Közmunkások, közfoglalkoztatottak alkalmazásával spórolnak az állami intézmények

Elsősorban anyagi megfontolásból válhatott gyakorlattá, hogy állami intézményeknél, önkormányzatoknál az alkalmazottakat elbocsátják, és közmunkásokat alkalmaznak helyettük. Balog Zoltán, aki a tárcájához tartozó intézmények révén miniszterként is érintett a kérdésben, vizsgálatot helyezett kilátásba.

A közmunkás-bérek a minimálbér 75–85 százalékát érik csak el, a közfoglalkoztatók pedig jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe, a közfoglalkoztatotti bért és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adót akár 95 százalékáig megtámogathatja az állam. A vélhetően költségtakarékossági megfontolásból kialakult negatív tendenciára már az Európai Bizottság is felhívta a Kormány figyelmét 2013-ban, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársainak elbocsátásával kapcsolatban. Az EB aggályosnak tartotta, hogy a közfoglalkoztatás kiszorítja a munkajogi viszonyban végzett munkát.

A Közelmúltban az emberi erőforrás miniszter meghallgatásán a parlament Népjóléti Bizottsága előtt több képviselő is jelezte Balog Zoltánnak, hogy az irányítása alatt működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) aggasztóan nő a közfoglalkoztatottak aránya, míg csökken a közalkalmazottak aránya.

A Klik jelenleg csak a második a legtöbb közfoglalkoztatottat alkalmazó állami szervek közül. Az első helyen álló Nemzeti Művelődési Intézet viszont jellemzően minimum érettségivel rendelkező, tartósan munkanélküli munkatársakat foglalkoztat, akik döntően kulturális, közösségépítő tevékenységet látnak el. A Klik és más intézmények, önkományzatok esetén viszont jellemzően főleg takarítókat, karbantartókat, portásokat, adminisztrátorokat helyettesítenek közmunkásokkal, akiknek amúgy is nehezebb a munka világában való elhelyezkedés.

A teljes cikk itt olvasható!

Fotó: hvg.hu

Forrás: VilágGazdaságOnline