Fordulat a Prisztás-gyilkosság ügyében: a legfőbb ügyész szerint törvénysértő volt az Ítélőtábla döntése

Polt Péter legfőbb ügyész szerint törvénysértést követett el a Fővárosi Ítélőtábla, amikor hatályon kívül helyezte a Prisztás-gyilkosság elsőfokú ítéletét, emiatt a Legfőbb Ügyészség jogorvoslatért fordult a Kúriához  – tudta meg a PestiSrácok.hu. A legfőbb ügyész álláspontja szerint az Ítélőtábla tévesen értelmezte a Kúria korábbi jogegységi döntését, amikor arra hivatkozott, hogy Portik Tamás személye miatt a Prisztás-merényletet is egyesíteni kell a már korábban összevont leszámolásos ügyekkel. A 2013-as, minden bíróságra kötelezően érvényes, egységes döntésben ugyanis az szerepel, hogy több gyilkossági ügyet csak akkor lehet összevonni, ha a tettes ugyanaz. Portik azonban – a gyanú szerint – a 2012 nyara óta terítékre került maffiagyilkosságoknak felbujtója, nem pedig végrehajtója volt…

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Polt Péter legfőbb ügyész a “törvényesség érdekében” jogorvoslati indítványt jelentett be a Kúriánál, és kezdeményezte, hogy a legfőbb bírói fórum állapítsa meg, a Fővárosi Ítélőtábla törvénysértést követett el, amikor hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék Prisztás-gyilkosság ügyében hozott elsőfokú ítéletét – értesült a PestiSrácok.hu a Legfőbb Ügyészség szóvivőjétől. Fazekas Géza elmondta: a Fővárosi Főügyészség jelezte kifogásait az Ítélőtábla döntésével kapcsolatban, amivel a Legfőbb Ügyészség egyetértett. A szóvivő kiemelte, Polt Péternek a büntetőeljárási törvény biztosít egy olyan kivételes jogorvoslati lehetőséget, ha egy jogerős bírósági döntés törvénysértő, és az más módon jogilag már nem támadható, akkor a Legfőbb Ügyészségnek módja van a Kúriához fordulni és kérvényezni, hogy a kifogásolt határozatot helyezze hatályon kívül.

Polt Péter hatályon kívül helyeztetné a Fővárosi Ítélőtábla végzését. Fotó: Hír.ma

Polt Péter szerint törvénysértést követett el az Ítélőtábla

Mint azt a PestiSrácok.hu elsőként megírta, a Fővárosi Ítélőtábla – miután már nyáron kitűzte a másodfokú tárgyalást – október 2-án hatályon kívül helyezte a Prisztás József ellen elkövetett gyilkosság perének elsőfokú ítéletét. A Nehrer Péter vezette tanács arra hivatkozott, hogy  az elsőfokú bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy nem várta meg az Aranykéz utcai nyomozás végét, amely üggyel nem csak a Fenyő- gyilkosság perét, hanem a Prisztás-ügyet is egyesíteni kellett volna. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Prisztás-ügy vádiratának tizenkettedik oldalán olvasható közleményt, amelyben a Fővárosi Főügyészség felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy Portik Tamás elsőrendű vádlott ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda az Aranykéz utcai robbantás ügyében is nyomozást folytat. Azonban ahhoz, hogy több emberen elkövetett emberölésben el lehessen ítélni Portikot, a törvényi egység elve miatt egy eljárásban kell lefolytatni az emberöléses ügyeit –  érvelt az ítélőtábla a Kúria 2013-as jogegységi döntésére hivatkozva. Csakhogy a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az Ítélőtábla tévesen értelmezte a Kúria határozatát, mivel a jogegységi döntés kizárólag a tettesre vonatkozik, a felbujtóra – azaz jelen esetben Portik Tamásra – nem. Márpedig az Aranykéz utcai merénylet és a Prisztás-gyilkosság tettese nem azonos, ezért az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése Polt Péter szerint törvénysértő volt.

Fazekas védője már korábban felhívta a figyelmet a hibás döntésre

Ifjabb Balsai István, a Prisztás-ügy harmadrendű vádlottjának, az első fokon felmentett Fazekas Ferencnek a kirendelt védője korábban a PestiSrácok.hu-nak szintén úgy nyilatkozott, hogy nem ért egyet a táblabíróság döntésével. A védő szerint ugyanis amikor a Prisztás-ügyben vádat emeltek, még nem lehetett tudni, hogy az Aranykéz utcai robbantás nyomozása során az ügy egyáltalán eljut-e a vádemelésig. Fazekas ügyvédje azt is elmondta, az ügyek egyesítése mindig mérlegelés kérdése, amiben a célszerűséget kell vizsgálni. A kirendelt védő hasonlóan Polt Péter és a Legfőbb Ügyészség mostani álláspontjához, arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogegységi határozat – amire az ítélőtábla hivatkozott – egyértelműen rámutat, csak akkor van helye az ügyek egyesítésének, amennyiben az összevonni kívánt eljárásokban a tettes, nem pedig a felbujtó – Portik Tamás – személye azonos. A Prisztás-ügy tettese ugyanis a vád – és korábban az elsőfokú ítélet – szerint Hatvani István, az Aranykéz utcai merénylet és a Fenyő-gyilkosság vélt tettese pedig Jozef Rohác. Fazekas kirendelt védője azt is kiemelte, hogy a leszámolásos ügyek egyesítése a büntetőeljárások igen jelentős elhúzódásához fog vezetni, ami sértheti a terheltek alkotmányos jogát is. Ifjabb Balsai István hangsúlyozta azt is, hogy szerinte nem véletlen, hogy az ügyészi koncepció is eredetileg a külön-külön történő vádemelés volt. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, az Ítélőtáblának lehetősége lett volna, hogy a másodfokú eljárás során megvárja, hogy az összes ügyben elsőfokú ítélet szülessen, amiket ezután másodfokon egyesíthetett volna.

Prisztás Józsefet 1996. november 1-jén hidegvérrel gyilkolták meg. Fotó: Origo.hu

 A Prisztás-gyilkosság

A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A vád és a nemrég hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet szerint a gyilkosság hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint Portik testőre, Hatvani István hajtotta végre. Az ítélet indoklása kitért rá, az áldozat és az egykori olajos is üzletelt az alvilág bankárának tartott Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival, akinek Portik Tamás 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként. Portik és Prisztás igényt tartottak a több mint 300 millió forint értékű ingatlanokra, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étteremben, de nem tudtak megegyezni.. Portik ezután döntötte el, hogy végez Prisztással, ezért parancsba adta testőrének, Hatvani Istvánnak, hogy „nyírja ki Prisztás Józsefet”. Az üzletembert néhány nappal a találkozó után az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén Hatvani egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Portikot, Hatvanit és Prisztás barátját, a vád szerint bűnsegédként közreműködő Fazekas Ferencet 2012. július 14-én vették őrizetbe és gyanúsították meg a bűncselekménnyel. A Fővárosi Törvényszék az ügyben 2014. február 10-én hozott elsőfokú ítéletet. Portik Tamás  felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt nem jogerősen 11 év fegyházat kapott. A törvényszék bizonyítottnak látta azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelten Hatvani István másodrendű vádlott hajtotta végre, ezért őt 10 év fegyházra  büntette. Fazekas Ferencet ugyanakkor a felhozott vádak alól bizonyítottság hiányában felmentették, mivel kétséget kizáróan nem nyert bizonyítást, hogy a harmadrendű vádlott tudott arról, mi készül valójában Prisztás József milliárdos vállalkozó ellen. Az ítélet ellen a védők és az ügyészség is fellebbeztek, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára…

Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu