Súlyos energiaválság Nyugat-Európában címmel jelentetett meg elemzést a XXI. Század Intézet, amelyben arra keresik a választ, milyen elhibázott energiapolitikai lépések vezettek a nyugat-európai rezsiválsághoz. A tanulmány szerint míg az EU „zöldadó” címén az elhibázott energiapolitikai lépéseit a szennyező cégekkel szemben a lakossággal akarja megfizettetni, addig a magyarországi példa ugyanakkor arra világít rá: teljesíthetőek a klímacélok úgy is, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar lakosság az uniós árak töredékéért juthat elegendő gázhoz, vagy villamosenergiához.
Az elemzésben felidézik: az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ellátásbeli problémáknak – különösen a téli hónapokhoz közeledve – lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál.
A „zöldadó” nem a szennyezőket, hanem a lakosságot bünteti
A közleményben kifejtik: a nyugat-európai energiaválság kialakulásához több tényező vezetett, amelyhez hozzájárulnak az egyes tagállamok elhibázott lépései is, például az olyan átgondolatlan intézkedések révén, amelyek a 2015-ös párizsi klímaegyezmény alapján vállalt széndioxidkibocsátás-csökkentéssel kapcsolatosak. Több nyugat-európai ország ugyanis egyik napról a másikra próbálta meg kiváltani a fosszilis energiahordozókat a megújuló energiát termelő szél- és naperőművekkel, amely a folyamatosan növekvő energiaigények mellett csökkentette az egyes országok energiatartalékait. Az energiaválságot előidéző másik tényező a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kialakult termelés-csökkenéshez kapcsolódik, az energiaigény visszaesését ugyanis egy 2021-ben bekövetkezett gazdasági „visszapattanás” követte, amikor az ismét növekvő energiaigény kvázi energiaválságot idézett elő, amely Nyugat-Európában, a téli fűtésszezon közeledtével akár ellátásbeli kockázatokat is eredményezhet a következő hónapokban. Az elemzés szerint az EU által javasolt átgondolatlan klímavédelmi csomag tovább súlyosbíthatja a helyzetet, plusz terheket rakva a szennyezésért elsődlegesen felelőssé tehető ipari szereplők mellett vagy helyett a lakosságra is.
A „zöldadó” bevezetése további jelentős áremelkedést eredményezne a háztartások rezsiköltségeiben (Magyarország esetében például mintegy 45 százalékkal nőnének az energiaárak), az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne a tagállamokban, aminek negatív hatásai uniós szinten is megmutatkoznának
– fogalmaznak. Az elemzésben kitérnek a tagállamok helyzetére is, amellyel kapcsolatban elöljáróban megjegyzik: az Európai Bizottság adatai szerint 2021 első felében 16 tagállamban emelkedett meg a villamosenergia ára 2020 azonos időszakához képest. A legnagyobb áremelkedés Németországban volt tapasztalható,
míg uniós szinten a legolcsóbban jelenleg Magyarországon juthatnak az emberek elektromos áramhoz.
Németország az elhibázott energiapolitika orvosi lova
A Németországot sújtó energiaválságban az alternatív energiaforrások erőltetése mellett kétségkívül hatalmas szerepe van a zöldbaloldal által átideologizált atomerőműellenességnek – áll az elemzésben, amelyben kiemelik, hogy a Tagesschau hírcsatorna beszámolója szerint az áram díja az országban évről évre rekordmagasságokat dönt, a helyzet pedig már odáig eszkalálódott, hogy egy átlagos háztartás évente több mint 550 ezer forintnak megfelelő összeget kénytelen fizetni az áramért. A Verivox összehasonlító portál 2021. októberi elemzése szerint egy átlagos német háztartás összes energiaköltsége 2021-ben több mint 1,6 millió forintnak felel meg, ami körülbelül 400 ezer forinttal haladja meg a 2020-as, 1,2 millió forintos értéket. Mint a tanulmány megjegyzi, a gázfelhasználás terén is jelentősek a problémák, mivel a megnövekedett igényeket az ország gázkészleteinek felszabadításával próbálták ellensúlyozni, ahelyett, hogy télre tartalékoltak volna. Ennek következtében a németországi gáztárolók rekordalacsony, mindössze 68 százalékos telítettséggel rendelkeznek. Andreas Löschel német közgazdász, a Münsteri Alkalmazott Gazdaságkutatási Központ igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy
messzemenő következményei lehetnek Németországban a gázárak további növekedésének, amennyiben az országnak a piacról kellene pótolnia a kiesett készleteket.
Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a jelenlegi európai krízishez a zöld ideológia erőltetése mellett egyes nyugati országok Oroszország-politikája is hozzájárult, a geopolitikai realitásokkal szemben ugyanis az EU igyekezett öncélúan rontani az orosz pozíciókat.
Teljesíthetőek a klímacélok a lakosság eladósítása nélkül is
Hogy Magyarországon a nyugat-európai energiaválság hatásaiból szinte semmit nem érezni, az az elemzők szerint annak köszönhető, hogy a kormány nemcsak pragmatikus alapokon nyugvó gazdasági kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, hanem több éve sikerrel folytatja a rezsicsökkentés politikáját is. Mint kifejtik, a második Orbán-kormány alatt, 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés értelmében – ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen – az energia- és közműszolgáltatók kötelesek a szabad áras díjszabás helyett a törvényben meghatározott hatósági árakhoz igazítani a lakossági villany és gáz árát.
Ennek köszönhetően 2013 óta a magyar családoknak mintegy 2162 milliárd forintot sikerült megtakarítaniuk, a jelenlegi világpiaci energiaárakkal számolva pedig éves szinten körülbelül 386 ezer forint többletkiadástól mentesülnek a háztartások a kormány intézkedéseinek köszönhetően
– hangsúlyozzák. Mint hozzáteszik, a magyar gáztározók kedvező teliítettsége miatt az egész téli zavartalan ellátást lehetővé teszi. Az elemzésben ugyanakkor arra is kitérnek: a kormány a klímacélok eléréséről ezzel párhuzamosan sem mondott le, hiszen a károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében vállalta, hogy 2030-ra a hazai villamosenergia-termelésének mintegy 90 százalékát széndioxidkibocsátás-mentes technológiák fogják biztosítani, illetve törvénybe foglalta a korábban vállalt 2050-es károsanyagkibocsátás-csökkentési célokat is, amiket várhatóan már 2030-ra túlteljesíthet.
Látható tehát, hogy amíg a Nyugat ideológiai elképzeléseket érvényesítve elhibázott energiapolitikát folytatott az elmúlt években, addig a magyar kormány a rezsiárak alacsonyan tartása mellett, a pragmatikus és hosszútávú energiastratégiának köszönhetően a következő években is biztosítani tudja majd az ország zavartalan energiaellátását, ezzel párhuzamosan pedig a zöldfejlesztéseknek köszönhetően, racionális és a lakosságot kevésbé megterhelő klímapolitikával tudja tartani magát a korábban vállalt károsanyag kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez
– összegez az intézet.
A teljes elemzést itt olvashatják.
Forrás: XXI. Század Intézet; Vezetőkép: MTI/Sóki Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS