Pista, Jerikó, Csendőr és Ábránd, három őshonos magyar csődör és egy angol telivér nagy útra indult csütörtökön a Hortobágyról, azzal a küldetéssel, hogy újraélesszék a lótartást, egységesítsék az állatállományt Erdélyben. A Kató Béla, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspökének kezdeményezésére létrejött génfrissítés révén a négy hibátlan, megnyerő küllemű fedezőmén két évig a Kolozs megyei Tordán és Magyarfenesen, valamint a Hargita megyei Gyergyószárhegyen és Gyergyóremetén teljesít majd nemes génjeiket átörökítő szolgálatot, majd új lovak érkeznek helyükre az állomány további frissítése céljából. Az ünnepélyes búcsúztatás alkalmával Nagy István agrárminiszter portálunknak úgy fogalmazott: “a mai nap számon lesz tartva, mint az a dátum, amikor az erdélyi lóállomány minőségi átalakítása megkezdődik”.
Dús esővel, de mégsem szomorúsággal búcsúztatták a hortobágyi Máta majorból, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. telepéről azt a négy csődört, akik csütörtökön indultak útnak Erdélybe. A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége által felkért szakemberek négy, hibátlan, megnyerő küllemű mént választottak ki az erdélyi magyar gazdaságok számára, azzal a feladattal, hogy új lökést adjanak a lótenyésztésnek. A felajánlott mének fedeztetésre használhatók, amellett, hogy népszerűsítik a magyar őshonos fajtákat. A négy mént fogadó, négy különböző, magyar tulajdonú gazdaság kiválasztásánál szempont volt, hogy földrajzi elhelyezkedésüknél fogva minél több erdélyi tenyésztő és tartó számára elérhetők legyenek.
Ábránd, Pista, Jerikó és Csendőr, a négy tenyészmény a küldetés előtt. Fotó: Susánszky Mátyás/PestiSrácok.hu
Ősmagyar fajták a jövőért
Jerikó, a hidegvérű muraközi mén az Őrségi Nemzeti Parkból a Kolozs megyei Tordára kerül, a védett, őshonos nóniusz, Csendőr a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből ugyancsak Kolozs megyébe, Magyarfenesre teszi át lakhelyét. A Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta képviselője, Néva (használati nevén Pista), egy furioso north star, ismertebb nevén mezőhegyesi félvér a Hargita megyei Gyergyószárhegyre megy, és szintúgy Hargita megyében, Gyergyóremetén ad új lendületet az erdélyi lótenyésztésnek egy – a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok által tenyésztett – angol telivér, Ábránd.
Nagy István agrárminiszter és Csendőr ismerkedik. Fotó: Fekete István/AM
Számon lesz tartva ez a dátum a magyar lótenyésztésben
Történelmet csinálunk a magyar lótenyésztésben – jelentette ki portálunk kérdésére Nagy István, agrárminiszter, aki hangsúlyozta: a mai nap számon lesz tartva, mint az a dátum, amikor az erdélyi lóállomány minőségi átalakítása megkezdődik. Felidézte: Kató Béla, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspökének kezdeményezésére valósul meg a program, aki “népének nagy őrzőjeként” figyelemmel kíséri a helyiek mindennapjait. Látva azt, hogy rendkívül sokrétű, különböző minőségű lovakat hajtanak Erdélyben, kezdeményezte, hogy a minőségjavítás céljából helyezzenek ki Magyarországról tenyészlovakat, amelyhez az Agrárminisztérium készséggel nyújtott segítséget. Nagy István elmondta: a tervek szerint a csütörtökön útjukra induló mének két évig maradnak új helyükön, majd újak kerülnek a helyükre, így forgatva, tovább frissítve az új állományt. Az agrárminiszter kitért arra, hogy a muraközi hidegvérű ló kifejezetten a nehéz munkára, dimbes-dombos területre alkalmas, míg a hortobágyi nóniusz egy sokoldalúbb fajta, amely öles járásával gyorsan képes bejárni az ottani mezőket. A mezőhegyesi félvér egy sportló, amely azt a nemesítést tudja elvégezni, amelynek révén gyorsabbak, arányosabbak lehetnek az újonnan született csikók. Kiemelte: a lótenyésztés talpköve, az angol telivér már bizonyította értékeit a világ és Magyarország lótenyésztésében; ezzel a küldetéssel indul Erdélybe is. Az agrárminiszter hozzátette: arra számítanak, hogy a sokrétű, különböző minőségű lóállomány egységesedik, minősége javulni tud már egy évtizeden belül is. Úgy vélte,
az erdélyi gazdák méltán lesznek büszkék lesznek azokra a lovakra, amelyek a magyarországi csődöröktől származnak majd.
Jerikó. Fotó: Fekete István/AM
A magyar ember és a ló történelmileg összetartozik
Nagy István úgy vélte, Erdélyben népszerű és elterjedt a lóhasználat, a mezőgazdasági felhasználásuk is igen sokrétű. Erdély magyarjai hajtják, használják a lovat, a vérükben van a tenyésztés, ezért a jobb minőségű lovak révén ezt a hagyományt támogatja az Agrárminisztérium ezzel a kezdeményezéssel, a magasabb szintre emelés lehetőségével. Hozzátette: Magyarországon is megfigyelhetőek a pozitív változások, egyre többen tartanak lovat, ezért is kell azon dolgozni, hogy az iskolai lovagoltatásra szélesebb körben is lehetőség nyíljon. Kiemelte: a Kecskeméten létrehozott módszertani központ éppen az iskolai lovagoltatás elterjedését szolgálja. Úgy fogalmazott,
a magyar ember és a ló történelmileg is összetartozik, a génjeinkben hordozzuk a ló szeretetét, ezért mindent elkövetünk, hogy éltessük ezt a hagyományt.
Vezetőkép: Fekete István/AM
Facebook
Twitter
YouTube
RSS