A keresztényüldözés és az elhibázott uniós migrációs politika következményeinek kezelése napjaink legfontosabb kérdései. Keresztényüldözés mindenhol jelen van a világban, és olyan mérteket ölt napjainkban, mint évszázadokkal ezelőtt. De akár a keresztényeket vesszük alapul, akár már háború elől menekülőket, vagy a gazdasági migrációt, a megoldás csak is az lehet, ha a segítséget visszük oda, ahol a probléma keletkezett – fogalmazott Hölvényi György, a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselője Veszprémben. Az európai néppárti frakció vallásközi munkacsoportjának társelnöke, Közel-keleti szakértő a Keresztény értelmiségiek Szövetségének meghívására tartott előadást Veszprémben, “Üldözött keresztények és Európa” címmel. A rendezvényen felszólalt Márfi Gyula veszprémi érsek is, aki talán a korábbiaknál is erőteljesebben nyilvánított véleményt. Többek közt arról beszélt, hogy az európai nép tervszerű kultúridióta tömeggé gyúrása történik, gazdasági érdekből. A migráció pedig nem kevesebbel veszélyezteti kultúránkat, mint azzal, hogy a Föld déli fele az asszonyok méhével elfoglalja az északit.
A keresztények az Iszlám Állam előretörése következtében a teljes megsemmisülés vagy az Európába költözés stádiuma között állnak, miközben a közél-Keleten ők a leginkább röghöz kötöttek, ők indulnak el utoljára. Sokan nem akarnak szülőföldjükről elvándorolni, de azok közül is, akik elmentek, sokan visszatérnének. A helyzet az arab tavaszt követően sokat romlott. A polgárháborúk nyomán radikaliázlódó muszlimok dühe a keresztények ellen fordult. Az Iszlám állam megjelenése soha nem látott veszélyt jelent a keresztényekre, ugyanis az IÁ a kereszténységet fő ellenségeként jelölte meg.
Oda kell vinni a segítséget, ahol a probléma van!
Az 1,5 milliós iraki keresztény közösségek pár év alatt 150 ezerre csökkentek, Szíriába menekültek, ahonnan az ottani hittestvéreikkel kell tovább menekülniük. Szíriában szinte leírhatatlan a helyzet. A keresztények településeit, templomaikat, otthonaikat lerombolták. Libanon most az utolsó békés ország, gyakorlatilag a béke szigete a Közel-keleti vidéken.
Ma az Európai Parlamentben már nem divat lesöpörni a keresztényüldözéssel kapcsolatos kérdéseket. Ennek oka az is, hogy a Közél-keleten nincs állami struktúra, csak a vallási struktúrába lehet kapaszkodni – jelentette ki Hölvényi.
Hozzátette, ma már az Unió is belátja, és az erre irányuló szándék is erősödik, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahol azok keletkeznek.
Ezek az emberek kétezer éve ott élnek. Nem csere szavatosak. A menekültek között is arányszámában nagyon kevés keresztény van. Mert ők otthon akarnak az utolsó pillanatig maradni. És tulajdonképpen világos üzenetük van. Oda kell menni és ott kell segíteni. Ez a fajta segítési kultúra tulajdonképpen hiányzik Európában. És ennek isszuk meg most nagyon sok esetében a levét – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.
Vagyis a szolidaritás nem azt jelenti, hogy azokkal az országokkal vállaljunk szolidaritást, akik valamilyen okokból, például demográfiai, munkaerőhiány okozta problémáit a menekülteket kibocsátó országok felé intézett meghívólevéllel próbálták megoldani, aztán rájöttek, hogy nem tudják kezelni a szír, afgán fiúk tömegét. A szolidaritás nem csak arról szólhat, hogy mit kezdünk az különböző Európába érkező emberekkel.
A szolidaritás sokkal inkább arról szól, azokban az országokban, azokban a régiókban, ahonnan elindultak, és akik elindultak, velük kell ott helyben szolidárisnak lenni. E helyett a mai napig egy olyan migrációról és betelepítésről beszélnek,a miről ezerszer bebizonyosodott, hogy nem megoldás. Nem véletlenül tárgyalunk annyit a libiai helyzetről – aminek a megoldása Olaszország számára létkérdéssé vált – hangsúlyozta.
Igen is a harmadik világ felé a konfliktus zónák felé kell fordulnunk, a gazdasági elvándorlást ott kell kezelni és megállítani. A menekült és a gazdasági migráns kérdést elválasztani, és akkor sokkal jobban tudunk figyelni azokra is, akik valóban háborúk elől menekülnek. Ez az, amire Európa az elmúlt években egyszerűen képtelen volt. Az eredmény az, hogy most több százezer emberről azt sem tudni, hol van – mondta a Fidesz szakpolitikusa.
A fórumon felszólalt Márfi Gyula veszprémi érsek is, aki komoly aggodalmának adott hangot a muszlim vallás előretörése és az iszlamizálódás okán. A püspök meglátása szerint a földgolyó déli része megindult elfoglalni az északit, de ezúttal nem fegyverrel, hanem amit ki is mondanak, az asszonyok méhével.
Márfi Gyula – ahogy nevezte – a pániszlamizmust, valamint a nyugati világban egyre nagyobb teret nyerő kozmopolita globalizmust a korábbi totalitárius diktatúrákhoz hasonlította. Mint mondta, a totalitárius diktatúrák között nagyon sok a hasonlóság.
Amikor déli félteke elindul az északira, nem barátkozni jönnek, hanem azért, hogy elfoglalják azt az asszonyok méhével – vélekedett Márfi érsek
A nemzeti szocializmus alapja a fajelmélet volt, a proletár internacionalizmusé az osztályelmélet. Amit napjainkban élünk meg az a püspök szerint pániszlamizmus, ami pedig valláselméleten alapul. Az egyik szerit a germán egy magasabb rendű ember, a másik szerint a munkás paraszt hivatott arra, hogy uralkodjék a többi ember felett, a harmadik szerint a muszlim, amelyiknek uralnia kell a nem muszlimokat, azaz a kafirokat. De van egy negyedik rendszer is ami szemmel láthatóan átmegy diktatúrába, a kozmopolita globalizmus.
A kozmopolita globalizmus az egyenlőtlenségeket látszólag meg akarja szüntetni, de úgy hogy összetéveszti az egyenlőséget az egyformasággal. Legyen mindenki egyforma, legyen a világ egy hatalmas kolhoz, meg kell szüntetni a nemzetek önállóságát, meg kell szüntetni az egyházak működését is. Sőt meg kell szüntetni a nemek különbözőségét is, lásd genderi ideológia. És van egy olyat terv, vagy elgondolás is, hogy Európába például azért kell behívni az ázsiaiakat és az afrikaiakat, hogy egy tökéletes kevert nép alakuljon ki, amelynek nincs már öntudata, vagy múltja. Nincsenek hagyományai, nincs vallása, nincs hite. És ebből egy olyan massza alakítható ki, legalább is egyeseknek úgy gondolom hogy ez a terve, melyik kitűnően manipulálható, engedelmesebb munkaerővé és még engedelmesebb fogyasztóvá alakítható át – fogalmazott az érsek.
Hozzátette, ne gondolja senki hogy ő a muszlimok ellen beszél, vagy muszlim gyűlölő volna. Szerinte nem is azzal van a baj, ha egy fehér fiú afrikai nőt vesz feleségül és vele alapít családot, vagy egy arab férfi európai nőt, hanem azzal amikor nincs mérték, amikor ez tömegessé válik. A só és a gyógyszer is rossz ha túladagolják. Ha a népek összekeverését és egységesítését túlzásba viszem, az már rossz. Az az ideális, hogyha a magyar megmarad magyarnak, a szláv megmarad szlávnak, a germán megmarad germánnak, a a latin latinnak, az afrikai afrikainak. És mindannyian a barátság és az egyenlőség alapján élünk, testvérként együtt ezen a földgolyón, de nem egy Európai Egyesület Államokká összegyúrva – jelentette ki a veszprémi egyházmegye vezetője.
Reagálásában Hölvényi György aláhúzta, hogy az iszlamizmus előretörése nem kérdés, de ehhez teret kell találni. Ezt a légüres teret, a vákumot Európában sajnos megtalálta magának. A kultúránk, vallásunk megőrzése tehát rajtunk is, sőt elsősorban rajtunk múlik.
Én a magam részéről a keresztény életmódhoz való fordulás nélkül nem tudom elképzelni Európa jövőjét – jelentette ki az európai parlamenti képviselő.
Fotók: Holczer Balázs
Facebook hozzászólás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS