A szentendrei gyalogos-kerékpáros híd kálváriája már országos médiafigyelmet kapott az elmúlt hetekben, ami nem csoda, hiszen ennek a hídnak nagy jelentősége van Szentendre városi arculatában, a mindennapi kerékpáros közlekedésben, ezáltal pedig a mostanában egyre fontosabbnak tartott környezetvédelmi szempontok érvényesítésében. Ez a híd tenné ugyanis lehetővé azt, hogy Budapestről és a környező településekről fenntartható módon elérhető legyen a Szentendrei-sziget. Sok éves előkészítő munka után, sok éves egyeztetés sorozat után, most mégis eljutottunk odáig, hogy a hídból valószínűleg nem lesz semmi, és mindez annak ellenére történik, hogy a híd megépítéséhez szükséges uniós források is rendelkezésre állnak. Nézzük, mi is van a háttérben, és hol tartanak most a szentendreiek a híddal kapcsolatos döntésben.
Egy hosszú évek óta tervezett, uniós forrásból megvalósuló, az uniós ciklus miatt már időszűkébe került projektet, a Szentendrei-szigetre átvezető kerékpáros-híd ügyét próbálja a városvezetés időhúzással, félre tájékoztatással, indulatkeltéssel ellehetetleníteni. Hogy miért, az kérdéses. A hivatalos válasz az attól való félelem, hogy a szentendrei Duna-korzót élvezhetetlenné és balesetveszélyessé tenné az egész Európában oly kedvelt EuroVelo6-os kerékpárút nyomán megépülő híd. Az érvelés azonban már rögtön ott hamis, hogy sem a turisták, sem a fővárosból kirándulók számára nincs befolyással a híd megépülése, értelemszerűen, Szentendre belvárosában így is, úgy is át fognak menni a biciklisek, legfeljebb a szigetre nem, ha nem épül meg a híd. A városvezetés tudván, hogy minél előbb döntést kell hoznia a híd ügyében, mégsem döntést kezdeményez, hanem egyfajta szavazásra kéri a szentendreieket. De csak azok után, hogy elhitette velük, hogy a belvárostól délebbre is lehet hidat építeni és ha az épülne meg, akkor nem jönnének „a veszélyes” biciklisek a Duna-korzóra.
2011-ben döntött a kormány arról, hogy Magyarországon is folytatni kell, meg kell építeni a Duna-menti kerékpárutat, az Eurovelo6-ot. Ausztriában ezt az ikonikus kerékpárutat rengetegen, évi több, mint 300 ezren használják, nyilvánvaló, hogy érdemes ennek a kerékpárútnak a magyarországi szakaszát kiépíteni. A szomszédos Szlovákiában is így látták ezt, és a Duna bal partján már szinte végig elkészült a bicikliút. 10 év alatt lassan haladtunk előre, és ennek nem kizárólag pénzügyi okai voltak. A települések általában ragaszkodtak ahhoz, hogy az Eurovelo6 keresztülhaladjon a lakott területen, akkor is, ha a gáton például sokkal egyszerűbb lett volna vezetni, és még olyan helyeken is küzdöttek ezért, ahol a faluban az adottságok miatt nem állt rendelkezésre megfelelő szélességű hely a bringás út megépítésére. 2014-re elkészültek a tanulmánytervek, de az önkormányzati választások miatt sok településen új testület alakult, és a korábbi vezetés által jóváhagyott nyomvonalakat elkezdték felülvizsgálni. A vízügyet érintő területeken pedig hosszú ideig arról folyt a vita, ki legyen a kerékpárút üzemeltetője.
Szentendre képviselőtestülete 2014. április 17-én, (ez a kettővel ezelőtti testület) a Duna felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd kapcsán a következő határozatot hozta:
elfogadja a tervezett, kizárólag csak gyalogos és kerékpáros forgalmat biztosító „gyalogos és kerékpáros híd” első számú prioritásként történő helykijelölését a Belvárosi Duna- korzó északi részénél, tekintettel a várható idegenforgalmi, kulturális hozadékára, amelyet kiemelt látványbeli helyzeténél fogva a legmagasabb szintű szakmai és művészeti elvárások szerint szükséges megtervezni és megvalósítani.
A határozatot a képviselő-testület 14 egyhangú szavazattal hozta meg, és ezt megszavazta Fülöp Zsolt, Szentendre jelenlegi polgármestere is. Már ebben a 2014 előtt elkészült tanulmánytervben szerepelt a gondolat, hogy a Szentendrei-szigetet két híddal érdemes lenne bekapcsolni a hálózatba, ami nemcsak a bringás turisták, hanem a szigeten lakók életét is nagyban megkönnyítené. Az első hidat a sziget északi végénél Dunabogdány és Kisoroszi, a másodikat Szentendre és Szigetmonostor között javasolták. A szigeten lévő települések lelkes támogatói lettek az elképzelésnek, a Dunabogdány és Szentendre közötti jobb parti települések pedig reménykednek, hogy a még a nehezen megoldható szakaszok ellenére is, idővel náluk is végig ki fog épülni a kerékpárút.
Az önkormányzat által belengetett népszavazáson az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Révész Máriusz is meglepődött.
Néhány nappal a megbeszélésünk után értesültem, hogy az önkormányzat népszavazást szervez a kérdésben, és március elején adna választ arra, hogy hol szeretné a hidat. A népszavazás fontos demokratikus intézmény, de ebben az időszakban már teljesen értelmetlen, ugyanis a forrás a híd építésére addigra elvész. Azóta az is kiderült, hogy a Szentendrei Önkormányzat választható lehetőségként kínálja fel a híd építésének helyszínét a Postás strandnál. Ez azért furcsa, mert jelenleg ilyen alternatíva nincs! Ez egyszerűen a választók átverése. Mivel a stranddal szemben van a szigeten az ívóvízbázis, ami Budapest vízellátásának jelentős részét biztosítja, jelenleg nincs esély arra, hogy ez a híd a szükséges engedélyeket megkapja. Ha valaki erre szavaz, az valójában egyenértékű azzal, hogy ne legyen kerékpáros-gyalogos híd Szentendrén, még akkor is, ha lenne elegendő idő.
-írta közösségi oldalán. Hozzátette:
Együtt ültünk le az önkormányzatok vezetőivel, nagy meglepetésünkre Szentendre vezetői időt kértek az elképzelések tanulmányozására. A Szentendrei Önkormányzat először azt jelezte, hogy december közepére lesz álláspontja arról, hogy melyik helyszínen szeretnék a hidat, azután január közepére ígérték, majd a következő találkozásunkkor Polgármester úr hosszú bizonytalankodás után, végül azt jelezte, hogy az a problémájuk, hogy a Duna-korzón áthalad a kerékpárút.
Révész Máriusz úgy fogalmazott, nem teljesen értette az önkormányzat álláspontját:
Szentendrén akkor is keresztül kell vezetni a kerékpárutat, ha nem épül meg egyetlen híd sem. A Duna menti kerékpárút híd nélkül is eléri a várost, Leányfalutól Szentendréig most is van kerékpárút, és nyárra kész lesz a régóta várt Budapest-Szentendre kerékpárút is. Ezenfelül Szentendrének is elemi érdeke lenne, hogy az északi városrészeiről is biztosítsa a HÉV végállomás biztonságos megközelítését. Akkor is meg kell oldani a belvárosban a kerékpárút átvezetését, ha a Határcsárdánál van a híd, és akkor is, ha a belvároshoz közelebb épül a híd és akkor is, ha nincs híd. Amikor ezt próbáltuk elmagyarázni, akkor javasolták, hogy a híd helye a belváros előtt a Postás strandnál legyen. A NIF képviselői és a tervezők elmondták, hogy ez biztos nem kapna engedélyt, mert érintené a sziget teljes ivóvízbázisát. Ekkor abban állapodtunk meg, hogy január 31-ig kialakítja az önkormányzat az álláspontját. Néhány nappal a megbeszélésünk után értesültem, hogy az önkormányzat népszavazást szervez a kérdésben, és március elején adna választ arra, hogy hol szeretné a hidat.
A szavazással kapcsolatban több kérdés is felmerült: ilyen például az, hogy vajon mennyire felel meg alkotmányossági szempontból, és vajon mekkora részvételnél veszik annak eredményét figyelembe? Az sem elhanyagolható szempont, hogy egy népszavazáson minden választónak hivatalos értesítőt kell kapnia, van választási névjegyzék, részvételi adatok 2 óránkénti mérése, ésatöbbi, itt viszont egyik ilyen jogállami biztosítékot nem sikerült még garantálniuk. Portálunk megkeresésére a polgármester még nem válaszolt, így azt sem tudhatjuk, hogy ki és milyen módon garantálja a szavazatok megszámlálását, a választás tisztaságát, hogy az elektronikusan leadott szavazatok hova futnak be, ki fér hozzá és mit kezd az adatokkal és miként garantálja hitelességüket. Úgy tudjuk, hogy a szavazás az önkormányzat belső szerverén zajlik, amelyhez csak az önkormányzat fér hozzá. Sem választási iroda, sem bíróság, sem ombudsman, csak a szavazást készítő önkormányzat. Ezért pedig azt, hogy mi történik a szerveren, senki sem tudhatja, csak a városvezetés. A szavazás során értelemszerűen sem jelölőszervezetek, sem pártok, sem szavazási delegáltak (akik esküt tesznek), sem más hivatalos szervek ellenőrként nem lesznek jelen. Egy önkormányzatban a törvényesség őre a jegyző. A szentendrei önkormányzatnál 2003-tól 2019-ig az új városvezetésig, önkormányzati hivatali pályafutást megvalósító gyakorlott jogászok voltak a jegyzők. A választás után lecserélt jegyző (Gerendás Gábor) például 20 éve dolgozott az önkormányzatnál. Nos, az új vezetés első intézkedése volt a jegyzőt leváltani és egy bizonyos Schramm Gábort nevezett ki a helyére. Róla annyit tudni, hogy nevet változtatott, de hogy miért lett Sass Gáborból Schramm Gábor, azt homály fedi. Tény, hogy a szoclib kormányok idején bizalmi pozíciót töltött be az I.kerületben és jogi főosztályvezetőként is tevékenykedett a Pénzügyminisztériumban, majd Baján dolgozott jegyzőként. Kérdés, hogy miért szünetelteti ügyvédi tevékenységét 2018. 05. 01-tól 2023. 04. 30-ig (a kamara honlapja szerint) és, hogy ezek után miként ejtőernyőzött Szentendrére? Viszont tény, hogy most ő felügyeli a szavazást. S miközben a szentendreiek szavazgatnak, addig a teljes politikai káoszban meghiúsulhat a kétmilliárd forintból megvalósuló projekt. Révész Máriusz kormánybiztos ugyanis kijelentette:
én semmiképpen sem szeretném, ha ez az uniós forrás elveszne a kerékpározás számára, ezért a NIF-fel és a Pénzügyminisztérium Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Irányító Hatóságával a február 17-ével kezdődő héten, kénytelenek leszünk eldönteni, milyen közép-magyarországi kerékpárút-fejlesztésre csoportosítjuk át az itt felszabaduló forrásokat.
Hozzátette azt is: az uniós forrásoknak azonban nagyon szigorú elszámolási határideje van, a Szentendrei Önkormányzat a harmadszorra módosított határideig sem döntött arról, hogy milyen helyszínen támogatja a híd megépítését. Révész Máriusz szerint “amennyiben a híd most nem épül meg, újabb hosszú éveket veszítünk, és az elszalasztott lehetőségek nagy könyvét egy újabb sorral gazdagítjuk.” Köszönhetően az új városvezetésnek.
Fotó: szentendre.hu, látványterv
Facebook
Twitter
YouTube
RSS