A mai, jelzőkkel dobálózó világban az ember könnyedén megkapja a „fasiszta” stigmát olyanoktól, akiknek nemhogy valójában fogalmuk sincs arról, valójában mit jelent ez a szó, hogyan működött a fasizmus, mik voltak a céljai, eszközei, legfőbb jellemzői, hanem ráadásul támogatják, harcolnak érte, vagy legalábbis akaratlan részesei a modernkori fasizmus gépezetének.
A fasizmusról azonnal – nagyjából helyesen – Hitler vagy Mussolini jut eszünkbe, akikről – nagyjából tévesen – tudjuk, hogy szélsőjobboldali diktátorok voltak. Valójában mindketten erősen a marxizmusra építették eszmerendszerüket, és egy egyéni törekvésektől mentes társadalomról ábrándoztak, amelyben nincsenek győztesek és vesztesek, senki nem juthat a többieknél messzebbre a tehetsége munkája, szorgalma, szerencséje során (ami viszont a kapitalizmus természetes velejárója). Létezik ugyan gazdagság és vagyon, létezik nagytőke, léteznek nagyvállalatok; de ezek mind állami irányítás alatt, vagy legalábbis az állammal szorosan együttműködve, ideológiával alaposan áthatva, a dolgozókat fanatizált robotként kezelve létezhetnek csak.
Ilyen világot képzeltek megvalósítani Hitler vezetésével a német nemzetiszocialisták (vagyis a nácik), vagy az őket is inspiráló olasz szocialista Mussolini, aki aztán részben Nietsche-hatásokkal tarkítva, a marxizmus osztályharc által kivívott egalitárius utópiája helyett egy társadalmi osztályokat meghaladó, homogén társadalmat kívánt létrehozni, tele szellemileg és fizikailag kimagasló, kiválóan funkcionáló, de önálló ambícióktól mentes, csakis a közösségért élő egyedekkel.
Mussolini nemcsak Olaszország meghatározó politikusa volt a XX. század első felében, de az egyik legnagyobb inspirátor az amerikai baloldal számára is, Woodrow Wilsontól Franklin Delano Rooseveltig. Persze miután Mussolini Hitler szoros szövetségese lett, és együtt elbukták a második világháborút, majd a történetírás is szalonképtelenné nyilvánította őket, nemcsak a politikusok, de a máig ünnepelt baloldali gondolkodók is új múltat írtak maguknak, mintha sosem lettek volna Mussolini-rajongók. De attól, hogy elhatárolódtak az embertől, esetleg új nevet adtak az eszméknek, attól még a fasiszta ideológiák valójában nem változtak, folyamatosan jelen vannak, és a mai napig meghatározó elemei a baloldali gondolkodásnak. Igen, nem tévedés, nem véletlenül írtam baloldalt.
Velence, 1934. június 14. Benito Mussolini olasz kormányfő (j) fogadja Adolf Hitler német kancellárt (b2) a velencei repülőtéren.
(MTI/KU)
A jobboldali gondolkodásban a konzervativizmus, a hagyományok tisztelete, az évezredek óta bevált módszerek, minták megőrzése, a természet rendjének és a normalitásnak a meg nem kérdőjelezése mellett nagyon is markáns és fontos az egyéni szabadság tisztelete, a klasszikus, valódi értelemben vett liberalizmus. A mai, hamisan liberalizmusnak nevezett neomarxista gondolkodás az egyéniséget, az individualizmust pusztán a társadalom szövetét hagyományosan összetartó erők – mint például a család, a nemzet, a hit – gyengítésére használja. Egyáltalán nem tartja tiszteletben az egyes ember döntési és lelkiismereti szabadságát, sőt, kifejezetten előírja, hogy mit gondoljon, hogyan viselkedjen.
Ez a militáns, doktriner attitűd, az alárendeltek gondolkodása, megnyilvánulásai, tettei fölötti teljes kontrollra való törekvés ma már nem a hadseregben a legszembetűnőbb, hanem a multicégeknél. Az ún. „corporate culture”, a céges kultúra szigorú előírások gyűjteménye (sok esetben már nem csak informálisan, hanem konkrétan le is írva) kísértetiesen emlékeztet a Mussolini által is favorizált korporativizmusra, a fasizmusra. Hogyan kell viselkedjen a cégnek, a „korporációnak” alárendelt egyén. Ehhez érzékenyítő tréningeket tartanak, állandóak a fejlesztő workshopok, felvonulásokon kötelező részt venni; csak most ezek nem katonai parádék, hanem a Pride.
Önként és dalolva! Résztvevők a Budapest Pride-on Budapest, 2018. július 7. Fotó: Horváth Péter Gyula
Az előírt gondolkodást követő, magát (ezáltal is) felsőbbrendűnek tartó ember egyben végtelenül büszke arra is, hogy ehhez a céghez tartozhat. A különbség csak annyi, hogy ez a büszkeség most nem nemzeti, hanem „céges”. Sőt, kifejezetten nemzetellenes és multikulturalista. Ezen cégeknek érdeke, hogy a nemzetállamok gyengék legyenek, hiszen az országhatárok, a nemzeti kormányok jelentik az utolsó lehetséges védvonalat az ő profitorientált, mindent elsöprő nyomulásukkal szemben.
A nemzetközi baloldal jó ideje rájött már, hogy neki természetes szövetségei ezek a cégek. Megegyeznek az érdekeik és a módszereik is. A mai baloldal és a multicégek közös eszmei-gyakorlati térhódítása tehát a fasizmus szinte minden elemét átvéve, annak nacionalista jellege helyett a bolsevizmus internacionalista-globalista törekvéseivel dolgozik is. A két totalitárius rendszerből létrehozta a sajátját. Nemzeti helyett nemzetközi szocializmus, de megtartva a nagyvállalatokat és azok gazdasági erejét. „Millionen stehen hinter mir” (Milliók állnak mögöttem), ahogy Hitler is mondta annak idején. S most, Soros György mögött is dollármilliók állnak. A progresszív-liberális ideológiákkal totálisan átitatott nagy nemzetközi cégek pénzéből tovább lázítják és lazítják a társadalmakat, állítják szembe a különböző, áldozatnak beállított (és erről jól meg is győzött) kisebbségeket a középosztállyal, hogy ezzel is gyengítsék az országokat, nemzeteket, hagyományos közösségeket. És mindezt szépen becsomagolják mosolygós arcokba, szivárványszínekbe. Elhitetik sokakkal, különösen a naiv fiatalokkal, hogy valóban szeretetről, toleranciáról, a másság elfogadásáról van szó. Pedig valójában csak azért fontosak a multiknak a más kultúrákból érkező, eltérő bőrszínű dolgozók, mert összességében olcsóbbak, alacsonyabb bérekkel is megelégszenek. Csökken a munkavállalói érdekérvényesítő képesség, a cég által elért magas haszonból nem tudnak részesülni, az továbbra is egy szűk elit kezébe vándorol, hatalmas bónuszok formájában. Ha a munkavállalónak ez nem tetszik, jön helyette más. Vagy akár az egész céget elviszik egy másik országba, és ott folytatják a működést, a gyártást.
A jobboldalisággal a legkevésbé sem vádolható, erősen szociáldemokrata komikus, George Carlin is megmondta sok-sok évvel ezelőtt egy Bill Mahernek adott interjúban, hogy bár Németország elvesztette a második világháborút, a fasizmus mégis győzött. És ha egyszer Amerikába ér, nem bakancsokat és barna ingeket fog viselni, hanem mosolygós arcokkal és Nike cipőkkel jön. De ugyanezt mondta Ronald Reagan is: ha a fasizmus eljön, az a liberalizmus formájában lesz. Kiváló jósoknak bizonyultak mindketten: az új, mosolygós-kedves arcú fasizmus bőven itt van már. Látszólagos egyéniségek, lila hajjal, piercinggel, nőnek öltözött férfiak színes ruhákban… de valójában egyikük sem egyéniség. Mindegyikük ugyanazt a kötelező mantrát tolja, határtalan agresszivitással papol a szeretetről és a toleranciáról, megbélyegez, ha te nem mondod föl ugyanazt a leckét… és szó szerint halálba kívánja azokat, akik nem értenek vele egyet, akiket az őt indoktrinálók kijelöltek, hogy gyűlölni kell. Konkrétan és még érthetőbben: azt mondják, hogy szeressünk, fogadjuk el mindenkit; de ha megkérdezed, mit gondolnak Trumpról vagy Orbánról, akkor kizárólag az eltorzult düh hangján tudnak megszólalni, indoklás, tények, valós konkrétumok nélkül.
A multicégek ezt a mentalitást nemhogy tűrik: támogatják és előmozdítják. Nem azzal van tehát a baj, hogy vannak ilyen cégek, hanem hogy semmi sem áll már az útjukban.
Hétköznapi liberalizmus
A jobboldalisággal szintén nem vádolható, sőt, számos kérdésben (pl. környezetvédelem) kifejezetten szélsőbalos gondolkodású kiváló sci-fi író, Kim Stanley Robinson már a 90-es évek elején, a Mars-trilógiában nem csak kiválóan ábrázolta ezeket a cégeket, hanem megjósolta és néven is nevezte további térnyerésüket: multinacionálisból először transznacionálissá, tehát többnemzetiségűből nemzeteken átívelővé, majd pedig metanacionálissá, vagyis nemzeteken túlivá válnak. Hatalmuk olyannyira megnő, hogy a nemzetek irrelevánssá válnak velük szemben. Hasonlóan találóan írja le a jelenséget Jonah Goldberg könyve, a „Liberális fasizmus” is. A liberalizmus nevében totális hegemóniát követelnek (és kapnak sajnos) a mindennapi életünk fölött. És ennek az egésznek a csúcsa: a Facebook. Amely mindent tud rólunk: mit szeretünk, mi érdekel, hol vagyunk éppen… és emellett a KGB és a Stasi legszebb hagyományait felelevenítő gondolatrendőrséget is üzemeltet. Az ő céljainak nem megfelelő tartalmakat kitörli, letiltja. Eldönti helyettünk, hogy mi a helyes, és ami neki nem tetszik, azt eltünteti. Vagy ha nem sikerül eltüntetni, „független” tényellenőrzőként odaáll, és azt mondja rá: hazugság, álhír. Semmilyen döntést nem hagy az egyénre, és nem is engedi meg az egyénnek, hogy önálló gondolatai legyenek.
Többünknek régi vesszőparipája, hogy törvényi eszközökkel kellene a Facebookot megregulázni, illetve pusztán csak kötelezni rá, hogy tartsa be a Magyarország Alaptörvényében foglaltakat a szólásszabadságról. Varga Judit igazságügyminiszter jelezte is az erre irányuló határozott szándékot, de azóta sajnos síri csend van az ügyben. Ráadásul emellett törvényi rendelkezéseket, ill. szankciókat kellene létrehozni a gondolati- és véleményszabadság megsértőivel, a piaci erőpozíciójukkal visszaélve az alkalmazottakat indoktrináló, a gondolkodásukat erőszakkal befolyásoló, folyamatos érzékenyítést végző cégekkel szemben is. Továbbá jogsegély-szolgálatot (vagy az ombudsmani hivatal hatáskörét kiterjeszteni) azok számára, akiket ilyen fajta atrocitás, erőszak, nyílt vagy burkolt fenyegetés, zsarolás ér a munkahelyükön, a Coca-Colától a Heinekenen át a BP-ig, ha a „céges irányelvekre” hivatkozva ideológiai előírásokat fogalmaznak meg, vagy ha például kötelezik őket rá, hogy szolidaritásuk jeléül menjenek ki a Pride-ra. Miközben ezekben a közegekben hódít a minden alapot nélkülöző „diktatúrázás”, lépjünk fel a náluk valóban létező, lopakodó diktatúrával szemben.
Hajdu János
2020-09-29 at 09:48
Minden szó igaz A saját gyerekemen láttam mindezt a a T- mobilnál
Uncle Ment
2020-09-29 at 10:54
9,6/10
gyurcsányiviktor
2020-09-29 at 11:02
Rossz a rajz Zsolt !
A hitlerbajusz alá nem mást, mint az internácikat kell írni, akik egyébként a nácik jogutódjai, volt szövetségesei, még akkor is, ha a II. világháborúban a nácik ellen harcoltak.
A fasiszta liberálisok, csak a tettestársaik az internáciknak.
Ennek megfelelően kellene ezeket is kezelni.
Poppy
2020-09-29 at 11:04
👍 perfekt!
jobb-ágy
2020-09-29 at 11:07
Valóban így is jó a cikk, de a csülökpörkölt csak csak jó kis cupákokkal finomabb!
tango47
2020-09-29 at 11:15
Azt, hogy mennyire igaz a fasiszták és szocialisták között a szoros rokonság, bizonyítja Vásárhelyi Miklós esete, aki Mussolini rajongóból lett a magyar kommunista párt véresszájú újságírója, majd Nagy Imre rajongó, végül Soros magyarországi helytartója.
Lali
2020-09-29 at 11:39
egyetertek ezzel a vilagosan megfogalmazott irassal. sajnos a ballik fele a tarsadalomnak ezt nem nagyon olvasgatja, pedig nem artana nekik sem a tiszta fej.
hivő
2020-09-29 at 11:53
A legjobb abbol amit
eddig irtál.Talán csak
amit az Őseiddel csináltál
az volt ilyen clear and
concise.
Hesslerezredes
2020-09-29 at 12:03
Sokkal bonyolultabb ez a kérdés annál, mint amit Jeszenszky Zsolt itt felvázolt, habár tiszteletre méltó, hogy megpróbálta. Hitler és Mussolini annyiban élesen különböznek Lenintől és Sztálintól, hogy a gazdaság kapitalista alapjait előbbiek egyáltalán nem számolták fel, igazából még csak kísérletet sem tettek erre, míg utóbbiak igen. Előbbiek mindketten folytatták azt, ami a XIX. és XX. század fordulóján a vérkapitalista országokat jellemezte: hogy tudniillik egy adott ország tőkés uralkodó osztálya fel-, és kihasználta a nemzeti gondolatot arra, hogy ennek a segítségével szerezzen magának előnyt a többi hasonló tőkés ország ottani tőkés uralkodó osztályával szemben a világkapitalista versenyben. Nincs időm most folytatni, egyelőre ennyit adaléknak.
Baktria
2020-09-29 at 12:14
A körvonalazódó globalista “földi Édenkert” kapcsán Orwell Állatfarmja és a madáchi “Phalanster szín” ugrik be.
Vajda Miklós
2020-09-29 at 12:17
nagyon ó cikk, amely a háttér összefüggéseket is megmutatja. Igen, az ideológia változott, de a cél ugyanaz. Most nem politikai, hanem gazdasági alapon akarják bedarálni a világot.
Köszönet a cikkért.
Hesslerezredes
2020-09-29 at 13:16
Folytatom: mára a római jog által determinált és máig uralt nemzetközi pénzügyi jog (és kereskedelem – pacta sunt servanda elv) az, ami a modern államokat internacionalistává és kozmopolitává teszi.
A totálisan nemzetközivé vált bankrendszer és ennek leágazásai, a transznacionális vállalatok azok, amelyek igénylik és követelik a határoknélküliséget és ezáltal az elnemzetietlenítést.
Ehhez minden és bármilyen eszköz jó nekik: marxizmus, parttalan liberalizmus, homoszex és gender téboly, abortusz, erőszakkultusz, pedofília stb., stb., stb.
Minden, ami a lokalitást és a normalitást pusztítja illetve ami ezekkel szemben áll.
MIndezt azért, hogy a profitot a végtelenségig növelni tudják, illetve amiből a valós javakat tényleg meg is szerezhetik – mert nem hülyék: pontosan tudják, hogy a krematisztikai lufi egy nap kidurran és akkor a való élet reáliái fognak határtalan módon felértékelődni. Akár egy pohár tiszta víz is!!!
Macskagyökér
2020-09-29 at 13:17
DJ Jeszenszky sem a liberalizmusról, sem a fasizmusról nem tud semmit. A fasiszták – amibe természetesen a nemzetiszocialisták is beletartoznak – etatisták, antidemokraták, antikommunisták és antiliberálisak voltak, nem pedig marxisták. Tessenek elolvasni a Mein Kampf-ot vagy Rosenberg, Streicher, Goebbels bármelyik írását (az egyetlen szocialista náci Gregor Strassert kivégezték 1934-ben). A Szovjetúnió megtámadásának egyik célja épp a marxista bolsevizmus felszámolása volt, másrészt a III. Birodalom ugyanúgy üldözte a liberálisokat, ahogy a kommunistákat. Ezzel szemben a mai liberálisok elutasítják a totális állami kontrollt, a tervgazdaságot, a korporációkat, mert az emberi jogokat, az autonómiát és a szabad piacot állítják előtérbe. Kizáró ellentétek ezek, amelyek csak Jeszenszky zavart elméjében keverednek.
Öreg Rája
2020-09-29 at 13:45
Kitűnő cikk.
Kíváncsi lennék a megvezetett, multikulti környezetben dolgozó liberálbolsevikok arcvonásaira.
Ja, nem…
Vagy annyirra sötétek, hogy nem is értik, vagy zsigerből tagadják, hogy ők ennek részesei.
Macskajsncsinak
2020-09-29 at 13:56
Te nem gyógynövény vagy, de mérgező bürök! Egyszerű internáci.
Aleselvtárs
2020-09-29 at 14:23
Azok a reáliák (valós javak) már most tapasztalhatóan, exponenciálisan értékelődnek fel.
A pénz, mint általános egyenértékes ilyen módon már nem sokáig tartható fenn. Arról már lehúztak minden hasznot, tönkre tették. Ezért álltak át a termelőeszközök felvásárlására és próbálják az energiahordozókra is rátenni a kezüket.
Következik az élelmiszer, a víz, a levegő.
Netuddgi
2020-09-29 at 14:46
Amig nem tudjuk elfogadtatni, hogy a PC es a tobbi “modernitasnak” es “progresszionak” hazudott maszlag is egy ideologia addig nem tudunk harcolni ellene.
Elso lepesben ezt kellene leirni mindemhol.
Szalay Miklós
2020-09-29 at 14:51
Egy általános összefoglaló a vállalatról:
https://egyvilag.hu/temakep/095.shtml
Lásd benne külön a multikról, előnyeikről hátrányaikról:
https://egyvilag.hu/temakep/095.shtml#p7
csakafidesz
2020-09-29 at 15:12
A könyv megjelent magyarul, és szinte rögtön meg is vettem. Tanulságos olvasmány. Bár teljesen Amerikára korlátozódik, de a BLM mozgalom megmutatta mennyire igaz és valóságos a szerző minden megállapítása.
Naprózsa
2020-09-29 at 15:15
De bizony fasizmus a mai liberalizmusnak hazudott ideológia. Csak szabadságnak hazudja magát, hogy álcázza a sötét terveit. Ahogy uralomra jutna, pontosabban HA uralomra jutna, ezek a “kedves” vigyorgós csupaszív gender-muszlim-mindenkisebbség imádók azonnal véresszájú sakálokká válnának azokkal szemben akiket ők fasiszta kirekesztő gyűlöletükkel kineveznek ellenségnek. Most a normalitás és fehér ember a megvetett alacsonyabbrendű a szemükben, de ez bármikor változhat, ha az irányítók más célt határoznak.
Itt a ballibsi kommenteknél, meg például a homokos gyerekkönyvek betiltásánál ezek a tolerancia bajnokok megölni is képesek lennének azokat, akik ellent mernek mondani. Miféle jóember az ilyen? Milyen liberális?
A mai jóembert játszók zöme csak megélhetési jóember, hogy a társadalom eltartsa őket, és valójában ők a kirekesztők, a klasszikus fasiszták, rasszisták, jobban megvetik a muzulmánokat, négereket, cigányokat, vagy a szegény embereket, a rájuk dolgozókat mint bárki más, bár az ellenkezőjét hazudják.
Hesslerezredes
2020-09-29 at 15:16
Aleselvtárs! Köszönöm, hogy elolvasta, amit írtam. Én már régen delirálom itt a PS-en, hogy új pénzt kell bevezetnünk: a valódi árufedezettel bíró új magyar szentkoronát! (Érjen 1 szentkorona vagylagosan: 1 rúd Herz/Pick szalámit, 4/6 pár Gyulai vagy Csabai kolbászt, 10 kiló jóféle mangalica füstölt szalonnát, 20 liter egri bikavért/más jóféle magyar vörösbort/fehérbort, 1 hektó kristálytiszta ivóvizet, 1 mázsa búzalisztet, x kg zsírt/liter étolajat és hasonló kézzelfogható és alapvető élelmiszereket – ezeket a megyékben a megyeszékhelyen felállított állami raktárakban kell tárolni és folyamatosan cserélni lejárat szerint, de, azaz: DE: minden kibocsátott szentkoronának vonalkód szerint legyen meg a fedezete, melyiknek mi, de azonosítható legyen). Megjósolom: belátható időn belül a magyar szentkorona lesz a Világ legerősebb és legkeresettebb pénze!!!!
Hesslerezredes
2020-09-29 at 15:46
Naprózsa! Tökéletesen egyetértek Önnel!! A vérliberálisoknál nagyobb hypokritát még nem hordott a hátán a Föld, a Biblia farizeusai kiscsoportos óvodások voltak hozzájuk képest! Ha egy liberális meg akar téged ölelni, jól nézd meg a kezét meg a kézelőjét, hogy nincs-e benne (elrejtve) egy nagykés, mert ölelés közben hátba fog vele szúrni.
triacus
2020-09-29 at 16:15
Macskagyökér 2020-09-29 at 13:17:
“A fasiszták – amibe természetesen a nemzetiszocialisták is beletartoznak – etatisták, antidemokraták, antikommunisták és antiliberálisak voltak, nem pedig marxisták.”
A cikk írója nem állította azt, hogy a fasizmus (vagy a nemzeti szocializmus, amit pont azért neveztek “nemzetinek”, hogy megkülönböztessék magukat a szocialistáktól) teljesen megegyezik a marxizmussal, hanem hogy “mindketten erősen a marxizmusra építették eszmerendszerüket”.
Mint a marxizmus is etaista, antidemokrata és antiliberális (“egy egyéni törekvésektől mentes társadalomról ábrándoztak”) volt, csak asz osztályharc helyett a rasszok harcát helyezte előtérbe.
“Ezzel szemben a mai liberálisok elutasítják a totális állami kontrollt, a tervgazdaságot, a korporációkat, mert az emberi jogokat, az autonómiát és a szabad piacot állítják előtérbe.”
Az állami kontroll és a tervgazdaságot elutasítják, de a korporációt nem – a felülről, az állam irányából szervezett klasszikus korporatizmussal szemben a liberálisok az alulról szerveződő liberális neokorporatizmusban hisznek.
Viszont az így létrejövő multinacionális (lásd a kommunista Internacionáléban a “nemzetközivé lesz holnapra a világ”-szlogent) gigavállalatok – a klasszikus liberalizmus elveivel ellentétben – “nem tartják tiszteletben az egyes ember döntési és lelkiismereti szabadságát, sőt, kifejezetten előírják, hogy mit gondoljon, hogyan viselkedjen”. Erre hozta fel a cikk írója az “érzékenyítő tréningeket”, a Prideot, de ide tartozik a vállalatok LMBQT+-/BLM-/gender- marketing-kommunikációja is (lásd a Coca Cola “Love is Love”-kampányát).
Szekértábor
2020-09-29 at 16:30
David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma
sandrabanda
2020-09-29 at 17:01
Hát, szóval nincs új a Nap alatt … én 10 évvel ezelőtt megmondtam volna neked, ha megkérdezted volna, hogy a multicégek önálló önhatalmú rabszolgatartó falanszerek. Addigra volt már pár multicég a hátam mögött … és azt is, hogy semmi sem a képességekről szól ott sem ….sőt ….”jó kommunista mód”, aki túl jó, annak kívül tágasabb. Teszek rá, az egész világ még mindig egy rohadt kommunisták által uralt illúzió, akik most globalistáknak hívják magukat. Vagy terroristák vagy primitív társadalmak foglalják el. A többi a zsinóron rángatott rabszolgák “civilizált (=kondicionált) polgárai”. de…..mi a bajod Nietzschével?! Nekem a Zarathustra az egyik Bibliám. Az Ecce Homo és a Bálványok alkonya szintén a kedvenceim. Kicsit jobban a felszín alá kéne nézni, nincs azzal gond. Nem is hímsoviniszta, ahogy mások állítják róla, csak a pénzéhes manilpulatív semmirekellő idióta törtető nőket utálja – de azokat ki nem?
Box Hill
2020-09-29 at 17:41
“A fasizmusról azonnal – nagyjából helyesen – Hitler vagy Mussolini jut eszünkbe”
Inkább tévesen ők jutnak eszünkbe:
„A fasiszta mozgalom maga is aránytalanul zsidó mozgalom volt – tehát a zsidók arányaiban nagyobb részét alkották a pártnak, annak egész történetén keresztül, mint az olasz lakosság. … 1938-ra a pártnak 10,215 felnőtt zsidó tagja volt.” (Amikor Olaszország teljes lakosságából körülbelül 47,000 volt zsidó.) „Mussolininek több zsidó munkatársa volt, így a kedvenc és legbefolyásosabb szeretője, Margherita Sarfatti. Róma főrabbija hivatalos áldásában részesítette Mussolinit, aki (olasz támaszponton) segítette a cionista haditengerészet kifejlesztését, mint a brit imperializmus elleni manővert.”
Forrás: Stanley G. Payne: A History of Fascism, 1914-1945, The University of Wisconsin Press, 1995, 240.old.
Ehetetlen Odó
2020-09-29 at 18:22
A fasizmust nem szabad összekeverni a nácizmussal, csak azért, mert Sztálin ráhúzta a németekre is, mert kínos volt neki, hogy Hitler nemzeti szocializmusban utazott.
És persze a lopakodó libsi diktatúra sem “fasizmus”, hanem sima bolsevizmus, ahogy azt az SZKP történetéből tudjuk: a kisebbség kikiáltja magát többségnek és véres diktatúrát vezet be a valódi többség ellen.
Ez zajlik most: véres eszmei polgárháború kezdete a józan, jóindulatú többség ellen – legtipikusabban az LMBTQWERTZ mozgalom nyomulása demonstrálja.
Reszelő Aladár
2020-09-29 at 18:45
Feltűnt már, hogy a nagy cégek különbözőségük ellenére miért tudnak bizonyos társadalmi/PR kérdésekben (klímavédelem, LMBTQ, rasszizmus, emberi jogok, #metoo, stb) gyanúsan egyformák lenni? Miért üzeni kb mindegyik ugyanazt, majdhogynem azonos szavakkal?
Valaki elfoglalta ezeket a cégeket? valaki megvette őket? Ez így nyilván nem elhetséges, de nem is szükséges. Elég csak a kulcsterületekre koncentrálni. Ilyenek pl a különböző PR és tanácsadó cégek.
Egy átlag multi nem ért az arculathoz és a PR-hoz, mivel nem ez az alaptevékenysége. Alkalmaz persze ilyeneket, de nem kockáztat, hogy egyedül találjon ki dolgokat, így a legjobb külsősökhöz fordul. Ahogy a versenytársak is.
Így kerülnek külsős tanácsadók a vezetésbe és a döntéshozásba: javaslataikon, kutatásaikon, tanácsaikon keresztül. Ezentúl az ő kezükben öszpontosul a kiadott javaslatok összessége és tudható, hogy mindenkinek a saját agendájukat tanácsaolják, aKi pedig nem akar lemaradni, az követi.
És imért is fontos mindez? Mióta ezek a cégek rájöttek/megtanácsolták őket, hogy a jó PR sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a fogyaszó döntését, mint az adott termék/szolgáltatás ára vagy minősége, azóta ez a legfontosabb. Mondhatni semmi más nem számít. Főleg mostanában, ahogy a militáns online troll közösségek percek alatt tudnak milliárdos károkat okozni a különböző bojkottokkal, boltzúzásokkal, termékrongálásokkal. Ugye a tolerancia, meg az elfogadás.
Házon belül pedig hoznak döntéseket, amiben lefektetik, hogy mit szabad és mit nem szabad PR szempontból megtenni. Elolvasás közben persze minden szabályzás jogosnak, logikusnak és védhetőnek tűnik. Így a legtöbben be is tartják. Önként, sosem meg nem kérdőjelezve.
Királytigris
2020-09-29 at 19:21
Jó összefoglaló, két kiegészítésem van:
1. A Facebbook-kot mi nem tudjuk megregulázni. Egyetlen megoldás van, LE KELL KAPCSOLNI A MAGYARORSZÁGI SZERVEREKRŐL!
2. Már van törvény arról, hogy a munkahelyeken nem lehet jelen a politika és párt. Csak érvényt kellene szerezni a törvénynek!
bl
2020-09-29 at 20:18
A multicégek olyan pszichológiát alkalmaznak ami a középkori viszonyokat tükrözi.
1. A marketing, az eladás egy boszorkánykonyha.
2. A dolgozók értékelése egy olyan pozitívnak hazudott PC, ami egy különleges fajtája az aljasságnak.
3. A termékeiket sokszempontú megfelelés vezérli, jogilag erősen körül vannak bástyázva, ott halandó aligha perel.
4. Politizálnak, mint mindenki aki elég erősnek érzi magát ahhoz, hogy megmondja a többieknek mi a jó. A multikulti (noborder stb) például azért jó mert így tudnak globális eladásokat növelni, a gender azért jó, mert le lehet vele bontani minden hagyományt, ami útjában áll a marketingjüknek. Olyanok, mint a KISGÖMBÖC.
triacus
2020-10-01 at 01:38
Oknyomozó:
“Optimista módon vártam, hogy a Zsolt veszi a bátorságot és a sok – sok badar kijelentéseit megvédi.”
Miért KELLENE megvédenie?
https://a.te.ervelesi.hibad.hu/bizonyitasi-kenyszer-atharitasa
“Zsolt! a megnyilvánulásaidra van egy jó magyar közmondás : „suszter maradj a kaptafánál“ tartsd magadat távol a mindenkori és a történelmi események ki értékelésétől!
…
de azt hogy rólad száz év múlva is beszéljenek, messze jársz!
…
de kérlek vetesd le a PS oldalról ez az írást mert veszélyes a felnövő generációra
…
Természetesen a te szellemi szinten lévő olvasok tapsolnak írásodhoz!
…
Azt hiszem, hogy az akkori európai és a világ helyzetről halvány ismeretekkel sem rendelkezel!”
Argumentum ad hominem vagdalkozás – nem érvekkel jössz (hisz “Nincs lehetőségem, hogy szét szedjem ezt a sok baromságot”), hanem az érvelő személyét támadod:
https://a.te.ervelesi.hibad.hu/szemelyeskedes
“Liberalizmus, a 17. századi angol forradalmakból fakadt”
Igen, de mára már túlhaladottá vált: a “modern kori liberalizmusnak” nem csak az egyén szabadsága a lényeg, hanem az egyén (vagy az “elnyomott kisebbségek”) érdekeinek abszolút mindenhatósága – még akkor is, ha az más egyének vagy a társadalmi többség ellenére vannak – olyan diktatórikus módszerekkel, amit a fasizmusból megismertünk: csak itt a nacionalista/konzervatív értékek helyébe az LMBQTNP+-/BLM-/meetoo-/”feminista”-/”klímavédő”-“kurzusok” felsőbbrendű követelése lép; az állam helyébe az “alulról szerveződő” korporációk; a vallás helyébe mindenféle mesterséges elvek (amikért lehet “harcolni”).
apolitikus
2020-10-01 at 08:49
2/3-os többséggel mi a francra várnak???? Ideje gyorsan törvényeket alkotni szigorítani. Hagyjuk már az örökös sopánkodást és tegyünk valamit a gyakorlatban is, ezért van a nemzeti kormány, többség a törvényhozásban. Vagy tévedek? Esküszöm sokszor az az érzésem hogy a fidesz ellenzékben van annyira tehetetlen.