Pesti Srácok

Csepreghy Nándor államtitkár: Tisztelet a nyolcszázezer elhurcolt honfitársunknak! – Harmincöt éves a SZORAKÉSZ (PS-exkluzív!)

Csepreghy Nándor államtitkár: Tisztelet a nyolcszázezer elhurcolt honfitársunknak! – Harmincöt éves a SZORAKÉSZ (PS-exkluzív!)
Fotó: Kovács Attila

Siófokon ünnepelte fennállása harmincötödik évfordulóját a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ). Az egyik legrégebben működő emlékezetpolitikai szervezet születésnapi ünnepségén megjelent Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, az Építési- és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Dr. Bank Barabara történész, Porga Gyula Veszprém polgármestere, valamint több társszervezet vezetője is.

A SZORAKÉSZ-t még a rendszerváltozás idején alapította az egykor Kolimán, a lehírhedtebb GULAG-táborok egyikében raboskodó Menczer Gusztáv, aki aztán egészen 2011-ben bekövetkező elhunytáig vezetője is maradt a szervezetnek. A mögöttünk hagyott szűk másfél évtizedben az alapító lánya, Menczer Erzsébet egykori országgyűlési képviselő vette át a stafétát, és folytatta azt az állhatatos munkát, amelyet édesapja elkezdett. Elsőként ő mondott beszédet a születésnapi ünnepségen.

Sok mindent köszönhetünk és köszönünk is a hőseinknek – közöttük édesapámnak, Menczer Gusztávnak. Nélkülük ma nem lehetnénk itt, nem lenne SZORAKÉSZ. Menczer Gusztáv volt az első magyar, aki 1992-ben Moszkvába ment kutatni, s az első hetvenezer magyar GULAG-rab iratanyagát hazahozta. Apáink szerencsére megírták könyveiket, megtanították nekünk a történelmet. Nem a tankönyvekben ott lévő torzót, hanem a valódit, s akiknek mi, utódok feladatokkal és kötelezettséggel tartozunk. Nekünk az a dolgunk, hogy újabb 35 év múlva is itt legyünk, ha már nem mi, akkor a gyermekeink. Meg kell mutatni, hogy miként kell emlékezni és emlékeztetni. Példát kell mutatnunk emberi tartásból. Ez a legfőbb feladatunk az előttünk álló évekre, évtizedekre.

A kormány képviseletében Csepreghy Nándor államtitkár mondott ünnepi beszédet. Fotó: SZORAKÉSZ/Géher Ferenc
A kormány képviseletében Csepreghy Nándor államtitkár mondott ünnepi beszédet. Fotó: SZORAKÉSZ/Géher Ferenc

A GULAG magyar vonatkozású rémtetteinek feldolgozásáért és alaposabb megismeréséért hosszú ideje igyekszik sokat tenni a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), amelynek képviseletében a témában több könyvet és tanulmányt is jegyző Dr. Bank Barbara történész szólalt fel:

A GULAG, ez az orosz mozaikszó a XX. század egyik legszörnyűbb jelentésű szava. Rengeteg fájdalmat, kényszermunkát, tragédiát, elhurcolásokat, halált hordoz. S bár a táborok bezártak, a hozzájuk kapcsolódó fehér foltok megvannak a mai napig. Néhány évvel ezelőtt, oroszországi kutatásaink során munkatársaimmal Nyizsnyij Novgorodtól északra megtaláltunk egy olyan egykori tábort, amely egyetlen térképen sincs jelölve, egyetlen könyvben sem esett róla szó. S még hány ilyen tábor lehet? Ezért is rendkívül fontos a múlt minél alaposabb megismerése és feltárása, a fehér foltok számának csökkentése. Nem szabad, hogy valaha, valaki is lehetőséget kapjon arra, hogy táborba zárja a másként gondolkodókat. Mindebben immáron harmincöt éve elképesztő munkát végez a SZORAKÉSZ.

 

Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke. Fotó: SZORAKÉSZ/Géher Ferenc
Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke. Fotó: SZORAKÉSZ/Géher Ferenc

A szervezet születésnapján tiszteletét tette Magyarország Kormánya is, amelynek nevében Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, az Építési- és Közlekedési Minisztérium államtitkára mondott köszöntőbeszédet, sőt felolvasott egy részletet Alekszandr Szolzsenyicin „A GULAG-szigetcsoport” című művéből is:

Minden nemzetnek megvannak azok a dicsőséges és fájdalmas pillanatai, amelyekre emlékezni kell. Ilyen fájdalmas emlék a GULAG-rabság is. Nem lehet túllépni azon, mit tett a kommunista diktatúra és mit tettek azok kiszolgálói egy pártállam és egy beteges ideológia nevében. Ezért is emlékezünk évről-évre a kommunista diktatúrák áldozataira. Nemcsak Budapesten és nemcsak 1956-ban voltak áldozatai a kommunizmusnak, hanem már jóval korábban is megszenvedtük ezt. Ezekről sokáig nem lehetett beszélni. A SZORAKÉSZ volt az egyik első szervezet, amely felvállalta az emlékezést. A magyar nép soha nem volt kommunista. Rákosi Mátyás egyszer így panaszkodott Bukarestben: az elvtársak el sem tudják képzelni, milyen nehéz Magyarországon kilencmillió fasisztával a szocializmust építeni. Sztálin egyszer azt mondta, hogy Közép-Európában igazából két nemzet van, a lengyel és a magyar. Ezért akarta megtörni ennek a két népnek a gerincét. A politikai indokból kivégzettek száma hivatalosan is megközelíti az ötszázat, de vajon hány embert vertek agyon, hány életet tettek tönkre? Tisztelet a nyolcszázezer elhurcolt nemzettársunknak, őrizzük tovább emléküket, hajtsunk fejet és személyes tragédiájukat sose felejtsük el!

Az ünnepség részeként Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas Érdemes művész szavalt, majd záróakkordént a szervezők felvágták a SZORAKÉSZ harmincötödik születésnapjára készített gigantikus tortát.

Vezető kép: a szerző felvétele

 

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.