A lelki egészség napját október 10-én tartják világszerte, melynek alkalmából idén is konferenciát tartott a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szervezete. A műhelykonferencián bepillantást nyerhettünk a világ és a magyar lakosság lelki állapotának alakulásába és kiderült, hogy az elmúlt három évben a járványhelyzet és a háború is jócskán befolyásolta általános kedélyállapotunkat, ami a hiedelmek ellenére nem olyan rossz, mint ahogy azt sokan gondolják. A házas vagy élettársi kapcsolatban élők például sokkal boldogabbak, mint egyedülálló társaik, a kisgyermekesekről nem is beszélve. A fiataljainkra viszont jellemző a bizonytalanság és a szorongás, egyre többen fordulnak a lelkisegély szolgálathoz. A helyzet súlyát felismerve a Kulturális és Innovációs Minisztérium egy roadshowt indít a fiatalok számára, ami segíthet nekik például a társas kapcsolatok kialakításában, lelki gondjaik feloldásában. A jövőben pedig akár a mesterséges intelligencia is megoldást nyújthat, hogy jobba érezzük magunkat lelkileg.
Az, hogy milyen a lelkünk egészsége, az kihat a teljes egészségünkre, ezért is kell vele foglalkozni – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyi államtitkára nyitóbeszédében. Hornung Ágnes a közösségek fontosságára is felhívta a figyelmet, mert úgy véli, hogy ott tud az ember kiteljesedni. A legfontosabb környezetünknek pedig a családot nevezte. Mint fogalmazott:
Nincs jól működő társadalom, jól működő családok nélkül.
Ezért is dolgozik a kormány azon, hogy minél több gyermek szülessen, ideális családba. Az államtitkár szerint ugyanakkor a gyerekek lelki egészségét nézve az a legnehezebb, ha a család nem teljes vagy nem biztonságos. Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a mindennapi élet problémáival is könnyebb megbirkózni, ha van az ember mögött egy támogató család.
Hornung Ágnes ugyanakkor kitért arra is, hogy egyre több gyermek küzd mentális betegségekkel, melyek kialakulásában az online tér is közrejátszik. Sajnos egyre több olyan esetről is hallani, amikor egy kamasz az öngyilkosságba menekül. Az iskolákban és az iskolákon kívül is éppen ezért nagy szükség van a prevencióra – szögezte le.
Jövő héten indul a lelki egészség roadshow
A fiatalok lelki problémáira reagálva a Kulturális és Innovációs Minisztérium úgy döntött, hogy elindítja lelki egészség roadshowját – ezt már Nagy-Vargha Zsófia, a KIM fiatalokért felelős helyettes államtitkára jelentette be. A „Kösz, jól vagyok. Tényleg?” nevet viselő eseménysorozat négy városban, Ajkán, Ózdon, Dombóváron és Balassagyarmaton várja majd a fiatalokat különböző programokkal. Céljuk, hogy a gyerekek a roadshow-n jobban megnyíljanak a tanárok, szülők és a szakemberek előtt is.
Nagy-Vargha Zsófia kitért arra, hogy a fiatalok nincsenek jó lelki állapotban, amit tovább mélyített a koronavírus-járvány és a szomszédban dúló háború is.
A helyettes államtitkár a program részleteivel kapcsolatban elmondta, hogy a program egy szívszorító színházi előadással indul, amit a gyerekek később átbeszélhetnek egymással és a szakemberekkel is. Ezen kívül pedig ismert embereket is meghívtak, mint például a népszerű magyar énekest, Oláh Gergőt, akiket a fiatalok kérdezhetnek élettapasztalatairól, átélt nehézségeiről.
A minisztérium továbbá úgy döntött, hogy egy nagyobb támogatást biztosít a lelkisegély vonalnak, ugyanis kiderült, hogy egyre több fiatal hívja őket problémáikkal.
A házasok és a gyermekesek boldogabbak
A konferencián a KINCS elnöke ismertette a közérzetkutatási eredményeiket, ami az elmúlt három évet foglalja magába. Fűrész Tünde elöljáróban annyit mondott, hogy egyelőre úgy tűnik, hogy képesek vagyunk megbirkózni a gondjainkkal ugyanis hét százalékos a magyarok elégedettsége a felméréseik szerint egy tízes skálán.
Kiemelte, hogy a koronavírus-járvány és a háború kirobbanása nagyban befolyásolta az emberek hangulatát, nem véletlen, hogy például a korlátozásokat követően jobb lelkiállapotban volt a magyar társadalom, viszont amikor megéreztük a háború ránk nehezedő következményeit rosszabbul ítéltük meg az életet.
Boldogságérzetünk átlaga 7,4 százalékon állt az elmúlt három évben – mutatott rá Fűrész. Hónapról hónapra itt is látszik, hogy hogyan hatott ránk a covid és a háború. 2021. októberben voltunk a legboldogabbak, ekkor voltunk beoltva és nem voltak már korlátozások. Továbbá ez volt az a hónap, amikor bejelentette a kormány, hogy lesz 13. havi nyugdíj, és a családok visszakapják az egy évnyi szja-t.
Kiderült a felmérésből az is, hogy a házasságban és élettársi kapcsolatban élők boldogabbak, mint az egyedülállók.
Érdekesség továbbá, hogy azok a legboldogabbak, akik kicsi gyereket vagy gyerekeket nevelnek. Összességében pedig elmondható, hogy a fiatalabb korosztály volt elégedettebb, az idősek inkább pesszimisták voltak.
A férfiak jobban biztonságban érezték magukat
A kutatás szerint 2020. november és 2023. augusztusa között a biztonságérzet átlagosan 7,1 százalékon állt. Érdekesség, hogy a biztonságérzet a férfiak tekintetében magasabb volt végig, mint a nőknél. 2023. augusztusra volt a nők biztonságérzete csak magasabb, de nem tudják, hogy miért.
A saját dolgaik alakulását tekintve a választás előtti időszakban, 2022. februárjában voltak a magyarok a legelégedettebbek. Fűrész Tünde felhívta a figyelmet, hogy ekkor volt a foglalkoztatottság is a legmagasabb. Települési szinten nem igazán tapasztaltak különbséget, de az megállapítható, hogy a fővárosiak hajlamosabbak a pesszimizmusra. Ugyanakkor az ország dolgainak alakulását az idősek látják derűsebben. Átlagosan a tízes skálán 5,1 százalékos az elégedettségi mutató.
Akinek stabil a személyiségmagja, meg tud birkózni a problémákkal
Hal Melinda, klinikai szakpszichológus, az MCC tanuláskutató intézetének vezetője beszédében rávilágított, hogy a lelki egészséget tekintve globálisan azt látjuk, hogy dinamikusan fejlődnek a prevenciós hálózatok, de mégis óriási űr van a fiatalok és a többi korosztály között. Sajnos a világon tizenhárom százalékkal emelkedett a mentális zavarok gyakorisága 10 év alatt. A fiataloknál pedig ez gyakoribb. A statisztikák szerint minden 40. másodpercben lesz öngyilkos valaki a földön. Ennek ellenére sikerült visszaszorítani az öngyilkosságok számát, de a fiataloknál nagyobb hangsúlyt kell erre a területre fektetni.
Nagyon fontos, hogy a fiatalok biztonságban érezzék magukat és legyen stabil jövőképük. Arról van szó – hangsúlyozta Hal Melinda -, hogy a folyamatosan változó világban mennyire érzik, hogy ők kontrollálják az életüket. Azt látjuk a kutatásokból, hogy egyre több gyermek születik meg, de demográfiai fordulat nem jött el. A családügy területén 2100-ra jó lenne, ha modellezni tudnák, hogy akkor mit fogunk családnak nevezni, hányan leszünk. Mint fogalmazott:
A lelkik egészség kérdésében azért kell tennünk mert ezek a kérdések létkérdések.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy társadalmilag fontos tény, hogy a fiatalok bizonytalanok a jövőjüket illetően, amit okozhat a szomszédban dúló háború, a járvány vagy a klímahelyzet. A problémákkal viszont az fog tudni megküzdeni, akinek van stabil személyiségmagja. Az oktatás területén, ezért változásra van szükség. Meg kell tudnunk, hogy mi kell a stabil személyiségmag kialakításhoz. Nem külön pszichológiáról kell beszélni, hanem egy komplex tudományról, ami a gazdasági, társadalmi kérdésekre is választ ad. A szakember reméli, hogy a mesterséges intelligencia a lelki egészség területére is kiterjedjen majd -persze úgy, hogy azt tudjuk kontrollálni- mert akkor sokkal több fiatalhoz tudnának elérni és még életeket is meg lehetne menteni.
Hal Melinda elmondta továbbá, hogy rossz felé változik a világ, sokszor a kötődési problémák állnak a gondok mögött, erre kell felépíteni 2100-ig a terveinket. A fiatalok egyik nagy problémája szerinte, hogy átlagosan 7-7,5 órát gépeznek/telefonoznak, de ha ezt az időt a társaikkal töltenék, jobban éreznék magukat lelkileg.
Vezetőkép: Canva
ttt
2023-10-12 at 14:36
Néhányan megmaradtak itt a 19. században. Minek telefon? Minek TV, minek internet? Ennyi erővel minek wécé, szarj a bokorba. Minek autó, menj gyalog. Minek orvosi ellátás, majd jön a piócásember. Annyi eszetek van, mint egy marék hangyának. Mindennek a kulcsa a mértékletesség. Idióták.
TalEle
2023-10-11 at 19:43
A Kormánynak már réges-régen országos felvilágosító kampányt kellett volna indítania a korlátlan internet használat veszélyiről!
bl
2023-10-11 at 07:07
Amikor pszichológushoz viszik a gyereket, akkor lehet az tovább táplálja a depressziót, hiszen megpróbálja megérteni azt, megpróbál megértő lenni, azaz pozitívan viszonyul a gyerekhez (és ezzel a gyerek hülyeségéhez is). Ha nem viszonyulna pozitívan a gyerekhez akkor megszűnne a kommunikáció, ha pedig pozitívan viszonyul hozzá, akkor megerősíti a gyereket a saját téveszméiben. Ördögi kör ez is.
Kovács Ottó
2023-10-11 at 06:41
Két büdös nagy pofon, hogy szinkronban legyen és elmúlik a depresszió!
Veletek
2023-10-11 at 01:56
Munkára nevelés ! Egyből nem ér rá a hülyeségekkel foglalkozni .
Orientál
2023-10-10 at 23:36
Sajnos egyre többen a számítógépes játékok mobiltelefonjuk esetleg tévé rabja lett hiányzik náluk a kinti tér benépesítésük és egyre ritkábbá válik egymással szüleikel beszélgetésük és a baráti kapcsolatok is egyre silányabbakká válnak. És ezt elkényelmesedésük is okozhatja.
DörrögZuldán
2023-10-10 at 20:56
Szombat hajnali fél hatkor hazaértem, 6-kor apám már ki is rázott az ágyból, hogy megyünk ásni a kertbe. Nem kellett roadshow, csak egy határozott apafigura és nem is mertem ellentmondani. Amúgy ez a normális.
1x pofáztam vissza kamaszkoromban, a későbbiekben mindig eszembe jutott az eset következménye, így ki is nevelődtem gyorsan az idiotizmusból.
Esti Kornél
2023-10-10 at 19:06
– A nyugatról átvett liberális oktatási elveket tanítanak az egyetemeken, ezen kellene változtatni. Pillanatnyilag a katona iskolák adnak helyes választ széteső korunk kihívásaira. Ők termelik ki a nemzet gerincét. Esetleg az egyházi kollégiumok, de azok is sokat liberalizálódtak, sajnos.
– Tanulnunk kellene a nyugati oktatás mélyrepüléséből. Ha ők a kútba ugranak, nekünk nem feltétlenül kellene követnünk őket.
– Az sem jó, ha egyfajta csodavárásként erőltetjük a pszichológiát. Ők azt mondják: Higgy magadban! Régen azt mondták: Higgy Istenben! A régi jobb volt, magasabb-rendű.
bl
2023-10-10 at 18:35
A gyerekeket dolgozni kellene megtanítani, mert a sok tanulástól csak leépülnek mindenhogyan. A munka megtanít sokmindenre: figyelemre, türelemre, akaratra, gondolkodni szavak nélkül, fizikálisan és mentálisan és szellemileg is épít. Aki a szavakból akar eligazodni, annak kötnie kell valamihez a szavakat és amihez köti az katedráról való tanítás esetén egy másik szó lesz, amivel elég nehéz előre lépni, csak szóláncolat tőle hosszabb, munka esetén viszont valamilyen élményhez, mozzanathoz, tárgyhoz lesz kötődése a szónak, ami kikerülhetetlen feltétele az okos, értő embernek. Munka, munka, munka, játékos munka.
X2
2023-10-10 at 18:33
Mentális betegség ? Két pofon,fogd munkàra.Egésznap ne a telefonját nyomkodja unálmàban.Dolgozni ? Fáradt lesz! Szegèny gyerek csináljunk neki roadshowt.
bl
2023-10-10 at 18:21
A mentális betegségek gyógyszere a munka. De nemcsak a gyógyszere, hanem kiváltó oka is a hiánya. Ezt régen úgy mondták, hogy ÚRI BETEGSÉG, a parasztnak nincs ideje ilyenre. A jól megválasztott munkaterápia nemcsak a mentális betegségek gyógyszere, hanem a boldogság fokozásának az eszköze is. A modern kor kiégeti az embert mindenhogyan, szexuálisan is. Sokkal boldogabb az, aki csak nagy erőfeszítések révén jut bármihez az életben, a liberalizmus azonban a könnyű megoldásokat (megveszek készen mindent) részesíti előnyben. Liberalizmus=Elszigetelődés, magány, boldogtalanság.
Naprózsa
2023-10-10 at 17:37
Egyenes következménye annak, ha már szegény gyerek abban sem lehet biztos, hogy milyen nemű. S ezeket a gender, libsi tanárokat tessék kirakni az iskolákból, mert már az is frusztrál minden értelmes gyereket mikor arról vartyognak, hogy nálunk nincs demokrácia, itt diktatúra van, közben azt látják, hogy itt van szinte egész Európában a legszabadabb élet. Mi csak tudjuk, mi valóban benne éltünk, sőt szüleink még csengőfrászról és elvisz a fekete autó-ról is meséltek.
Ha a fiatal, befolyásolható emberke azt látja, hogy köszönőviszonyban sincs a valóság azzal amit a libsi tanár állít, akkor nem alakul ki semmilyen stabil személyisége, még lázadni sem tud ami pedig korosztályának alapja.
Hallottunk már a szabad akaratról?
2023-10-10 at 17:11
@Tudományos libsizmus2023-10-10 at 16:53
@Ungarn über alles !2023-10-10 at 16:3
Igen, ez igy volt, ill. igy van. Nem, hogy internet nem volt, még a TV is különleges számba ment. Mindez Budapesten.Ami tény, hogy a mi korosztályunkra nem jellemzö az allergiás megbetegedés és lelkileg is sokkal többet bírunk mint a mai fent említett korosztályok.Nem irigylésre méltóak a mai szülök a sok “kütyü” és a media miatt. Nekünk könyvek voltak, Istenáldotta tanárok, a kemény igazi kommunizmus ellenére.A szülöknek akkor is lavírozni kellett, hogy ki mit mond otthon és a csemete el ne szólja magát valahol, mert vitték a papát azonnal.(Megéltem)
Angie
2023-10-10 at 17:10
Annyira leírták az előttem szólók, hogy mi a mai probléma, hogy csak annyit tennék hozzá, hogy a kedves szülők adjanak feladatokat a gyermekeiknek, ne telefont és amúgy foglalkozzanak velük! A körülugrált gyerek mindig frusztrált és bizonytalan lesz saját magában! Ezért is van a sok mamahoteles 40 éves
Tudományos libsizmus
2023-10-10 at 16:53
Amikor jómagam ifjú gyerek voltam, nem volt internet. Nem volt telefon. Nem volt okostelefon. Nem volt “szociális média”.
Ha beszélni akartam egy barátommal, felmentem és becsöngettem hozzájuk. Aztán fogadtak a szülei: szervusz, jöttél a barátodhoz? Igen. És akkor viselkedni kellett valahogy.
Aztán jött a 18 hónap kötelező katonai szolgálat. Zárójel: kurvára ráférne a mai kedves fiatalokra. Zárójel bezárva.
Aki ma ifjú emberként elmebeteg, az meg is érdemli. Alkalmatlan az életre.
Ungarn über alles !
2023-10-10 at 16:32
mentális betegség az, ha füldugóval, kezében csetelő telefonnal megy a hülye kölök a vonat-busz-villamos-vagy autó elé ?
szerintem inkább a hülye szüleinek a “betegsége”. amire rátesznek még néhány doboz “energia-ital”nak álcázott mérget