A lakásépítések egyenlőtlenül oszlanak el az országban, Budapesten dominál az átadott lakások száma – hívták fel a figyelmet az elemzők. A KSH csütörtökön tette közzé, hogy az első fél évben 9795 új lakás épült, 12,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22,4 százalékkal több, mint 2020 azonos időszakában. A használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (Évosz) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az átadott lakások területén domináns Budapest; az összes használatba adott lakások 46 százaléka a fővárosban volt. Az Évosz elnöke elmondta, hogy a budapesti nagy ingatlanfejlesztők el vannak foglalva a korábban megkezdett projektek befejezésével, kevesebb építési bejelentést tesznek. A hangsúly áttevődik vidékre, ahol elsősorban a lakosság épít; őket kedvező helyzetbe hozza a kormány családi otthonteremtési támogatása. Koji László felhívta a figyelmet arra is, hogy az ingatlanfejlesztők a tervalkotás fázisában vannak.
Tavaly kivárták az áfacsökkentést, miután öt százalékos a lakásáfa 2026 végéig, így komoly projekteket készítenek elő. Kivárás volt a tekintetben is, hogy a rozsdaövezetekben hogyan tudnak fejleszteni
– tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy a lakásépítési bejelentések azt mutatják, hogy az igények eltolódnak a kertes házak irányába. Az Évosz elnöke szerint a lakásépítések mellett a lakásfelújításokról sem szabad megfeledkezni. Az elmúlt években jelentősen növekedett a megszűnt lakások száma; példaként említette, hogy az idén az első félévben mintegy nyolcszáz lakás szűnt meg elsősorban a községekben, kisvárosokban, amiatt, hogy a műszaki állapotuk alapján már felújítani sem érdemes. Ezért javasolja azt a szövetség, hogy legyen forrástámogatás ne csak új építésű ingatlanokra, hanem a felújításra is.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is arra hívta fel a figyelmet az MTI-nek küldött kommentárjában, hogy a lakásépítések igen egyenlőtlenül oszlanak el az országban. Budapesten 4532 lakást adtak át, sereghajtó itt Nógrád 19, Tolna 13, Heves 26 átadott lakással. Tavaly még viszonylag magas volt a lakásátadások száma a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban levő építkezések miatt. A kedvezményes lakásáfa korábban tervezett kivezetésének hatása tükröződött az építési engedélyek tavalyi visszaesésében, azonban a kedvezményes lakásáfa ismételt bevezetése, valamint a számtalan a családtámogatás új lendületet adhat az építkezéseknek. Szerinte az idén a tavaly visszaeső engedélyek miatt lassulhat a lakásépítések növekedési üteme, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban építési engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított lakásépítések, építési tervek esetleges megvalósítása. Suppan Gergely kitért arra, hogy a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
vélemény
2021-08-16 at 16:29
A spanyol viasz változatlanul népszerű Hazánkban is, a többszereplős kommentárokat olvasva.
A lakásépítések országosan egyenlő eloszlásának a gondolata elég irreális elvárás lenne, ha csupán a népsűrűséget, az egymástól eltérő
gazdasági fejlettséget vennénk számításba. Az elemzők által említett egyéb, gazdaságilag befolyásoló tényző számtalan bizonytalansági
faktorral megerősíti, hogy nem a kiegyenlítődés irányába mutatnak a tényadatok.
Zoltaiguszti
2021-07-30 at 00:42
Csakafidesz.
Téved, a stat nem veszi figyelembe a demográfiai változások hatását az ingatlan piacra!
Vidéken már ott tartunk egy 30-40-es szülőpárnak 2-3 telke van házzal, mert elhalnak az idős szülők és gyerekeik 50-60-asok, tovább adják őket az unokáknak.Így fordulhat elő az az igen kedvezőtlen tendencia hogy falvakban a magán mezőgazdaásgi géptelepek beékelődnek a lakóházak közé a település teljes területén, mert a telek ingyen van a ház felújításra érdemtelen így vagy bontják vagy jó eséllyel raktár lesz.
De általában van egy felújításra érdemes ház is és azt megcsinálja az unoka 30-40-es pár.
Ez pedig nem lakás átadás hiszen a lakhatási engedélyét 50-70 éve kiadták már.
Ezt mezei lakás felújításként jelenik meg, holott sokszor már 5-20 éve nem lakott épületbe költöznek vissza.
Építésre meg sokszor olyan mértékű a felújítás hogy az épületre rá se lehet ismerni.
Komplett lelökik a tetőt pl és már nem régi szögű tető megy vissza hanem alacsonyabb lapossabb szögű. Kezd kissé mediterrános fazonra alakulni a vidék.
Nagyon sok régi hosszúházat újítanak fel. Régi romos házakba is látok műanyag modenr gáztöltées üvegű nyílászárókat beépítenu. Szabolcs határ melletti eldugott részében is nincs olyan putri falu ahol ma ön nem lát 300 méterenként új éépítőanyagot az udvarra kapuba bekészítve.Vagy tetőt cserélnek vagy az összes nyílsázárót a házon vagy beépítik a tornácot vagy minimum szigetelik a házat de legalább kerítést építenek. Ez is változott, a korábbi léc vagy fém kerítéseket ma mér a falazott vakolt teljesen átláthatatlan kerítés lett a divat.Kb 80-as években láttam ennyi építkezést vidéken. Néha döbbenetes állapotú épületeket mentenek meg.Okosak a fiatalok, basszák a Csokot a 80-as évek hülye nagyzolása mintájára elbaszni tervekre, meg engedélyekre. Meglévő öreg ház erősen átépítve de a Csok minden fillérje cement, fa vagy burkoló lap lesz nem adminisztratív költség vagy látvány beruházás amit sose használ senki, pl utci erkély falun. Én 30 év alatt nem láttam ott ülni sehol senkit falun. Akár tetőtér akár földszint.
csakafidesz
2021-07-29 at 15:50
Ez teljesen természetes. A világon mindenhol ott épül több lakás ahol jobbak a körülmények.