Évtizedekig nem volt ellenszere Európának a magyarokra – Honi felderítés (Videó)

Mondjatok két nagy győzelmet a kalandozások idejéből! Két nagy vereség biztos könnyebben menne. Pedig arról a korszakról beszélünk, amikor öt nagy csatában vertünk tönkre német és itáliai seregeket, majd a nyugat-európaiak évtizedekig csatát is alig-alig mertek vállalni az adót szedni érkező, ellenkezés esetén pedig a városaikat felperzselő magyar csapatok ellen. A hadtörténetünk egyik legfényesebb időszaka ez a hat-hét évtized, amikor a magyar seregek állandó félelemben tartották Nyugat-Európát és Bizáncot. Miközben szomjazzuk a történelmi sikereket, a meglévőket is kiverte a magyarság fejéből a „merjünk kicsik lenni” szemléletű marxista történetírás, amely csak a merseburgi és az augsburgi kudarcot véste bele jó erősen a tankönyvekbe, sőt mindkettőt súlyos vereségként ültette el a köztudatba. Ennél azonban sokkal több minden történt a Magyar Nagyfejedelemség ragyogó hadjáratai során. Milyen hadászati és logisztikai tudást csillogtattak elődeink és milyen katonai erőt képviseltek, mennyire stabil országból indultak el szinte minden évben Nyugat-Európát megsarcolni, és miért félrevezető egyáltalán a „kalandozások” kifejezés is? Az újabb kutatások, valamint a régóta ismert források életszerűbb újragondolása révén megfogalmazódott válaszokat Szabados György, a Magyarságkutató Intézet történésze adta meg.