hogy stabil, kiegyensúlyozott és folyamatos gazdasági növekedés valósult meg egész évben, és nem csak egy ágazat húzta a magyar gazdaságot, hiszen a GDP bővülésében az ipar, azon belül a gyógyszergyártás és az elektronikus eszközök gyártása, valamint az építőipar is jelentős szerepet játszott. A visegrádi országokon belül Magyarország a tavalyi év egészét tekintve a középmezőnyben van, 2017. utolsó negyedévét tekintve pedig a legjobb növekedési eredményt érte el – mondta a miniszter. A magyar gazdaság növekedési üteme jelentősen meghaladja az uniós átlagot. A miniszter szerint tavaly az utolsó negyedévben elért 4,8 százalékos GDP-bővülés azt jelenti, hogy a magyar gazdaság egyfajta felzárkózási pályára állt.
A Fidesz szerdán közleményben reagált a vártnál is magasabb gazdasági növekedés hírére; azt írták:
Magyarország 2010 óta egyre erősödik. Az ország tartós növekedési pályára állt. Míg 2009-ben mínusz 6,6 százalékos volt a gazdasági „növekedés”, 2017-ben már elértük a 4 százalékot. A választás tétje tehát az is, hogy meg tudjuk-e védeni a gazdasági eredményeket. A baloldalon ugyanis ma ugyanazok készülődnek, akik egyszer már tönkretették az országot, a magyar gazdaságot, és megduplázták a munkanélküliséget. Gyurcsány és a szocialisták világéletükben a külföldi gazdasági érdekeket és a multikat szolgálták, az ő érdekeik szerint leépítették és agyonadóztatták a hazai gazdaságot, a magyar vállalkozásokat. Az ellenzéki pártok az elért eredmények ellenére kezdettől támadják a kormány gazdaságpolitikáját. Ha rajtuk múlna, visszatérnének ugyanahhoz a szélsőséges gazdaságpolitikához, amivel egyszer már tönkretették az országot.
Szárnyal az építőipar is
Varga Mihály az M1-en felidézte azokat a véleményeket, melyek szerint „túlságosan” növekszik az építőipar, időnként már kapacitás- és munkaerőhiány lép fel. A miniszter szerint viszont az építőiparnak 5-6 százalékos súlyt kell betöltenie a magyar gazdaságban a jelenlegi 3,5-4 százalékkal szemben. A szektor további bővülését szolgálja a kormány által meghirdetett, építőipari vállalatokat támogató program, ami a vállalkozásoknak a gépbeszerzésekben és a technológiaváltásoknál nyújt segítséget – mondta.
A Magyar Idők kedden arról közölt összeállítást, mekkorát robbant az építőipar. Eszerint csaknem harminc százalékkal bővült tavaly az építőipar termelése 2016-hoz képest, miután decemberben is kiugró fellendülést mutatott az ágazat. A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett adatai szerint a lakásépítéseket magában foglaló épületépítési alágazat 27, az egyéb építmények építése csaknem 35 százalékkal bővült éves összevetésben. Az ágazat teljesítménye tovább javulhat idén, szakértők tíz százalék fölötti bővülést várnak.
Több mint 15 ezer egyszerű bejelentést tettek 2017-ben az építtetők, a szóban forgó építkezések 45 százalékát a Közép-Magyarország régióban tervezik – tudta meg a Magyar Idők a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkárságától. A lap szerdai cikke szerint Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten tették meg az építtetők az egyszerű bejelentések több mint felét 2017-ben – derül ki a hivatalos adatokból. A Magyar Idők szerdai cikke szerint Győr és térségén, Pest megyén, illetve Budapesten kívül Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is közel 800 ilyen egyszerűsített bejelentést számoltak. A látványos eredmény a családi házak és kisebb társasházak építésénél nem csak az egyszerűsített bejelentéseknek köszönhető, a kedvező kamatozású hitelek és a CSOK lehetősége egyaránt növelte az építési és vásárlási kedvet. A beruházók részéről pedig a kedvezményes 5 százalékos áfakulcs bevezetése ösztönözte az ingatlanpiaci aktivitást. A két évvel korábbi adatok körülbelül 5100 egylakásos lakóépületre vonatkozó engedélyről adtak számot, így jelentősen nőtt az építési kedv 2017-ben, ebben a piaci szegmensben is.
Forrás: PS/MTI. Vezető kép: felvidek.ma
Facebook
Twitter
YouTube
RSS