Lengyelország 41 ezer milliárd forintnyi złotyt vesztett 2004 óta az uniós transzfereken
Lengyelország a 2004 és 2020 közötti időszakban több mint 41 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget veszített az Európai Unión (EU) belüli pénzügyi transzfereken – közölték a lengyel uniós tagság gazdasági mérlegét összegző, hétfőn a szejmben ismertetett jelentés készítői. A dokumentum szerint Lengyelország 2004 és 2020 között nettó 593 milliárd złotyt (45,6 ezer milliárd forint) kapott az uniós költségvetésből. Lengyelországból viszont a nyugat-európai cégek 981 milliárd złoty (75,4 ezer milliárd forint) értékű nettó nyereséget vittek ki. A kép persze nem ennyire sötét, de akkor is felvet kérdéseket, ha az uniós piac hatásait is beleszámoljuk, ami kifejezetten előnyös Közép-Európa összes országának. A Nyugat persze csak erre az utóbbira hivatkozik, az elképesztő méretű pénzszivattyú másik irányáról nagyvonalúan elfelejtkeznek.
A mérleg mínusz 388 milliárd złotyt (29,8 ezer milliárd forint) tesz ki Lengyelország rovására, az ország így évi átlagban mintegy 23 milliárd złotyt veszít. Ehhez a jelentésben hozzáadták a negatív kereskedelmi mérleg értékét – 148 milliárd złotyt (11,4 ezer milliárd forint) –, így összességében mintegy 535 milliárd złotyt (41,1 ezer milliárd forint) érő veszteségre értékelték a Lengyelország EU-tagsága alatt elért gazdasági mérleget.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott európai parlamenti képviselő, Patryk Jaki kezdeményezésére készített jelentést a varsói közgazdasági egyetem professzora, az uniós témakörrel foglalkozó Schumani Gondolat Intézet elnöke, Zbigniew Krysiak, valamint a Varsói Egyetem politológiaprofesszora, Tomasz Grosse vezetésével dolgozták ki. A szejmben hétfőn tartott bemutatón Jaki hangsúlyozta: a politikai vitákban gyakran különösen a nyugat-európai politikusok hangoztatják, hogy az uniós alapok felhasználása kapcsán Lengyelország bankautomataként kezeli az EU-t.
Nem mutatnak meg minden összefüggést, vagyis azt, hogy Lengyelország uniós belépésekor az (EU-) alapok a lengyel piacra való belépést szavatolták (a nyugat-európai cégeknek)
– jelentette ki Jaki. Tomasz Grosse aláhúzta: a jelentés fő célja Lengyelország EU-n belüli helyzetének javítása, a fennálló aránytalanságok bemutatása.
Ezt nem azért tettük, hogy megalapozzuk az unióból való kilépésünket, hanem azért, hogy kiküszöböljük az európai projekt stabilitását veszélyeztető szabálytalanságokat
– hangsúlyozta.
A PiS múlt heti határozatában kizárta az EU elhagyását. Jarosław Kaczyński pártelnök hangsúlyozta: Lengyelország az EU-ban akar maradni szuverenitását megőrző államként.
Forrás: MTI; Fotó: atomiyme.com