Pesti Srácok

Erdogan a nácikhoz hasonlította a görög határrendészeket

Erdogan a nácikhoz hasonlította a görög határrendészeket

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában a nácikhoz hasonlította a görög határrendészeket, akik fellépnek a Törökországból az Európai Unióba igyekvő illegális migránsokkal szemben.

Erdogan a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén videófelvételeket és fényképeket mutatott be a török-görög határon zajló eseményekből, majd úgy fogalmazott: "semmi különbség aközött, amit a nácik csináltak, és ezen, a görög határon készült képsorok között".

– hangoztatta a török államfő. Erdogan azt is leszögezte, hogy mindaddig nyitva marad Törökország nyugati szárazföldi határa, ameddig az Európai Unió nem teljesíti összes korábbi vállalását, beleértve a török állampolgárok schengeni vízummentességét, az uniós csatlakozási folyamat további fejezeteinek megnyitását, a vámunió frissítését és a pénzügyi támogatást. A török elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európába tartó migránshullám az időjárás javulásával már nemcsak Görögországra fog korlátozódni, hanem kiterjed a Földközi-tenger térségének egészére.Erdogan szerint az elmúlt csaknem két hétben körülbelül 150 ezer migráns érkezett a török-görög szárazföldi határhoz. A török elnök azt is mondta, hogy eddig négy migráns vesztette életét az atrocitásokban, a török hatóságok pedig közel 1000 sebesült migránsnak nyújtottak elsősegélyt.

PestiSracok facebook image

A török vezetés február végén jelentette be, hogy már nem tartja vissza az Európába vágyó migránsokat, holott a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os megállapodás ezt rögzítette. A döntés nyomán tízezrek keltek útra Kis-Ázsia belsejéből Európa irányába és torlódtak fel a török-görög szárazföldi határon, mivel Athén elrendelte a határ szigorú védelmét. Az unió tagállamai teljes szolidaritásukról biztosították a görög hatóságokat.

Süleyman Soylu török belügyminiszter szerdán, az Ankara közelében található Kizilcahamam városban arról beszélt, hogy Európát elnézve szánalmat érez. Kiemelte: utálja azokat a törököket, akik bizalmat táplálnak Európa iránt.

– húzta alá Soylu. A török belügyminiszter úgy vélte, hogy Európa gazdasága is egyre csak hanyatlik, és nincs esélye arra, hogy összeszedje magát. Erdogan szerdai felszólalásában a szíriai Idlíb tartomány helyzetével kapcsolatban rámutatott: a múlt csütörtökön Moszkvában kötött tűzszüneti megállapodás ellenére a damaszkuszi kormányerők "elkezdték megsérteni" a fegyvernyugvást. A török elnök arra kérte a szíriai rezsimmel szövetséges Oroszországot, hogy tegyen intézkedéseket az ügyben.

– jelezte.

Erdogan már múlt csütörtökön leszögezte: országa hadserege fenntartja magának a jogot, hogy válaszoljon minden katonai támadásra, amely a damaszkuszi kormányerők részéről éri. Ankara az úgynevezett mérsékelt felkelők oldalán áll a szíriai polgárháborúban, míg a damaszkuszi vezetéshez hű erőket Moszkva és Teherán támogatja.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.