Pesti Srácok

A buszok nem a magyar határhoz, hanem vissza Belgrádba viszik az onnan elindult migránsokat

A buszok nem a magyar határhoz, hanem vissza Belgrádba viszik az onnan elindult migránsokat

Negyven kilométert gyalogoltak Belgrádból, ám az esőzések, a hideg és a fáradtság miatt feladták a magyar határ felé való gyaloglást a kedden útra kelt migránsok, így a hatóságok autóbuszokkal szállították őket vissza a szerb fővárosba szerdán.

A mintegy 300 fiatal férfi kedd délelőtt indult el a belgrádi autóbusz-pályaudvarról a 200 kilométerre fekvő szerb-magyar határ felé. A migránsok a magyar határ megnyitását követelő, kézzel írt papírlapokat lengettek. A megterhelő gyaloglás miatt azonban csak egy körülbelül 50 fős csoport tartott ki éjszakáig. Ők a vajdasági India (Indjija) egyik benzinkútján töltötték az éjszakát, a többiek visszaindultak a szerb fővárosba, illetve néhányan taxival folytatták az utat.

Ivan Gerginov, a szerb menekültügyi főbiztosság munkatársa a sajtónak reggel elmondta: a migránsok nem akarják folytatni a gyaloglást, hanem autóbuszt kértek, amely Szabadkára szállítaná őket. Ebben azonban a főbiztosság nem segít nekik, mert Magyarország félreérthetné a szándékukat. Szerinte a férfiak a gyaloglással csak rontanak a helyzetükön, hiszen nem is tehetnék meg, hogy dokumentumok nélkül sétáljanak Szerbia területén. Hozzátette: az is elfogadhatatlan, hogy gorombáskodnak és eldobálják a kapott élelmiszert.

Július közepén szintén több száz migráns indult útnak gyalog a magyar határ felé a szerb fővárosból, akkor is egy nap után adták fel a 200 kilométeres gyaloglást, és vonattal, valamint autóbuszokkal folytatták útjukat a szerb-magyar határig. Az illegális bevándorlók szinte kivétel nélkül Afganisztánból, Pakisztánból vagy Irakból érkeztek. Szerbia március óta többször is szigorított határellenőrzésén, és a vezető politikusok kijelentették: a nyugat-balkáni ország sem fogadhat be olyan bevándorlókat, akik később nem tudnak Nyugat-Európa felé továbbmenni. A nem háborús övezetből érkezők gazdasági bevándorlóknak minősülnek Szerbiában is.

PestiSracok facebook image

A szerb belügyminisztérium munkatársai szerdán 71 illegális bevándorlót, valamint két embercsempészt fogtak el a kelet-szerbiai Zajecarban, valamint két embercsempész-hálózatot lepleztek le. A hivatalos adatok szerint 6-7 ezer migráns tartózkodik jelenleg az ország területén, a befogadóközpontok megteltek, nincs lehetőség további emberek befogadására. A bevándorlók Nyugat-Európába szeretnének jutni, többször is elmondták, nem akarnak Szerbiában maradni, ám a magyar határon nem tudnak átjutni. A magyar hatóságok naponta 30 bevándorló menedékkérelmét veszik át.

MTI

Fotó: Reuters

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.