Pesti Srácok

A CIA pénzéből fizették ki az al-Kaidát

A CIA pénzéből fizették ki az al-Kaidát
Az al-Kaidánál kötött ki legalább egymillió dollár, amelyet az amerikai titkosszolgálat az afgán kormánynak juttatott – írja a The New York Times. A sztori ismét arra világít rá, hogy az Egyesült Államok által az iraki és afganisztáni háborúra költött több milliárd dollár egy részének az útját lehetetlen követni, azzal képtelenek elszámolni, akik kapják, így bárhol felbukkanhat.

A lap szerint az egymillió dolláros eset 2010 tavaszán történt, amikor az afgán hatóságok megegyeztek a terrorszervezettel, hogy ötmillió dollárért cserébe elengednek egy két éve fogva tartott afgán diplomatát.

Az ötmillió dollár egy része pedig abból a pénzből származott, amelyet a CIA szállított minden hónapban az akkori afgán elnök, Hamid Karzai hivatalába. Két éve írt arról az amerikai sajtó, hogy a titkosszolgálat minden hónapban bőröndökben, hátizsákokban, néha nejlonszatyrokban vitt készpénzt az elnöki hivatalba.

A NYT-nak nyilatkozó afgán illetékesek szerint mire megszületett az egyezség az ötmillió dolláros váltságdíjról, addigra az afgánok egymillió dollárt már kivettek az amerikaiaktól kapott pénzből. A maradék négymilliót más országoktól kapták, az összeg pedig néhány héten belül az al-Kaidánál volt.

„Allah nagy összeggel áldott meg minket ebben a hónapban" – írta egy 2010. júliusi e-mailben a csoport egyik vezetője, Arijah Abd al-Rahman a terrorszervezet vezetőjének, Oszama bin Ladennek. A levélből kiderült, hogy a pénzt fegyverekre és egyéb működési költségekre fordították. A pénzből jutott a fogva tartott al-Kaida-tagok családjának is, illetve Ayman al-Zawahrinek is, aki bin Laden utódja lett a terroristavezér halála után.

Bin Laden azonban gyanakodott. A válaszában azt írja, lehetséges, hogy az amerikaiak tudják, hogy az a pénz hozzájuk került, így van rá esély, hogy radioaktív anyaggal vagy méreggel szennyezték, vagy hogy valamilyen módon nyomon tudják követni. Arra utasította az embereit, hogy legalább kétszer váltsák át a pénzt más valutára. „Egy kicsit furcsa, mert egy ilyen országban, mint Afganisztán, nem szoktak ekkora összeget fizetni az embereikért. Valami nagykutya rokona?" – kérdezte bin Laden egy e-mailben. Rátapintott a lényegre, mert Abdul Kalik Farahi nem akárki volt, hanem Hamid Karzai afgán elnök mentorának veje.

A fenti e-maileket azokon a számítógépeken találták az amerikai hatóságok, amelyeket 2011 májusában foglaltak le, miután rajtaütöttek a Bin Laden pakisztáni búvóhelyén, és megölték az al-Kaida vezetőjét. A dokumentumokat titkosították, ám nyilvánosságra kerültek, amikor az ügyészség bizonyítékként használta fel őket a múlt hónapban Abid Naszír tárgyalásán. A pakisztáni al-Kaida tagját azért ítélték el, mert terroristákat támogatott, illetve részt vett egy merénylet megtervezésében, amelynek során egy brit bevásárlóközpontot robbantottak volna fel a terroristák.

A CIA a fenti eset után is havi rendszerességgel hordta a pénzt az afgán elnöki palotába, néha egyszerre több mint egymillió dollárt is vittek. A lap szerint Karzai a pénzt főleg a problémás hadurak és törvényhozók megnyerésére használta. De fizettek belőle titkos diplomáciai utakat és olyan költségeket is, amelyeknek nem maradhatott hivatalos nyoma. Ez egészen tavaly szeptemberig tartott, az új afgán elnök hivatalba lépéséig. Ashraf Ghani hatalomra kerülése óta lassult a pénz áramlása, de az nem világos, jelenleg mennyi pénzt kap az elnöki hivatal.

A sztori ismét arra világít rá, hogy az Egyesült Államok által az iraki és afganisztáni háborúra költött több milliárd dollár egy részének az útját lehetetlen követni, azzal képtelenek elszámolni, akik kapják, így bárhol felbukkanhat. „Készpénzről van szó" – foglalta össze a lap kérdésére egy afgán illetékes. „Abban a pillanatban, hogy bekerül az elnöki palotába, semmi beleszólásuk abba, hogyan költik el."

A képen Karzai és John Kerry amerikai külügyminiszter látható. Fotó: Jim Bourg/Reuters

Forrás: Népszabadság

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Hová tűnt a galambászok pénze? – Nyomozás és botrányok sora a sportszövetségnél

Exkluzív 2023 október 27.
Áll a bál a Magyar Postagalamb Sportszövetségnél, miután kiderült, hogy hosszú időn szórhatta el indok nélkül a szövetség pénzét, sok esetben saját családtagjait is haveri körét hizlalva az előző elnökség – tudta meg a PestiSrácok.hu. A zűrös pénzügyek miatt több feljelentés történt a közelmúltban, az elnöknek mégis kemény harcokat kell vívnia az elnökségben egyelőre többségben lévő régi garnitúrával. Azokkal, akik a birtokunkba került számlák alapján rendkívül jól jártak a korábbi időszakban. Többek között közpénzmilliók landoltak Lajosmizse milliárdos vállalkozójánál, a Magyar Postagalamb Szövetség elnökségi tagjánál, de a nemzetközi szövetség elnöke párjánál – aki mellesleg a sárospataki egyetem augusztusban bukott rektora – és annak lányánál is. A konferencia összköltségének pedig a negyedét logóhasználatért fizették ki a nemzetközi szövetségnek. Mindez akkor történik, amikor Magyarország a 2026-es postagalamb-olimpia megrendezésének fő esélyese.