A közös múltra ma újra közös jövőt lehet építeni – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Besztercebányán, ahol beszédet mondott IV. Béla szobrának ünnepélyes leleplezésén, pénteken. A IV. Béla által városi rangra emelt Besztercebányán, amely ma már gyakorlatilag nem rendelkezik magyar lakossággal, részint közadakozásból, részint különböző támogatásoknak – köztük a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásának – köszönhetően emeltek szobrot.
Potápi Árpád János a szobor ünnepélyes leleplezésén mondott beszédében kiemelte: a szobor átadása olyan alkalom, amely arra figyelmeztet, hogy számos olyan alak van a két nemzet múltjában, aki összeköti őket, és bízni lehet abban, hogy a jövőben is lesznek ilyenek. Az államtitkár a második honalapítónak is nevezett uralkodó tetteit felidézve azok máig érvényes üzenetéről is beszélt. Rámutatott: IV. Bélának számos akadállyal kellett megbirkóznia az ország újjáépítése során, de azt mindvégig azzal a szemlélettel tette, hogy csak az életben bízva, türelemmel és kitartással lehet az apró dolgokból nagyot építeni.
A magyar uralkodó szobrának felállításának ötletével még hat évvel ezelőtt Stanislav Micev, a helyi Szlovák Nemzeti Felkelés (SNP) Múzeumának igazgatója állt elő, és a javaslat az önkormányzatnál és a helyi lakosok körében is nagyon pozitív visszhangra talált. IV. Béla egészalakos szobra, amely Gáspár Péter alkotása, az Árpád-sávos címerű város történelmi központjában kapott helyet. A szobor talapzatára négy nyelven került felirat: szlovákul, latinul, magyarul és angolul.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Komka Péter
Facebook hozzászólás
Schenkhyalfonz
2021-06-26 at 21:19
A Magyar királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola jogutódja szerencsére a (jelenleg még) kis hazánkban tovább működik.
Gáspár Anette
2021-06-26 at 09:35
Jól csinálja a magyar diplomácia.
Gratulálok.
Így kell ezt.
w
2021-06-26 at 00:42
Csak így tovább minden téren!
Ákossy
2021-06-25 at 22:54
Örülök, hogy kell nekik egykori közös uralkodónk.
És nagyon szomorú, hogy mi, magyarok viszont nem kellünk nekik.
Besztercebánya:
“1910-ben 10766 lakosából 4388 szlovák és 5261 magyar anyanyelvű volt.
2011-ben 80003 lakosából 300 magyar és 67062 szlovák volt.”
https://hu.wikipedia.org/wiki/Beszterceb%C3%A1nya#N%C3%A9pess%C3%A9ge
moliere
2021-06-25 at 22:19
Sokan nem tudják, hogy a szlovákok egészen érdekesen állnak a magyar középkor történelméhez. A középkori Magyar Királyság büszke alattvalóinak tekintik magukat, és a magyarsággal és másokkal egyenrangú alkotóelemként gondolják magukat. Csakhogy ők más szót használnak az akkori magyar államra, mint a maira. A mait a magyar etnikumból Mad’arsko néven nevezik, a középkorit pedig Uhorsko néven. És az náluk nagyon mást jelent. Azon hisztériáznak (már akik még hisztériáznak), hogy mi miért mossuk egybe a kettőt. (Na miért?)
Mindenesetre korrekt, ha szobrot állítottak IV. Bélának.
Majd lehugyozzák…