Pesti Srácok

Európa elvileg nem is résztvevője a háborúnak, mégis mi isszuk meg a levét (Polbeat-videó)

Annyi minden történik egy hét leforgása alatt, hogy a ember csak úgy kapkodja a fejét: Olaszországban hatalmasat nyert a szuverenista jobboldal - akiket Brüsszelből azonnal meg is fenyegettek, hogy ne merjenek eltérni attól az önpusztító narratívától, amelyet az Egyesült Államok az EU-n keresztül a tagállamoknak diktál. Az „ébredezés” akár még optimizmusra is okot adhatna, csakhogy a Nyugat újabb szankciós csomagot akar, miközben “véletlenül” felrobbant az Északi Áramlat, a nagyhatalmak pedig egymásra mutogatnak, hogy ki lehet a felelős a támadásért. A sok fontos hírre való tekintettel az R56 Sörözőben egy profi elemzői stáb ült össze: Halkó Petrával, a Századvég vezető elemzőjével, a Kontra.hu kiadójának vezérigazgatójával, Szilvay Gergővel, a Mandiner főmunkatársával és Gav Duncan újságíróvalpróbálta megfejteni Varga Ádám és Dezse Balázs a jövőt, az elmúlt hét eseményeinek tükrében.

Gav Duncan szomorúnak tartja, hogy a Nyugaton mindenki elhiszi, hogy az oroszok követték el a támadást, hiszen nekik elég lett volna szerinte csak elzárni a csapot, felesleges lett volna különleges alakulatokat és tengeralattjárókat bevetni az ügy érdekében.

Szilvay Gergő legszívesebben az amerikaiakra kenné az ügyet, Halkó Petra viszony egyértelműen kijelentette, hogy a nagyhatalmak között kell keresni a bűnöst, hiszen Európa ezáltal kiszolgáltatottabbá válik, mint valaha volt. Szerinte ennek a háborúnak Európa nem résztvevője, a következményeket mégis ő szenvedi el a legnagyobb mértékben.

Varga Ádám az eset kapcsán arra emlékeztetett, hogy februárban Joe Biden megmondta, hogy valami ilyesmi fog történni, ha Oroszország előre nyomul, sőt, az amerikai elnök arra a felvetésre, mely szerint ezek a vezetékek európai fennhatóság alatt állnak azt mondta: erre is megvannak a módszereik.

PestiSracok facebook image

Megállapodás született azzal kapcsolatban, hogy Európa annyira felelőtlenül viselkedik minden téren ebben a háborús időszakban, hogy az igenis veszélyezteti a jelenét is, de a jövő generációját is.

Elhangzott az a kérdés is a brüsszeli vezetéssel kapcsolatban, hogy miért bízzuk magunkat olyan emberekre, akik nem viselik a döntéseik súlyát és ezeknek a következményeit mind az európai emberekre szeretnék ráterhelni, többek között azzal, hogy télen nem lehet fűteni, nyáron pedig lehetőleg senki ne fürödjön, csak szellőztesse ki magát.

Polbeat felvétel minden csütörtök este 19 órakor a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőben, olvasóink, nézőink közreműködésével. Jöjjön el, kérdezzen, szóljon hozzá Ön is! (Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél.)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.