Eltartott kisujjal elítélni Oroszországot – Csúfos kudarccal zárult az ellenzék kisérlete, hogy politikai hasznot húzzon Ukrajna orosz megszállásából

A mélyrepülésnek indult ellenzéki összefogás pártjai minden igyekezetükkel azon vannak, hogy valahogy politikai tőkét kovácsoljanak Ukrajna orosz megszállásáról, kommunikációjuk lényege pedig annyiban merül ki, hogy a kormány még mindig Putyin szekerét tolja, és semmit nem tesz a menekültekért. Ennek bizonyítására hívtak össze rendkívüli parlamenti ülést, amelynek célja az orosz agresszió elítélése és a szolidaritás kifejezése volt. A kormány azonban kihúzta a szőnyeget az ellenzéki képviselők lába alól, hiszen Novák Katalin köztársasági elnökké választása után a Parlament elfogadta a külügyi bizottság Oroszországot elítélő politikai nyilatkozatát, amelyet az ellenzék eltartott kisujjal bár, de megszavazott, ráadásul annak tudatában, hogy ezzel teljesen okafogyottá vált az estére meghirdetett rendkívüli ülésük. Így fordulhatott elő, hogy este kilenckor még mindig a sikerüket visszhangozta az üres Országház…

Mint emlékezetes, az ellenzék még február 28-án kezdeményezett a házelnöknél rendkívüli parlamenti ülést március 2-ára, az ukrajnai háborúval összefüggésben. A DK, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd képviselőcsoportja által közösen jegyzett beadványban az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elítéléséről szóló határozati javaslatuk megtárgyalását szorgalmazták. Javaslatuk elfogadásával az Országgyűlés felszólította volna Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy

• határolódjon el az orosz katonai beavatkozástól, illetve határozottan ítélje el az orosz agressziót;
• a kormány fejezze ki szolidaritását Ukrajnával;
• maradéktalanul hajtsa végre a NATO és az Európai Unió Magyarország részvételével meghozott döntéseit “a putyini Oroszország katonai agressziójával” kapcsolatban;
• Magyarország fogadja be a határaira érkező kárpátaljai magyarokat és minden más ukrajnai menekültet;
• állítsák le a paksi bővítés engedélyezési eljárását;
• utasítsák ki a Nemzetközi Beruházási Bankot.

A fenti követelésekből is kiolvasható, hogy az ellenzék egyértelműen azt kívánta sugallni: Magyarország, illetve annak kormánya eddig semmi érdemlegeset nem tett sem a menekültek befogadásáért, sem az orosz agresszió elítélését tekintve, csak az ellenzék felszólítására. Az ilyen jellegű kommunikációval az a probléma, hogy egyrészt megtéveszti a világ közvéleményét Magyarország lépéseivel kapcsolatban, konkrétan rossz hírét keltik hazánknak, miközben Orbán Viktor és a magyar komány tagjai több ízben elítélték az orosz agressziót, kifejezték elkötelezettségüket Ukrajna területi integritása mellett, Magyarország végrehajtja a NATO és az EU által meghozott stratégiai döntéseket, miközben humanitárius segítséget nyújt és befogadja a menekülteket. Látható tehát, hogy az újvalóság kreálásával az ellenzék politikai tőkét próbált kovácsolni az orosz invázióból, magát cselekvő, nyugatbarát politikai erőnek bemutatva, szemben a nem cselekvő és putyinista kormánnyal.

A kormány javaslatát szavazták meg végül az ellenzéki pártok

A számításaik azonban nem jöttek be, a március 10-ére összehívott rendkívüli parlamenti ülést megelőzően ugyanis az Országgyűlés elfogadta azt a politikai nyilatkozatot, amely elítéli Oroszországot, és amelyet végül eltartott kisujjal ugyan, de az ellenzék is megszavazott. Az elfogadott, külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott politikai nyilatkozat szerint

• Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, valamint területi épségének sérthetetlensége mellett;
• hazánk szorgalmazza a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére;
• a dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot;
• kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar–ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához;
• a politikai nyilatkozat felhívja a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozásoktól, amelyek veszélyeztetik Magyarország és a magyar emberek biztonságát;
• kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését.

Az orosz–ukrán háborúról című politikai nyilatkozatot Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megküldte az európai uniós és NATO-tagországok külügyi bizottságai elnökeinek, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőinek.

Estére már csak 36 ellenzéki politikusnak volt fontos a rendkívüli ülés. Fotó: MTI

És akkor az ellenzék rájött, hogy pocsékba fog menni az estéjük

Az ellenzéki képviselők a külügyi bizottság beadványa miatt természetesen kiborultak, mert érezték, hogy teljesen feleslegesen hívták össze a rendkívüli ülést estére, és gyakorlatilag győztesként már nem jöhetnek ki a szituációból. Az MSZP-s Tóth Bertalan ennek fényében arról beszélt, hogy hiába próbál a Fidesz “jófiút játszani”, mert a háborút maga Orbán Viktor segítette elő az elmúlt 12 évben folytatott politikájával, elárulta szövetségeseit és lépésről lépésre segítette Putyin terjeszkedését.

A DK-s Arató Gergely határozottan jobb politikai érzékkel jelezte: megszavazzák a javaslatot, bár keveslik annak tartalmát, majd az ellenzék és a kormány közötti közös pontokat ismertette. Azt azért nem mulasztotta el hozzátenni, hogy vannak az ukrajnai történéseknek olyan aspektusai, amelyekben “a jelenlegi magyar kormány felelős és bűnös”.

A Párbeszéd részéről Szabó Tímea is azt közölte: elfogadható a javaslat tartalma, de azt visszásnak nevezte, hogy “eljátsszák a nagy békeszerető Fideszt, miközben 12 éve kizárólag háborúznak minden társadalmi csoporttal”, fellépve például Soros György, Brüsszel, a hajléktalanok, a rokkantak, majd a melegek ellen. A jelenlegi kormányzat szerinte olyan mértékben lavírozta az orosz elnök karjaiba az országot, hogy azt csak egy kormányváltás után lehet visszavezetni Európába, ugyanakkor tagadta, hogy az ellenzék magyar katonákat küldene Ukrajnába.

Sikertől visszhangzott az üres parlament

Miután a politikai nyilatkozat általános vitájában az ellenzék muníciójának jelentős része besült, az ellenzéki képviselőknek már csak annyi maradt hátra a napból, hogy beüljenek az általuk kezdeményezett, teljesen okafogyottá vált rendkívüli ülésre, ahová a kormánypárti politikusok előre jelezték, hogy értelmetlen volna elmenniük. A kérdés már csak az volt, hogyan lehet mégis sikerként kommunikálni, hogy a Parlament takarítói csak az ellenzéki képviselők miatt nem tudják végezni a munkájukat, hogy végre hazamehessenek.

A feladatot az MSZP-s Kunhalmi Ágnes oldotta meg, aki napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a rendkívüli ülés mégiscsak sikeres. Kunhalmi úgy vélte, a külügyi bizottság csak azért terjesztette be a politikai nyilatkozatot, mert azt az ellenzék kiharcolta. Hogy azt végül az ellenzék is kénytelen volt megszavazni, az MSZP-s politikus úgy magyarázta: az csak arra bizonyíték, hogy a Fidesz “hazudott” a hatpárti ellenzék álláspontjáról.

A Jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint a kormány árulást követett el azzal, hogy nem jelent meg egy teljesen okafogyott parlamenti ülésen, ugyanakkor “tötymörgésnek” nevezte a stratégiai nyugalom politikáját.

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint Orbán Viktor még mindig “pávatáncot” folytat, még mindig megpróbálja kiszolgálni Vlagyimir Putyin orosz elnök érdekeit, megpróbálja lassítani a közös és hatékony európai fellépést. Szerinte a folyton harcoló miniszterelnök a valódi háborúit sorra elveszíti: elveszítette a háborút az államadósság, a költségvetési hiány, az infláció, a drasztikus forintgyengülés és a szegénység terjedése ellen.

Az LMP-s Csárdi Antal pedig arról beszélt: a magyarokat 1956 is arra kötelezi, hogy Magyarország kimondja, Oroszország egy másik független állam területén katonai akciókat hajt végre.

Varju László, a DK vezérszónoka szerint az EU és a NATO azért bizalmatan Magyarországgal szemben, mert a kormány Putyin “kegyeltje, az agresszor utolsó csatlósa”; szerinte nincs stratégiai nyugalom, csak egy “stratégia nélküli fejetlen csirke bolyongása”.

Az elhangzott napirend előtti felszólalások után a napirend elfogadásáról gépi szavazáson döntöttek, amelyből kiderült, hogy a 65 ellenzéki képviselő közül mindössze 36-an jelentek meg az általuk összehívott rendkívüli ülésen, közülük ráadásul hárman még tartózkodtak is a napirend elfogadásától. Mivel az Országgyűlés így nem volt határozatképes, Jakab István levezető elnök berekesztette az ülést, így mindenki hazamehetett végre.

Vezetőkép: MTI/Illyés Tibor