Pesti Srácok

A nemzeti kormányoké a felelősség - Magyar zöld szervezetek értékelték a klíma-megállapodást

A nemzeti kormányoké a felelősség - Magyar zöld szervezetek értékelték a klíma-megállapodást

Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF közös nyilatkozatban fejtették ki véleményüket a párizsi klímakonferenciával kapcsolatban. A zöld szervezetek szerint az elfogadott dokumentum nem ad garanciát a célkitűzések betartására. Hozzátették, az eddig felajánlott nemzeti hozzájárulások betartásával azonban nemhogy a 2 fokos küszöbértéket nem tudnánk tartani, de a globális hőmérséklet 2,7-3,5 fokkal is emelkedne. A világ szeme Párizs után a nemzeti kormányokon lesz.

Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF közös nyilatkozatban fogalmazta meg álláspontját a klímacsúcs eredméynével kapcsolatban. Mint írják, a dokumentum garanciákat nem ad arra, hogy a célkitűzéseket el is érjük. Párizs után ezért még nagyobb felelősség hárul az egyes kormányokra. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, az energiatakarékosságot és a megújulók térnyerését biztosító nemzeti hozzájárulásokkal kell garantálni, hogy a párizsi célok teljesüljenek.

A zöld szervezetek szerint a történelmi jelentőségű párizsi megállapodás elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetésére, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére és a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint 1,5 fok alatt tartására. Az viszont nem tisztázott, hogy miként jutunk el a fenti célokhoz. Mindössze azt írja elő a szöveg, hogy a kormányok ötévenként kötelező felülvizsgálatok során tovább erősítik önkéntes vállalásaikat. Az eddig felajánlott nemzeti hozzájárulások betartásával azonban nemhogy a 2 fokos küszöbértéket nem tudnánk tartani, de a globális hőmérséklet 2,7-3,5 fokkal is emelkedne. Mindezek tükrében a világ szeme Párizs után a nemzeti kormányokon lesz.

PestiSracok facebook image

Magyarországnak is számos intézkedést kell bevezetnie, hogy hatékonyan járuljon egy tisztább és biztonságosabb jövőhöz – hangsúyozta a közlemény. Jóval komolyabb kibocsátáscsökkentésre van szükség, mint amit hazánk uniós tagállamként vállalt. A 2030-ra kitűzött 40%-os csökkentés az 1990-es szinthez képest a jelenlegi kibocsátásunknak mindössze 4%-kal való csökkentését jelentené. Tekintettel arra, hogy hazánk gazdasága a régió többi országához képest alacsony szén-dioxid-intenzítású, az alacsony CO2-kibocsátás további támogatása fellendítené a magyar gazdaságot.

A zöldek hangsúlyozták, hogy az energiahatékonyságot és az energiatakarékosságot valódi prioritássá kell tenni. A lakó- és középületek energiahatékonyságának radikális javítására van szükség, többek között a lakosság számára is elérhető támogatások biztosításával. A teljes primerenergia-felhasználás egyharmadát adó lakóépületek komplex felújításával például 40%-kal csökkenthető lenne a lakóépületek energiafelhasználása. Hozzátették, fel kell számolni a fosszilis energiahordozók támogatását, és a gyakorlatban is érvényesíteni kell „a szennyező fizet” elvét. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordözók árának tükröznie kell a kitermelése és használata során keletkező környezeti és egészségi károk teljes költségét.

A zöld szervezetek szerint fokozatosan csökkenteni kell a fosszilis és szennyező energiaforrások felhasználását, és áttérni egy energiatakerékos és megújulóenergia-alapú gazdaságra. A megújuló energiaforrások részarányát a 2020-ra vállalt 14,65%-os arányhoz képest növelni kell, meg kell szüntetni a megújuló energiahordozók terjedése elé gördített akadályokat, valamint be kell vezetni célzott támogatásokat a megújulók terjedésére, de tekintettel a biomassza fenntarthatósági korlátaira.

A zöld szervezetek hangsúlyozták, hogy javaslataik biztosítanák, hogy Magyarország valóban felelős szereplőként vegyen részt az éghajlatvédelemben. Egyúttal pedig olyan pályára álljon, mely által csökken hazánk energiafüggősége, javul az energiabiztonsága, és lehetővé válik a helyi gazdaság élénkítése számos új munkahely teremtésével. Így az elkövetkező évtizedekben hazánk nemcsak tiszta, de erős gazdaságú országává válhatna a régiónak.

Forrás: Az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF szerkesztőségünkhöz eljuttatott közös nyilatkozata Fotó: ma.hu

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.