Pesti Srácok

Trumpnak van egy "fenomenális" javaslata Brexit-ügyben

Trumpnak van egy "fenomenális" javaslata Brexit-ügyben

Charles De Gaulle írta le az emlékirataiban egy Churchillel kapcsolatos emlékét. Történt ugyanis, hogy a két veterán politikus és „cégéres gazember” 1944-ben, a normandiai partraszállásra várva unatkozott, és közben erőteljesen iszogattak. És akkor mondta Winston Churchill: „Nézze, kedves Charles, ha Angliának választani kell a szárazföld (Európa) és a tenger (Amerika) közt, akkor mindig a tengert fogja választani.” Churchill ismerte az angolokat, mert 70 évvel később a szemmel láthatóan szintén a whiskyt kedvelő Nigel Farage vezetésével kilépnek az Európai Unióból.

Két hete, május 20-án az európai parlamenti választásokon Farage pártja mindenki mást megelőzve 33,4 százalékot szerzett. Ez azért nem semmi, ha hozzátesszük, hogy a Brexit Párt április 12-én alakult. Eközben a kormányzó konzervatív párt csúfos vereséget szenvedett, aminek hatására lemondott Theresa May miniszterelnök. A toryk most éppen az utódját keresik, és senkit se lepne meg, ha a kemény Brexitet támogató Boris Johnson személyében találnák meg. Úgy tűnik, hogy a brit politikai elit egyre inkább ráébred, hogy muszáj lesz kilépniük. Hiába húzta Theresa May az időt - hátha valami csoda révén megúszhatja a kilépést -, a közvélemény hangulatát nem sikerült megfordítania.

Trump javaslatai

Ezek az események jól ismertek, és az is, hogy eközben megérkezett Donald Trump amerikai elnök Angliába. Igaz, hogy Trump absztinens és soha nem piál, de a Brexitet ő is nagyon akarja. Ennek érdekében hajlandó áldozatokat is hozni. Előterjesztett egy 18 oldalas dokumentumot, amely az Amerikai Egyesült Államok javaslatait tartalmazza egy, a kemény Brexit után megkötendő szabadkereskedelmi egyezményről. Trump erről a javaslatról a tőle megszokott szolid és visszafogott formában úgy nyilatkozott, hogy „fenomenális”. Úgy véli, hogy ez messzemenően kárpótolná az angolokat azért a kereskedelmi veszteségért, amit az Európai Unió viszonylatában szenvednének el. Az unió egyébként a szabadkereskedelmi egyezmény fejében kizárólagosságot kér: azt, hogy Anglia senki mással ne állapodjon meg az ő jóváhagyásuk nélkül. Ez az a kitétel, amelyet a Boris Johnson-féle keménybrexit-pártiak nem hajlandók elfogadni.

PestiSracok facebook image

Anglia hiába az Európai Unió tagja, ma is a legfontosabb kereskedelmi partnere az USA. Évente mintegy 110 milliárd font értékben exportál oda, míg a behozatala 70 milliárd fontot tesz ki. (Ugyanezek a számok német viszonylatban a következők: 50 milliárd export és 70 milliárd import.) Az USA eltörölné a brit ipari termékekre kivetett vámokat és korlátozásokat, amely főként a gyógyszeriparnak lenne felettébb előnyös. A brit gyógyszeripar egyébként nagyon fejlett, és jobbára nemzeti kézben van.Cserébe az USA azt kéri, hogy a génmódosított amerikai élelmiszereket és a nagy egészségbiztosítókat engedjék be a szigetország piacaira. Előre látható, hogy ezek a pontok azért sokaknál ki fogják vágni a biztosítékot, és komoly nehézségekbe fog ütközni az elfogadásuk.

Kína a spájzban van

De a kereskedelmi javaslatokon túl van az amerikaiak elképzeléseiben néhány igen érdekes és az előbbieknél sokkal fontosabb kitétel is. Mégpedig az, hogy az USA-val kötött egyezmény megtiltaná azt, hogy Kína és Anglia kereskedelmi egyezményt köthessen, és jelentősen korlátozná a kínai technológia megvásárlásának lehetőségét is. Ugye, ugye, ismét kibújt a szög a zsákból: előjött a Trump-adminisztráció Kína-fóbiája. Az angolok már megkezdték a tárgyalásokat Pekinggel- és az ázsiai ország szeretne kötni valamiféle megállapodást. Néhány hónapja még arról volt szó, hogy Theresa May személyesen utazik oda, de aztán kurtán-furcsán lemondták az utat. Vélhetően már akkor is az amerikaiak keze volt a dologban.

A szövetség ára

Az egyébként nagyon elfogultan Európa-párti BBC napokig visszhangozta Trump azon szavait, amely szerint az amerikai-angol viszony „különleges” és történelmi. Ez London számára kulcsfontosságú, és a Brexit után pláne az lesz. Anglia például tagja annak az öttagú hírszerző csoportnak, amely a világ minden más országát lehallgatja, és a tagjai a lehető legszorosabban egyeztetik a kémtevékenységüket. Az Öt Szemnek nevezett társaság egyébként angol nyelvű országokból áll: USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Nagy-Britannia. A németek vagy franciák az itt keletkező információkhoz nem férhetnek hozzá, amit ezen országok meglehetősen sérelmeznek. Az amerikaiak tehát a barátságukért és jóindulatukért cserébe azt kérik, hogy az angolok támogassák őket a kínaiak elleni kereskedelmi és geopolitikai harcukban. Az Európai Unió - és legfőképp a németek - sokkal inkább hajlanak Kína és Oroszország felé, bár ebből a szempontból a német politika jelenleg meglehetősen zavarosnak tűnik. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben támogatta a Brexitet, mivel az árt az Európai Uniónak. De újabban mintha módosított volna az álláspontján, és az uniót valamivel jobban kedvelné. Ennek egyszerűen az lehet az oka, hogy Oroszországnak és Kínának szüksége van a német tőkére és technológiára, főleg abban az esetben, ha az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be. A japánok és a koreaiak, akik szintén beszálltak a Brexit körüli ügyekbe, egészen nagyvonalú egyezményt kötnének Angliával, természetesen Kína rovására. Emellett a dél-amerikaiak szintén készek pozitívan hozzáállni a dologhoz.

USA vagy Németország?

Vagyis Anglia ismét a régi dilemmáján rágódik: tenger vagy szárazföld. Az USA a barátságáért feltétlen lojalitást kér, míg Németország vétójogot kér Anglia kereskedelmi politikája felett. Ha élne Churchill, biztosan az USA-t választaná, de akkoriban is voltak olyan politikusok, mint Chamberlain, akik ezt nem tartották jó ötletnek. Azidőtájt azonban egy Adolf Hitler nevű úriember volt hatalmon Berlinben, akivel azért jobb érzésű angol nem igazán akart megállapodni. Most azonban más a helyzet: egy demokratikus Németország vállalható lenne. Ám Trumpot se kell félteni, aki angliai látogatása során folyton Churchillről beszélt.

Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert

Ajánljuk még

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.