A parlament száztizenöt igen, ötvenhárom nem és három tartózkodó szavazattal jóváhagyta szerdán a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé. A hétfőn benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt jogszabály – a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról – meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a működésükhöz szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. Létrejön a Nemzeti Kulturális Tanács, amely szakmai alapot ad a kulturális ágazat stratégiai irányításához. A törvény kimondja, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős. Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja, az önkormányzati fenntartásúak kiadásait az önkormányzat a saját költségvetéséből állja.
Az elfogadott új jogszabály értelmében az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. A kormány pozitív döntése esetén – a határozat közzétételétől számított harminc napon belül – a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt a színház közös működtetéséről. A megállapodásnak garantálnia kell az érintett színház művészeti szabadságát. A dokumentumban a miniszter és az önkormányzat meghatározza – ideértve a vezetői kinevezés módját is – az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait, valamint rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét. Az előterjesztő célja a fenntartói felelősség elvének érvényre juttatása az előadó-művészeti szférában – hangzott el az indítvány parlamenti vitájában. A párbeszédes, MSZP-s és DK-s képviselők a szavazás alatt tiltakozásul felálltak, és fekete maszkot tartottak az arcuk elé. Dömötör Csaba, a a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint ezzel igazolást nyert, hogy miért kellett kedden szigorítani a parlament viselkedési szabályait.
A DK, az MSZP és Párbeszéd képviselői a kulturális törvénycsomag szavazása közben tiltakozásul felállnak és fekete maszkot tartanak az arcuk elé az Országgyűlés plenáris ülésén. A parlament 115 igen, 53 nem és 3 tartózkodó szavazattal jóvá hagyta a kormány kulturális törvénycsomagját, amely állami, önkormányzati és közös fenntartású színházak létrejöttét teszi lehetővé. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Az Országgyűlés keddi ülésnapja napirend utáni felszólalásokkal ért véget, nem sokkal éjfél előtt. A vita fő témája a Nemzeti Kulturális Tanács, a létrehozandó, illetve átalakítandó kultúrstratégiai intézmények, valamint egyes kulturális vonatkozású törvénymódosítások voltak. Pósán László (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott: a baloldalnak az a problémája az új színházi törvénnyel, hogy nem tudja rátenni a kezét arra a két-három budapesti színházra, amelyik nem balliberális kötődésű. Hozzátette: Karácsony Gergely főpolgármester megüzente Dörner Györgynek, hogy ne pályázzon az Újszínház igazgatói posztjára. Brenner Koloman (Jobbik) azt mondta: a Fidesz végletesen zaklatópárttá vált, hiszen előbb zaklatták a munkavállalókat a rabszolgatörvénnyel, aztán zaklatták a Magyar Tudományos Akadémiát. Brenner szerint a Fidesz emellett zaklatja a média szabadságát és most a kultúrát is. Arató Gergely (DK) elmondta: a törvényjavaslat nem a nemzeti kultúra védelméről szól, ahogy azt a kormány állítja, hanem a színházigazgatói kinevezésekről. Szerinte a kormányoldal ennek érdekében meghurcolja a Katona József Színházat azért, mert feltárt egy visszaélést, miközben megvéd egy olyan, politikailag kinevezett színházigazgatót, aki valóban eltussolt egy zaklatási ügyet. Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint Arató Gergely úgy vádolja a kormányoldalt részrehajlással, hogy elbagatellizálja a Katona József Színházban történteket. Kiemelte: mindkét esetben ugyanúgy vizsgálatot és egyforma elbírálást követelnek, miközben Gy. Németh Erzsébet DK-s főpolgármester-helyettes kettős mércét alkalmaz és falaz, amikor csak az Újszínház ügyében kezdeményez vizsgálatot.
Volner szerint a Fidesznek nem kellett volna két ciklust várnia a kultúrharc elkezdésével
Keresztes László Lóránt (LMP) úgy fogalmazott: a kormányoldal rossz reakciót adott az önkormányzati választás eredményeire, amikor megkezdte kiüresíteni az önkormányzatok jogosítványait. Megjegyezte továbbá: a politikának semmi keresnivalója nem lenne a kultúra területén. Mellár Tamás (Párbeszéd) azt mondta: a kormánynak egy kulturális kerekasztalt kellett volna létrehoznia a színházi finanszírozás körüli konszenzus kialakítása érdekében. Erre azért lenne szükség, mert valódi értékeket csak akkor lehet létrehozni, ha a szakma szabadon tud működni – tette hozzá. Volner János (független) kijelentette: a Fidesznek nem kellett volna két ciklust várnia a kultúrharc elkezdésével, mert a liberális oldalon semmilyen kímélet nincs a nemzeti és jobboldali intézményekkel szemben, az első adandó alkalommal ki fogják őket nyírni.
Fekete Péter: A színházak jól jártak az új finanszírozási rendszerrel
Szél Bernadett (független) úgy fogalmazott: a kormányoldal Budapest elvesztéséért áll bosszút ezzel a javaslattal. Önök nem bírják elviselni a választási vereségüket – fogalmazott, majd hozzátette: Tarlós István főpolgármesterré történő újraválasztása esetén biztosan nem tárgyalnának ilyen tartalmú javaslatot. Nacsa Lőrinc (KDNP) ellenzéki felszólalásokra adott válaszában azt mondta: a közös önkormányzati és állami fenntartású színházak esetében kötendő megállapodások tartalmazhatnak például olyan kitételt, hogy a fenntartó főváros és a minisztérium paritásos alapon delegált közös bizottsága bírálja majd el a nyílt színházigazgatói pályázatotokat. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár zárszavában megerősítette: a színházak a kezdeti apokaliptikus félelmek ellenére jól jártak az új finanszírozási rendszerrel, és minden bizonnyal a mostani törvényjavaslat is kedvező hatással lesz majd működésükre.
Színház az egész világ – főleg, ha színészek politizálnak
Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, hétfőn este ellenzéki tüntetésre hívta az erre fogékonyakat a Katona József Színház társulata. Az indok a kultúrfinanszírozási rendszer tervezett, a kormány szorgalmazta átalakítása volt. A teátrum, illetve a mögöttük álló politikai erők láthatóan igyekeznek elbagatellizálni, hogy a történteket nagyban befolyásolja az, hogy a színház vezetése hosszú ideig minden eszközzel igyekezett eltussolni azt a szexuális zaklatási botrányt, amelynek kulcsfigurája Gothár Péter; a rendezőt azóta a Színház- és Filmművészeti Egyetemről is eltávolították. A hétfői demonstráció egyértelmű politikai töltetét igazolja az is, hogy azon számos ellenzéki politikus is részt vett, a főszónok pedig Karácsony Gergely főpolgármester volt.
Forrás: MTI/PS; Fotó: PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS