Egy bíró „kilőné” a tönkretett devizások „próbálkozásait”

Meglepően őszinte, ám a devizahitelesek szempontjából annál aggályosabb tanácskozást folytatott tavaly áprilisban a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara a devizahiteles-perek kimeneteléről – tudta meg a Magyar Nemzet. Bár a devizakonferencián készült jegyzőkönyv a közelmúltban még megtalálható volt a bíróság honlapján, nemrég rejtélyes okból eltávolították onnan – a lap szerint azért, mert hatalmas felháborodást váltott ki a pereskedő devizahitelesek körében, akik között futótűzként terjedt a konzultáció leirata.

A Magyar Nemzet birtokába került anyagból kitűnik: az adósok indulata nem alaptalan, némely bírák állásfoglalása ugyanis könnyen megrendítheti a pártatlan és részrehajlás nélküli bíráskodásba vetett bizalmat.

Ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni

– ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket tett a Pécsi Ítélőtábla egyik bírája, aki a devizaperek következményeiről tartott előadást. Baranyabán Judit amellett, hogy a jogvédelmet kereső adósok érveire olyan „próbálkozásként” tekint, amit „ki kell lőni”, kendőzetlenül beszélt arról is, hogy a hitelszerződéseket érvényessé kell nyilvánítani, annak ellenére, hogy ez „nem találkozik az adósok érdekeivel”.

Meggyógyítjuk ezeket a szerződéseket, és ez esetben úgy kell tekinteni ezekre, mintha már a kezdetektől a bíróság által orvosolt tartalommal jöttek volna létre

– szögezte le a bíró. Arról is beszélt, hogy ha mégsem sikerülne érvényessé nyilvánítani a hitelszerződést, akkor hatályossá kell nyilvánítani, amivel viszont nem „orvosolnak semmit”. Mint mondta, „itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni”. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy az említett kegyelemdöfést miként kell megadni a devizahiteles-szerződések esetében.

Az adósok számára előnytelenek?

Az Országos Bírósági Hivatal nem nyilatkozott az ügyben, helyette a Pécsi Ítélőtáblához irányította a lap újságíróját. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnöke azt közölte, az előadások egy szakmai tanácskozáson hangzottak el, amelyek – a dolog természeténél fogva – nélkülözik a bírói ítéletekben megszokott szabatosságot, ám néhány szerencsétlen megfogalmazást leszámítva nem lát kivetnivalót az elhangzottakban. Az adósok szempontjából aggályos kifejezésekkel kapcsolatban elmondta azt is, hogy azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az. Utóbbi mondatot egyébként később töröltetni akarta nyilatkozatából Makai, ám a lap ezt nem tette meg.

Forrás: MTVA

Makai Lajos beszélt arról is, hogy mindezektől függetlenül tudnak pártatlanul dönteni a bírók, egyébként szerinte sem az adósok, sem pedig a pénzintézetek javára nem könnyebb ítéletet hozni. Hozzátette: a konferencia jegyzőkönyve azért került le a honlapról, mert azóta sok minden megváltozott, sok megállapítás már elavult.

Állatorvosi ló

Reagált viszont az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum, amely „megdöbbenéssel fogadta a pécsi konferenciának a pénzügyi fogyasztóvédelmi jog ismeretének teljes hiányát” tükröző megállapításait. Az egyes bírókat tömörítő szervezet szerint az elhangzottak egy része vállalhatatlan, és a konferencia jegyzőkönyve az úgynevezett bírósági igazgatás és belső tájékoztatás hosszú ideje megfigyelhető fogyatékosságainak állatorvosi lova egyben. Hozzátették, szerintük egyetlen bíró, bírósági vezető sem engedheti meg magának – bármilyenek is a devizahiteles-szerződésekkel kapcsolatos jogi nézetei –, hogy saját szempontjait tartsa szem előtt, miközben adósok tízezreit fenyegeti a hajléktalanság réme.